SÁNTHA ÉVA, Sepsiszentgyörgy. Már megint az a ,,fránya" székely zászló… Idetelepített honfitársaink időről időre előrángatják a polgármesteri hivatal homlokzatán lengő székely zászlók ,,ügyét". Azért az idézőjel, mert ,,ügyet" ők fabrikálnak belőle. Fura, hogy az őslakosság szimbólumai milyen erős ellenszenvet váltanak ki egyes idepottyant egyénekből…
Folyamatosan piszkálják a polgármestert, aki épp azzal van elfoglalva, hogy tisztességes körülményeket, szép környezetet teremtsen számunkra — magyar és román ajkú sepsiszentgyörgyi lakosok számára. Tudomásom szerint magánterületen bármilyen szimbólum szabadon használható. Ezért javasolom, hogy — válaszképpen azoknak, akiknek szúrja a szemét az a két székely zászló, s a polgármesterünkkel való szolidaritásunk jeléül — tűzzük ki házainkra, teraszainkra a székely zászlót! Jogunk van ehhez, csak élni kell vele. Teremtsünk soha nem látott összefogást, s mutassuk meg az egész világnak: mi ragaszkodunk őseinktől örökölt jussunkhoz, és soha nem adjuk fel nemzeti identitásunkat, szülőföldünket, hagyományainkat, jelképeinket és édes anyanyelvünket! Hadd lássuk, mi lesz a reakciója azon egyéneknek, akiket a nyakunkra ültettek (nyűgnek s hátráltatónak), ha azt látják majd, hogy Sepsiszentgyörgy és Háromszék vármegye területén minden magyar ember házán ott leng az ősi jelképünk: a székely zászló?
KOCSIS MÁRIA, Csernáton. Az alsócsernátoni református egyházközség szervezésében mi is megünnepeltük az idősek világnapját. Délelőtt istentiszteleten vettünk részt, Takács Lajos lelkipásztorunk elődeink tiszteletéről és a hagyományok továbbviteléről beszélt. A templomi rendezvényen a 105 hetven éven felüli egyháztagból 81 vett részt, a nőszövetség és két ötödikes kislány versekkel, az ifjúsági csoport zenés összeállítással kedveskedett az öregeknek, akik egy-egy szál piros szegfűt is kaptak. Műsor után szeretetvendégségre került sor, Mántó Béla klarinétjának hangja mellett süteményeket, üdítőt és teát fogyasztva nosztalgiáztak a jelenlevők. Csoportkép is készült. Remélhetőleg jövőben is jó hangulatban köszönthetjük az előttünk járókat, akiktől mindmáig sokat tanulhatunk.
FERENCZ BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Napjainkban elég sokakat foglalkoztató kérdés a roma közösség integrációja. Hallani olyan családokról is, melyeknek szívügyük a rászorulók megsegítése, ők azok, akik szeretnék megkönnyíteni az együttélést. A kívülről jövő segítség és példaadás nem nagyon hatékony, hiszen a cigányság évezredek alatt sem emelkedett fel. Hogy a nyomor ne termelődjön mindig újra, családtervezésre lenne szükség: ha mindenki csak annyi gyermeket vállalna, ahányat emberségesen fel tud nevelni, akkor a jövő nemzedékeknek nem kell a szemeteskukákból összekeresniük a napi betevőt.
VERESS MÁRIA, Sepsiszentgyörgy. Az unokám a Mikó hatodikos diákja. Zenetanára követeli, hogy órájára furulyát vigyünk. A fából készült, ami nekünk van, nem jó, olyant kell vennünk, amilyent a sógora zeneboltjában árulnak. Ha nem visszük, akkor fekete pont jár érte, addig, amíg kigyűl a négyes. Kötelezhet minket arra, hogy megvásároljunk egy hangszert, amikor nem is zeneiskolás az unokám? Beszéltem az igazgatóval, azt válaszolta, hogy nem kötelező.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.