
Ha singgel mérnék az embert, Köpe Csaba csíkszeredai/kisborosnyói szobrászkodó kirakatrendez? alighanem vidékünkön el?kel? helyezést nyerne, s ha kilóra mérnék, magas növése, arányos másfél mázsás teste miatt sem állítanák a sor végére.
Ismeretségünk a kisborosnyói történelmi emlékparkhoz f?z?dik, ahová Köpe Csaba Fohász címmel térplasztikai alkotást tervezett. Ez, amint maga a témát körülírja, azért került a nevezetes emlékhely központi helyére, hogy a nonfiguratív szobor a mi megmaradásunkért fohászkodjék a Fennvalóhoz. Az absztrakció és a konkrét értelmezhet?ség határán található alkotás egy könyvet - bibliát? - tartó, majdnem figurális emberalak annak a megmaradásáért könyörög, amit Damó Gyula nyugalmazott iskolaigazgató ebbe az emlékparkba kisborosnyói falusfeleivel és sokféle küld? támogatóval betelepített.
Van itt két világháborús, k?tömbös és turulmadaras emlékm?, hatalmas k?tömböt kaptak 1956 székelyföldi mártírjai, emlékm?vük van a magyarság nagyasszonyainak, a magyar millenniumnak, a magyar nyelvnek, Erdély választott fejedelmeinek?
Nem sorolom tovább, mert ennyib?l is kiviláglik, hogy kiért, miért fohászkodik Köpe Csaba alkotása, s megvilágosodik az is, hogy a fafaragó, k?faragó m?vészt és amat?r szobrászt mi köti Kisborosnyóhoz.
Családja hétfalusi csángó származású, amint erre nevéb?l is következtethetünk. Felesége nagyszülei a kisborosnyói Mircsék közül valók. Köpe Csaba csíkszeredai kirakatrendez?ként, amint lehetett, az itteni örökséget vette kezelésbe, és egy lepusztult telekbe itt lehelt újra lelket. A kisborosnyói Mircse/Köpe-porta így alakult át romantikus szálláshellyé, hétvégi házzá, ahová a múlt évben saját költségén és a résztvev?k ,,önköltségén? - tehát küls? támogatás nélkül - hét képz?m?vészt invitált, akiknek egy hét állt rendelkezésükre, hogy erre az egészében véve is romantikus kistelepülésre rácsodálkozzanak.
Köpe Csaba azok közé a szimpatikus emberek közé tartozik tehát, akik az urbánus világ ricsajgó zajából és a városi élet tülekedéséb?l magányra, a sz?kebb baráti és ismeretségi kör bens?séges kapcsolatainak kiépítésére vágyik, olyan szellemi közeghez vonzódik, és alakít maga is ilyent a maga számára, amilyent a Kisborosnyó típusú településeken lelhet fel.
Másodszorra már nem a maga összemesterkedte portán találkoztunk - ott minden a maga keze munkája, mesterember ide nem járt be, mondja -, hanem a XVIII. századi templomban, ahol két kisborosnyói társával a templom padlózatát cserélték ki. A deszkapadlót elpusztította a gomba, s ehelyett Köpe Csaba bükszádi andezitlapokból m?vészkedik szép, mintás padlózatot. Ahogy elnézem ezt a templomhajó-k?padlót, a következ? évezred millenniumi ünnepségéig is kitart majd.
M?alkotás ez a padlózat is, mint a történelmi emlékpark közepébe beállított Fohász, amelynek fáját Damó Gyula tanító úr portáján fedezte fel. Egy hatalmas cserefa törzse hevert a kerítés mellett, amelynek derekából, fels? feléb?l kopjafák vagy székely kapuk készültek, s Köpe Csaba meglátta a száradó fatörzsben a megmaradásért Istenhez forduló emberi alakot.
Kisborosnyó mintegy négyszáz lelket számlál, egykor nagy hír? községközpont volt, s olyan történelmi családokat küldött a nagyvilágba, mint a híres-neves Tompa família, amelyb?l Tompa Mihály is származott. A kisborosnyói Tompa-kúria reneszánsz, kés? barokk, homokk?b?l faragott ajtó- és ablakegyüttese a Székely Nemzeti Múzeum f?bejáratát díszíti.
A mai kisborosnyói emlékpark helyén, amelyet Damó Gyula Erdély tömörített történelmének emlékhelyeként határoz meg, 1963-ban, amikor a település elveszítette községi rangját, és faluvá degradálták, ültetett egy szomorúfüzet. Ennek hatalmas koronája mára a telek bejárati részét mintegy védelmezve borítja be. Ugyancsak Damó tanító úr és falusfelei egy hársfa köröndöt is ültettek. A tucatnyi száldokfából alkotott körönd az emlékjelek egész sorának biztosít helyet.
Ez a k?- és kopjafaegyüttes az apró falucska nagy összefogásának eredménye, amelyet Damó tanító úr székely kalákának nevez, s plasztikus kifejezéssel Erdély tömörített történelmeként mutat be.
A falucska szegényes gazdasági teljesítménye ellenére, a maga hatalmas örökségére alapozva olyan szellemi környezetet teremt, amely képes kiemelni a beletör?dés és az unalom hétköznapjaiból a falut, s messze földön híressé meg nevessé teszi azt.
És ennek egyik, fizikai és szellemi értelemben is robusztus emberi példája Köpe Csaba, a ,,jövevény?, aki nem csak otthonosan jár-kel a faluban, hanem tesz is azért, hogy egy picit minden erre járó ember is a magáénak érezze.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.