
György Ervin kormánymegbízott hattagú bizottságot nevezett ki - remélve, hogy pont kerülhet a Málnás és Mikóújfalu között közel két és fél éve folyó vita végére, megoldás születhet (akár kompromisszum is) a két község közigazgatási határát illet?en, melynek szentesítése révén csend és béke rakna fészket mind a két községben. A bizottság tagjai a két község polgármesterei és jegyz?i, Szabó Ágoston, a megyei tanács urbanisztikai osztályának vezet?je és Albert Tóth László a Kataszteri Hivatal részér?l. Az alábbiakban a bizottság tagjait szólaltattuk meg a sokadik találkozó után.
Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere:
- Sokadik alkalommal szaladtunk most már neki ennek a kérdésnek. A tárgyalópartnereinkben semmilyen kompromisszumra való hajlam nem volt, nincsen. Meg is mondták, hogy nem hajlandóak tágítani: ?k a málnási nép nevében beszélnek. Tudjuk, azért, mert a választási kampányban málnási kollégám azt ígérte választóinak - szó szerint idézem -: ,,csóré fenékkel hagyjuk Mikóújfalut!? Én választóimnak nem ígértem ebben a dologban semmit. Mi senkit?l semmit nem szeretnénk elvenni, csak meg?rizni azt, ami a miénk. Amikor a hajdani nagy Málnás község háromba való darabolásának gondolata megszületett, a népszavazás el?tt elkészültek a községek kartonjai és az el?terjesztések. Abban tisztán le volt/van írva, hogy melyik község mib?l fog majd megélni. A születend? Málnás községnél turizmusról, lik?rgyárról, borvízr?l volt szó, Mikóújfalunál a falu határában lev? k?bányászat volt megjelölve f? gazdasági forrásként. Ezeket az adatokat mindenki átvizsgálta, akkor mindenki jól tudta, hogy Mikóújfalu határa északon a Zsombor-patak, délen a Száldobos-patak és a málnásfürd?i falutábla, mert a Pad nev? övezet, s?t, a málnásfürd?i Botos-bánya is a mikóújfalusi kollektív gazdaság tulajdonát képezte, egészen fel a Harcsa-tet?ig. Most az el?tt állok érthetetlenül és tehetetlenül, hogy azok a személyek, akik ma is akkori vezet? beosztásaikban vannak, akiknek a kezén annak idején átmentek ezek az iratok, és azokat aláírták, miért nem emlékeznek vissza, hiszen nem olyan rég történt a szóban forgó esemény. Sajnálatos módon a határokat akkor nem pontosították. Kikérem magamnak, hogy most a mikóújfalusi emberek tulajdona felett a málnási tanács és a málnási emberek döntsenek! Véleményem szerint csak szajkózzák, hogy a nép nevében beszélnek. A két falu között rokoni kapcsolatok, vegyes házasságok vannak, itt a békének kell honolnia, nem a háborúnak. El?bb-utóbb, ha muszáj lesz, mi a kormányig is elmegyünk, megvizsgáltatjuk mind a három községnek a gazdasági potenciálját, s úgyis úgy fogják meghúzni a határt, hogy az igazságos legyen. Világosan kimondja a törvény, hogy nincsen k?be vésve az 1968-as határ, s többek mellett olyan kritériumokat is figyelembe kell venni például, hogy milyen tevékenység folyik azon a területen. Annak a jegyz?könyvnek tehát, amit itt a hattagú bizottság összeállított, nincsen határozat értéke, még akkor sem, ha a szavazatok eredménye 2:3 lett, mert a megyei tanács képvisel?je Málnás mellett szavazott, a földhivatal embere, akit verbálisan agresszáltak a málnásiak, tartózkodott, mi így a két szavazatunkkal maradtunk, a szavazás eredménye számunkra nem mond semmit! Egyébként olyan információm is van, hogy az európai integráció után az ilyen vitatott területekr?l a bevételeket külön kormányalapba kell befizetni. Nem lesz senkié: sem a Málnásé, sem a miénk.
Én most is azt mondom, a 25. órában, hogy le kell ülni, tárgyalni úgy, hogy ne medd? helyben topogás legyen az eredmény, hanem egy ?szinte akarat a kiegyezés felé. Ha mi nagyon feszegetjük, akkor nekünk három k?bánya és a Harcsa jár, s annak sorsa felett, mert azt mikóújfalusi emberek vitték be a kollektívbe, szomszédjaink nem dönthetnek! A törvény azt mondja, hogy ha megegyezés nem történik, a prefektusnak kell mediálnia.
- Beszélgetésünk óta ez meg is történt, október 4-én önöknél, 6-án pedig Málnáson tartottak rendkívüli tanácsülést, ahol a prefektúra vezérigazgatója, Codrin Munteanu tudomásukra hozta az intézmény véleményét.
- Így van. Az volt a prefektus üzenete, hogy egy k?bánya maradjon minálunk, és három Málnás község területén! Közöltük, hogy ezzel mi nem tudunk egyetérteni. A tanács egyhangú határozata az volt, hogy a négyb?l két k?bányára tartunk igényt, és az egész Harcsa nev? területre! Ha Kovászna megyében nincsen egy olyan életer?s politikai-adminisztrációs vezetés, hogy az ilyen ügyeket méltányosan orvosolni tudják, kénytelenek leszünk Bukarestben keresni igazunkat. Mi igényeinkt?l nem tágítunk!
Mikola Róza mikóújfalusi jegyz? idegháborúnak nevezte az olykor hevessé váló vitasorozatot, s elmondta: - Fenntartom, hogy amikor ideiglenes polgármesterek vezették a települést, 2004-ben, amikor megjelent a 84-es számú törvény, akkor kellett volna a határkérdést papírra tenni. Egyetértek Nyáguly Vilmossal, hisz Mikóújfalu semmi nélkül maradt, s ez a harc, ami már régóta folyik, igazából nem is a határokért, hanem a bányákért való küzdelem. Ha lett volna jóakarat, ezt már rég meg lehetett volna oldani, mert a 2001/351-es törvény többfajta kritériumról is beszél a határok megállapításánál, s?t, annak sem lett volna akadálya, hogy arról a két polgármester/helyi tanács döntsön. Miért kell annyira ragaszkodni ahhoz az 1965-ös térképhez, hisz a történelem folyamán ezek a községhatárok oly sokat változtak! Véget kell vetni a gáncsoskodásnak, az emberek érdekeit kell nézni, de sajnos erre, úgy látom, partnerség nincsen. Ha szúrós szemmel nézzük egymást, abból végleges határ soha nem lesz!
Kasléder József, Málnás község polgármestere:
- A hattagú bizottság szavazatának az eredménye Málnás igazát igazolta. Javunkra született a bizottság döntése, a mi véleményünk szerint joger?s, s ezt a kataszteri hivatalnak véghez kell hajtania, a határt meg kell jelölni. Bár nagyon sokan nem akarják a döntést elfogadni, szerintem ez végleges jelleggel bír. Még egyszer hangsúlyozom, hogy mi ragaszkodunk a régi határhoz, mindenhez, ami az Olt folyó jobb oldalán található. Ami a Harcsát illeti, ott bonyolultabb a határ kérdése, mert ott nemcsak Újfaluval, hanem Nagybaconnal, s?t, Bodok községgel is tárgyalnunk kell, a hivatalos szervekkel is, mert ezekkel a szomszédokkal is rögzíteni kell a közigazgatási határokat. Aki pedig azt mondja, hogy a Botos-bánya nem a mi területünkön van, az téved, mert a tulajdonos Botos család leszármazottai ma is élnek, és málnásiak! Tisztázni szeretném, hogy köztünk és Mikóújfalu között nincsen háború, ahogy sokszor jellemzik. De ha háborús módon akarják elvenni területeinket, nekünk kutya kötelességünk azt megvédeni, minthogy a kampányban, elismerem, azt is vállaltam, hogy a község határai mellett ki fogok állni. A régi nagy Málnás községet 1968-ban a nép megkérdezése nélkül alkották eggyé. Hadd ne térjünk ki arra, hogy amikor mi önállóak lettünk, milyen állapotban kaptuk vissza a három települést, f?leg Málnásfürd?t, van erre éppen elég példa és bizonyíték. S akkor most, ha végre önállóvá tudott lenni a történelmi község, akkor nem az a tisztességes, hogy mindenki álljon vissza az eredeti állapotába?
- Mit kért a prefektus október 2-án Sepsiszentgyörgyön, amikor magához rendelte a két község vezet?it?
- Mivel a felek nem tudtak megegyezni, és konfliktushelyzet alakult ki, élve a törvény nyújtotta lehet?ségével, a közvetítéssel, javasolta, hogy három k?bánya legyen Málnásé és egy Mikóújfalué. Elmondtam, hogy itt nem a bányák számítanak, itt nem vagyonmegosztásról van szó, itt a régi közigazgatási határt kell visszaállítani. Ha a k?bányák az Olt jobb oldalán vannak, akkor azok Málnás közigazgatási területére esnek. Ezen csak akkor lehet változtatni, ha megváltoztatjuk az Olt folyását! Október 6-án nálunk is megtartottuk a rendkívüli tanácsülést, a vezérigazgató közvetítette a prefektus javaslatát, a tanács az általam tett nyilatkozattal egyetértett. Várjuk a következményeket.
Imre Béla málnási jegyz?:
- A törvény hiányossága miatt jutott a két község ebbe a helyzetbe. Nem írja el? például pontosan azt, mi történik akkor, ha a két község nem egyezik meg, de lehet?séget ad arra, hogy a kataszteri hivatal ideiglenesen hozzon egy döntést arról, kihez tartozik a szóban forgó vitatott terület. Egy ilyen döntés régebb a mi javunkra meg is született, de az említett hivatal képvisel?je az október 4-i szavazáson - régebbi döntésük ellenére, nem tudom, hogy miért - tartózkodott! Sajnos, a törvény arra nem ad megoldást, hogy ha ekkor sem történik megegyezés, ki a végleges döntés meghozója. Hangsúlyozom, Málnásnak van hivatalos határa az 1965-ös térkép szerint, s azt a 7-es, módosított kataszteri törvény értelmében érvényesíteni kell, a régi határokat betartva ki kell jelölni a terepen. Fenntartom a tanács határozatát és a polgármester véleményét.
Megkerestük a hattagú bizottság két megyei képvisel?jét is, kértük véleményüket. Albert Tóth László, a Kataszteri Hivatal munkatársa nem óhajtott nyilatkozni. Szabó Ágoston, a területfejlesztési igazgatóság urbanisztikai osztályának vezet?je szerint a földterület tulajdonjog szerinti körülhatárolása, a földparcellák földrajzi helyzete nem változtat a közigazgatási határokon, a kett? teljesen két dolog. Ett?l függetlenül lehet újfalusi tulajdonosnak földje Málnás területén, és fordítva. Egyetlen biztos dolog a megyésítés el?tt megrajzolt, a történelmi határokat is figyelembe vev?, aláírt és lepecsételt törvény. ,,Erre támaszkodva adtam szavazatomat - mondta -, s a bizottság által összeállított jegyz?könyvet a kataszteresek nem hagyhatják figyelmen kívül.?
Nos, ez a pillanatnyi helyzet, ami azonban már holnaptól is változhat. A megoldást, természetesen, mind a két faluközösség érdekl?déssel várja.
A végkifejletet megjósolni mi most aligha tudnánk. Annyi azonban bizonyos, mert kiegyezésre nincs nagy remény, az ügyben véglegesen dönteni hivatott szerveknek igazságos, gyors és mind a két fél számára elfogadható határozatot kellene hozniuk.
Kisgyörgy Zoltán