Mementó: Emlékpark Kisborosnyón

2006. október 17., kedd, Archívum 2003–2007

Ha singgel mérnék az embert, Köpe Csaba csíkszeredai/kisborosnyói szobrászkodó kirakatrendez? alighanem vidékünkön el?kel? helyezést nyerne, s ha kilóra mérnék, magas növése, arányos másfél mázsás teste miatt sem állítanák a sor végére.
Ismeretségünk a kisborosnyói történelmi emlékparkhoz f?z?dik, ahová Köpe Csaba Fohász címmel térplasztikai alkotást ter­vezett. Ez, amint maga a témát körülírja, azért került a nevezetes em­­­lékhely központi helyére, hogy a nonfiguratív szobor a mi meg­maradásunkért fo­­hászkodjék a Fennvalóhoz. Az absztrakció és a konkrét értelmezhet?ség határán található alkotás egy könyvet - bibliát? - tartó, majdnem figurális emberalak annak a megmaradásáért könyörög, amit Damó Gyula nyu­galmazott iskolaigazgató ebbe az emlékparkba kisborosnyói falus­feleivel és sokféle küld? tá­mogatóval betelepített.
Van itt két világháborús, k?­tömbös és turulmadaras emlékm?, hatalmas k?tömböt kaptak 1956 székelyföldi mártírjai, emlékm?vük van a magyarság nagyasszonyainak, a magyar millenniumnak, a magyar nyelvnek, Erdély választott fejedelmeinek?
Nem sorolom tovább, mert ennyib?l is kiviláglik, hogy kiért, miért fohászkodik Köpe Csaba alkotása, s megvilágosodik az is, hogy a fafaragó, k?faragó m?vészt és amat?r szobrászt mi köti Kisborosnyóhoz.
Családja hétfalusi csángó származású, amint erre nevéb?l is következtethetünk. Felesége nagyszülei a kisborosnyói Mircsék közül valók. Köpe Csaba csíkszeredai kirakatrendez?ként, amint lehetett, az itteni örökséget vette kezelésbe, és egy lepusztult telekbe itt lehelt újra lelket. A kisborosnyói Mircse/Köpe-porta így alakult át romantikus szálláshellyé, hétvégi házzá, ahová a múlt évben saját költségén és a résztvev?k ,,önköltségén? - tehát küls? támogatás nélkül - hét képz?m?vészt invitált, akiknek egy hét állt rendelkezésükre, hogy erre az egészében véve is romantikus kistelepülésre rácsodálkozzanak.
Köpe Csaba azok közé a szimpatikus emberek közé tartozik tehát, akik az urbánus világ ricsajgó zajából és a városi élet tülekedéséb?l magányra, a sz?kebb baráti és ismeretségi kör bens?séges kapcsolatainak kiépítésére vágyik, olyan szellemi közeghez vonzódik, és alakít maga is ilyent a maga számára, amilyent a Kisborosnyó típusú településeken lelhet fel.
Másodszorra már nem a maga össze­mes­terkedte portán találkoztunk - ott minden a maga keze munkája, mesterember ide nem járt be, mondja -, hanem a XVIII. századi templomban, ahol két kisborosnyói társával a templom padlózatát cserélték ki. A deszkapadlót elpusztította a gomba, s ehelyett Köpe Csaba bükszádi andezitlapokból m?vészkedik szép, mintás padlózatot. Ahogy elnézem ezt a templomhajó-k?padlót, a következ? évezred millenniumi ünnepségéig is kitart majd.
M?alkotás ez a padlózat is, mint a történelmi emlékpark közepébe beállított Fohász, amelynek fáját Damó Gyula tanító úr portáján fedezte fel. Egy hatalmas cserefa törzse hevert a kerítés mellett, amelynek derekából, fels? feléb?l kopjafák vagy székely kapuk készültek, s Köpe Csaba meglátta a száradó fatörzsben a megmaradásért Istenhez forduló emberi alakot.
Kisborosnyó mintegy négyszáz lelket számlál, egykor nagy hír? községközpont volt, s olyan történelmi családokat küldött a nagyvilágba, mint a híres-neves Tompa família, amelyb?l Tompa Mihály is származott. A kisborosnyói Tompa-kúria reneszánsz, kés? barokk, homokk?b?l faragott ajtó- és ablakegyüttese a Székely Nemzeti Múzeum f?bejáratát díszíti.
A mai kisborosnyói emlékpark helyén, amelyet Damó Gyula Erdély tömörített tör­ténelmének emlékhelyeként határoz meg, 1963-ban, amikor a település elveszítette községi rangját, és faluvá degradálták, ültetett egy szomorúfüzet. Ennek hatalmas koronája mára a telek bejárati részét mintegy védelmezve borítja be. Ugyancsak Damó tanító úr és falusfelei egy hársfa köröndöt is ültettek. A tucatnyi száldokfából alkotott körönd az emlékjelek egész sorának biztosít helyet.
Ez a k?- és kopjafaegyüttes az apró falucska nagy összefogásának eredménye, amelyet Damó tanító úr székely kalákának nevez, s plasztikus kifejezéssel Erdély tömörített történelmeként mutat be.
A falucska szegényes gazdasági tel­jesítménye ellenére, a maga hatalmas örök­ségére alapozva olyan szellemi környezetet teremt, amely képes kiemelni a beletör?dés és az unalom hétköznapjaiból a falut, s messze földön híressé meg nevessé teszi azt.
És ennek egyik, fizikai és szellemi ér­te­lemben is robusztus emberi példája Köpe Csa­ba, a ,,jövevény?, aki nem csak otthonosan jár-kel a faluban, hanem tesz is azért, hogy egy picit minden erre járó ember is a magáénak érezze.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép