Mi zergeti a kocsányt?
Ez is szép magyar kifejezés, a románból vette át a székely, s törökbúzaszárról van szó. Nos, hol a romló id? zergeti, hol pedig a vad. Utóbbi rettent?en pusztítja a határ fels? részét. Az id?járást nem az ember igazgatja, de örvendenek az ajtaiak, hogy szélárnyékban vannak: inkább az es?t hozó nyugati szelek zavarják, mintsem a Nemere. Vagy meg?rzi a gazda pityókását-kukoricását, vagy odalesz termése. Ma már senki nem hisz abban, hogy az állam megtéríti a kárt, úrrá lett rajtuk a bizalmatlanság.
Középajta mai talajtérképe nem ígér sok jót. Ez nem a Szépmez? - mondták. Amilyen a televény, olyan a termés is. Krumpliból feleslegje alig van valakinek, abból pénzt szerezni nem lehet. Pityókát, kukoricát csak a család és az állatok szükségletére termelnek. Itt a termesztett takarmánynak lenne jöv?je. A lucerna, a széna és a sarjú s a mellette felnöv? állatállomány lenne az unióban jövedelmez?. Van rá azonban példa, hogy az ,,alantas helyeken?, lenn, az ajtai lapályban rekordtermést ért el egy középajtai termel? cukorrépából. Ha Botfalu betartja ígéreteit, akkor ezzel foglalkozni érdemes.
- A jó kóst ellenében, a lucerna ellenében a Regátban mindent lehet kapni. Egyel?re jövedelmez?, a túléléshez vezet? megoldás a terménycsere - véli Benk? Ferenc.
Apropó, bizalmatlanság
- Érthetetlen, hogy bizalmatlanul, avagy egyáltalán nem fordulnak mihozzánk a középajtai gazdák, nem igénylik azt a támogatást, amit az állam ajánl az ez évi 45-ös kormányrendelettel a hegyvidéki falvak termel?inek a legel?kre, a kaszálókra és a fej?stehenekre - mondja csodálkozva Bartha István, a nagyajtai önkormányzat jegyz?je. Mi igyekeztünk ismertetni a rendelet lényegét, s a papírformaságokat itt, nálunk kell megejteni. A határid? eléggé szoros, és a bizalmatlanság, az érdektelenség - mert sejtem, hogy err?l van szó - szinte érthetetlen. Kár lenne ezt a pénzt veszend?be hagyni.
- Mit nyer Középajta, ha nyertes lesz a 7-es sürg?sségi kormányrendeletnél?
- Remélem, hogy az lesz - mondja a jegyz?. - Itt is megromlott az udvari kutak vizének min?sége a századok alatt. Van azonban a falu fölött négy olyan b? hozamú édesvízforrás, amib?l ha van pénz, könny?szerrel, szabadeséssel be lehet hozni a jó forrásvizet a faluba. Százhatvankétmillió régi lej ellenében el is készült egy el?tanulmány. A Kicsimez?, a Domos, Várhegy- és Zsidók kútja nev? források vize b?ven elég lenne Középajta számára. Ajtódala fölött lenne egy tároló, és abból indulna a f?vezeték.
Hát, ha sikeres lesz a pályázat - és már van ilyesféle visszajelzés -, már 2007-ben lesz ivóvize a falunak, miként a Nagyajta és Középajta közötti aszfaltot is gyorsan kifoltoztatta a megyei tanács. S ha még hozzátesszük a megyei tanács alelnökének, Vajda Lajosnak azt a bizonyára nem elhamarkodott ígéretét, hogy lesz jól járható út majd a Vadason át, akkor Középajta is könny? sarut ölthet ólomcip?je helyett.
- Folyamatban van - toldotta meg Gazdag Levente tanácstag -, olyan er?gépeket vásárol az önkormányzat, amelyekkel olcsóbban és könny?szerrel rendbe tudjuk hozni mellékutcáinkat, a mezei utakat. Én is tartom a kapcsolatot a majosháziakkal, személyesen Kis Gábor újraválasztott polgármesterrel. Örömmel kell elmondanom, hogy következ? látogatásuk alkalmával emlékm?vet akarunk közösen állítani a parkban, névadó-avató ünnepséget is tartunk, a szintén közös er?vel létrehozott játszóterünknek-parkunknak a Testvériség nevet fogjuk adni.
Hogy a székely gyerek jobban beszélje az állam nyelvét
Holland segítséggel pályázatot nyert, és teljes felújítás alatt az egykori kántori lak. A munkatelepen olaszteleki k?m?vesek, Varga László és Dénes Sándor szorgoskodtak, s mint t. Berszán István református lelkipásztortól megtudtuk, a középajtaiak közmunkájában sincs hiány. Eddig hatvan liter köményes elfogyott - mondta a lelkész -, de ez nem azt jelenti, hogy mulatott a kalákázó nép, hanem azt, hogy sokan végeztek nem egy-, hanem többnapos közmunkát. A munkálatokra Simon Áron, az egyházközség újonnan megválasztott gondnoka ügyel fel.
- Milyen célt szolgál az épület?
- Helyet kap benne egy körorvosi rendel? váróteremmel, a szükséges mellékhelyiséggel, százhúsz személy számára alkalmas imaterem, ultramodern konyha minden felszerelésével, százharminc fér?helyes ebédl? és az itt is szükséges mellékhelyiségek. A f?tést nem központilag oldjuk meg, mert ezt az épületet nem állandó jelleggel fogja használni sem a családorvosi szolgálat, sem pedig az egyház. Lesz klasszikus melegítés, és a vizet is bevezettük az udvaron lev? kútból. Ebben is a holland testvéreink segítettek. A tet?teret közös megegyezéssel nem építjük be, bár vendégszobákra is szükségünk lesz a jöv?ben, hanem a tágas kántori kertben, gyümölcsfák közé fagerendákból néhány ízléses házikót építenénk nyári ifjúsági táborozásra. Az az els?dleges cél, hogy olyan református gyerekeket hozzunk ide táborozni a szórványból, akik nem tudnak magyarul - például Konstancáról, Galacról -, de az sem rejtett cél, hogy velük táborozva a mi gyerekeink is tanuljanak románul, sajátítsák el jobban az állam nyelvét, mert tudjuk, hogy eléggé bajos ennek a nyelvnek az elsajátítása. Hogyha ez sikerül, akkor merem mondani, hogy jó lépést tettünk, mert a gyerekek hamar összebarátkoznak, és próbálják gyakorolni a nyelvet, meg tudják tanulni egymás nyelvét. Állítani merem, hogy ily módon, öt nyári tábor alatt, egy második osztályos középajtai gyerek nyolcadik osztályos korára jól fog tudni románul, de a román gyerek sem fog idegenkedni a magyartól.
Látogatásunk alkalmával javították a 110. évébe lépett református parókiát. Egy évszázad mész- és budaiföldrétegét kaparták-takarították a falakról. Megújul az épület belseje - kivéve azt az ebédl?t, ahol m?kincs érték?, 1917-ben készült festett ornamentika díszeleg a mennyezeten.
Hihetetlen
- Van-e testvérgyülekezete Középajta egyházának?
- A magyarországi Majosházát kell megneveznem. Négy éve tartjuk a kapcsolatot. Idén mi voltunk a sorosok, meglátogattuk ?ket. Kétévenként kölcsönös ez a látogatás. Idén besegítettek annyi forinttal, hogy annak a száznégy éves orgonánknak a fúvórendszerét, amelyet a brassói Cioflec testvérek 1902-ben konstruáltak, teljesen felújíthatjuk. Amikor Majosházával a kapcsolat megszületett, én még az ajtai önkormányzat tagja voltam, így ez a kapcsolat tulajdonképpen testvértelepülésinek indult, de utóbb inkább egyházi vonalon futott. Közben a településsel, a képvisel?inkkel is tartják a kapcsolatot, és segítik a falu közéletét. Mindegy, hogy milyen ez a kapcsolat - fejezte be a lelkész -, az a fontos, hogy a falu el?reléphessen.
Nos, amit az egyháznál láttunk, az nem éppen az ólomlábon bandukoló történelem bizonyítéka. Ólomlábon jár viszont az egyházi vagyon visszaszolgáltatása. Hihetetlen, hogy ennyi esztend? után is vagyonának tetemes részét várja még vissza annak a falunak az egyháza, amelynek hét tagja képviseli Középajtát a községi tanácsban, s emellett még a polgármester, Brotea Olga is középajtai lakos, református vallású és ennek az egyháznak a tagja!
- Hogy van ez, tiszteletes úr? -kérdeztük.
- A 247-es restitúciós törvény értelmében kértük vissza a kultúrotthont, amit az egyházközség saját pénzén építtetett, de 1949-ben elvették. Eddig még semmi jó hír a visszaszolgáltatásról. 178 hektár erd?, 102 hektár szántó és kb. 200 hektár legel? szerepel a mi telekkönyvünkön. Ebb?l visszajött az a 30 hektár erd?, amit az 1-es törvénnyel megkaptunk. Ugyancsak ennek a törvénynek az értelmében várjuk vissza még 10 hektár földterületünket. Egy éve és két hónapja tettük le kérésünket a polgármesteri hivatalhoz, azóta válasz nem érkezett. A jegyz? megígérte, hogy hamarosan választ kapunk. Megérdekl?dtem, az erd? nem szerepel a Romsilva nyilvántartásában, tehát községi tulajdonban kell lennie. Ragaszkodom ahhoz, hogy ami a mi telekkönyvünkön van, azt visszakapjuk.
Simon Áron, aki tavaly december óta gondnoka az egyháznak, hangsúlyozta, hogy amennyiben nem kapnak méltányos választ a földosztó bizottságtól, kénytelenek lesznek peres úton keresni igazukat. Ehhez azonban írásbeli válaszra van szükségük.
Simon Áron rég karmestere a kiöreged? tíztagú fúvószenekarnak is. Elmondta, hogy részt vesznek a falu közm?vel?dési életében, jelen vannak a nemzeti ünnepeken, megemlékezéseken. Olykor elmennek a fúvósok közeli találkozójára is. A legfontosabb volna az utánpótlás kérdése, ami nem könny? feladat. A zenekar történetét elküldte néhai Kelemen Józsefnek, kár, hogy korai halála miatt az anyag nem került nyomdába. Hagyatékában bizonyára megvan, s egy arra hivatott szakembernek kellene majd értékesítenie a megyei zenetörténet részeként.
Drága-e a nyomdafesték?
Ahhoz nem kellene drágának lennie, hogy ennek a történelmi településnek megszülethessen végre egy falufüzete, avagy kismonográfiája. E sorok írója is tanúja volt annak, hogy a nemrég elhunyt református megyebíró, Nagy József olyan naplót vezetett - nem csak egyházának históriáját, a Historia Domust -, amelyben feljegyzett minden eseményt, a gólyák érkezését, az árvizeket, t?zvészeket stb. Simon Áron gondnokkal a Historia Domust nézegettük, ? hivatott most arra, hogy feljegyezze az egyházi eseményeket. Minket azonban a másik eseménynapló érdekel, mert ha akadna, aki röviden megírná a már annyira szükséges falufüzetet, annak toldalékaként, részleteket lehetne közölni Nagy József naplójából, s ezzel emléket állítani annak a gondnoknak is, aki a legnehezebb id?ben kezdve, negyven éven át szolgálta egyházát, állt egyháza élén, s abból huszonöt évet számadó gondnokként.
Helyet kaphatna ebben a falufüzetben az iskola története is. Annak megírására Incze Irén igazgatótanár vállalkozhatna, aki szül?falujának jó ismer?je. T?le érdekl?dtünk az iskola mai helyzetér?l.
- Van, volna, amit itt tenni - mondta. - Dédelgetünk egy olyan tervet, hogy 2007-re központi f?tést szereltessünk az iskolában. Erre egyel?re 700 millióval rendelkezünk, de ígéretünk van, hogy besegítenek majd osztrák barátaink. Tanulóink összlétszáma nem csökkent, de sajnos, van már két összevont osztályunk. Ha ezeken túl lennénk, gondolkozunk azon is, hogy nevet adjunk ?si iskolánknak.
Kisgyörgy Zoltán