A Kárpát-medence délkeleti része évszázadok történelmi visszhangját sugározza a létrehozott szellemi és tárgyi örökségek egyáltalán nem szélárnyékos földrajzi övezetének lankáin. Ebben az övezetben, Erdélyben élt, él és élni fog a natio siculica, a székely nemzet.
Ahhoz, hogy meghatározzuk a székely nemzet kilétét, hollétét, Magyari Lajos költ? Árpád cím? költeményéb?l idézünk (a szobor alkotója Miholcsa József szobrászm?vész):
Itt áll hát ?, kit pajzsra és vezérnek emeltek/ az egyenl?k közt els?t! - büszke fejedelmek,/ kiért vérünket b? hullatással adtuk,/ s a gyönyör? mítosz, hogy éppen mi fogadtuk,/ mi, hunnak, avarnak búvó maradéka,/ testvére magyarnak, nyugat martaléka,/ kik védtük testünkkel mégis ezer évig,/ hiú reményben, hogy a hála tán beérik,/ s eljön a boldog béke is itt a végeken?/ De maradtunk árván, küzdve védtelen?
A székely nemzet eredetér?l a fenti sorok mindenki számára érthet?ek. A székely nemzet hun és avar eredet?. A hun törzsek Attila jogara alatt éltek Pannóniában és a Karpát-medence délkeleti részén. A hun állam 445-ben éri el hatalmának csúcspontját. 451-ben Attila Kátáláunumnál vereséget szenved Aetiustól, az utolsó római hadvezért?l. Ez a korai középkor egyik legvéresebb csatája volt. 453-ban Attilát utoléri végzete.
566-567-ben Bajan, az avarok vezére meghódítja Pannóniát, majd a longobárdokkal (germán népek) szövetségre lépve el?zi a térségben lév? gepidákat (szintén germán népek). Tehát a székelyek ,,hunnak, avarnak búvó maradéka?, de ,,testvére magyarnak? is, kiknek honfoglalási bejövetelét ,,éppen mi fogadtuk?, a székelyek, ,,kik védtük testünkkel? Erdély földjét évezreden át.
A székely nemzet hun és avar eredetének képzete nem új kelet?. Rokoni összetartozásuk a magyarokkal számos elmélet és tanulmány tárgyát képezte. A magyar címerállatról értekezve idézni szeretném a Nagyváradon pár éve elhunyt dr. László Gyula magyar történészprofesszor véleményét: ,,A magyar krónikákban egyszer esik szó a címerállatról, a turulról, amelyet Árpád családja Attilától örökölt volna. Ismerve a fentieket, ebben a mondában (turulmonda) utalást láthatunk arra, hogy a címerállataink is régebbiek, mint a honfoglalás, és a kés? avar nemzetségek emlékeit ?rzik.?
A székely nemzet eredetét, kialakulását kutatva, minél távolabb hatolunk id?ben ?störténetünk kutatásában, annál kevesebb dokumentum áll rendelkezésünkre. Az így kapott információkat elméletekbe foglalni a történészek feladata. Vitázni felettük szintén. A valóságkép kialakítása csak megközelít? lehet az amúgy is z?rzavaros korai sötét középkor eseményeinek kaotikus örvényeiben.
A székely nemzet hun-avar eredetér?l Anonymus is Attila népét helyezi el?térbe. Szent László örökségét Székelyföldön László Gyula történészprofesszor így jellemzi: ,,Talán szabad megemlítenem, hogy a székely-avar kapcsolatban magam is hozzájárultam azzal, hogy a székelyföldi Szent László-legendák avar kori hagyományt ?riznek, lovaiknak szerszámozása nem a honfoglalók szerszámját használják, hanem a korai avarokét.?
Bevezetésnek a natio siculica eredetér?l ennyi elég is lenne. Szükséges volna betekintést nyerni a székely nemzet írott történelmének megszületési folyamatába, aminek egyik kiemelked?, tényfeltáró nagy m?ve Szádeczki Kardoss Lajos A székely nemzet története és alkotmánya cím? könyve. A szerz? a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és a kolozsvári egyetem magyar történelem tanszékének tanára volt a XIX. század végén és a XX. század elején.
De ne vágjunk elébe a dolgok id?rendi folyamatának, vegyük ?ket sorjában:
1874-ben bizottság alakul Kolozsváron a székelyek történelmének megírására. A bizottság elnöke gróf Mikó Imre, ? maga is székely, akit Erdély Széchenyijeként ismerünk. Jakab Elek buzgó támogatásával a székelyek pénzalap gy?jtésébe kezdenek, majd felkérik Szabó Károlyt, a kolozsvári egyetem magyar történelem tanszékének professzorát a székely nemzet történetének megírására. Szabó Károly elkezdi anyaggy?jtési tevékenységét, és 1890-ben kiadja a Székely Oklevéltár három kötetét. A negyedik kötet kiadatlanul hagyatékában maradt. Az összegy?jtött agyag rendszerbe foglalásával 1890-ben egy tanulmányt ad ki a székelyekr?l, melynek címe: A régi székelység. A nagy munka elvégzésére 1890-ben bekövetkez? halála miatt nem volt már ideje. A kutatómunka megszakad, a könyv megírása két évig várat magára. 1892-ben Kuun Géza, a bizottság második elnöke november 13-án Szádeczky Kardoss Lajost kéri fel a még hiányzó anyag összegy?jtésére és a székelység történelmének a megírására.
Szádeczky Kardoss Lajos 1895 és 1898 között bejárja a Székelyföldet, nagy mennyiség? adatot gy?jt össze a székelység évezredes ittlétér?l. Az összegy?jtött anyag rendszerezésével kiadja a Székely Oklevéltár újabb négy kötetét, majd nekifog a könyv megírásának, melyhez felhasználja egyik tanítványa fontos történelmi adatokat feltáró munkáját, dr. Connert János A székelyek intézményeir?l cím? m?vét.
A székely nemzet története és alkotmánya nagyszabású m? megírása véget ér 1919 ?szén, de kiadása a közismert történelmi zavarok, valamint pénzhiány miatt sokáig várat magára, egészen 1927-ig.
A szerz? m?vének el?szavában a következ?képpen nyilatkozik: ,,Egy nemzet ?störténete nem szokott okleveles dokumentumokon alapulni. Annak megírása a nemzet hagyományainak összekapcsolása révén valósulhat meg. Ezért kell tisztelni és megbecsülni az ?si hagyományokat.? (Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya, II-III. oldal)
A székelység története magában foglal ?störténeti elemeket: legendákat, valamint dokumentálható történelmi eseményeket, melyeknek fontos alkotóeleme a székelység intézményei kialakulásának és fejl?désének megvizsgálása és elemzése. A székelyeknél ezekb?l az intézményekb?l b?ven akadt: ilyen a törvénykezés, a birtokjog, a székely jogszokások. Ezeken kívül létezik a székely kultúrtörténelem egyik fontos része, a rovásírás, amelyr?l Sebestyén Gyula értekezik A magyar rovásírás hiteles emlékei cím? munkájában (Budapest, 1915). A székely népm?vészetr?l Huszka József ír A székely ház cím? m?vében (Budapest, 1895), valamint A magyar ornamentika hun eredete cím? könyvében (Budapest, 1914) tárja az olvasó elé székely mivoltunk hiteles adatait.
A székely nemzet története az ?shonos földrajzi térségben múltba nyúló gyökereivel, a középkorban fejlett, jól m?köd? intézményrendszerével, valamint az újkor és jelenkor történelmi viszontagságait átél?, átvészel? életrevalóságával nagyszer? értékrendet volt képes létrehozni, melynek legértékesebb alkotóelemei a népi hagyományok századokon át fennmaradó és állandóan gazdagodó szellemi kincsei voltak. Székely személyiségek honszeret? hozzáállással gy?jtötték össze e kincseket. A székely népzenei motívumok összegy?jtésében Bartók Béla jeleskedik.
Az itt felsorolt m?vek kimondottan régészeti, történelmi és néprajzi dokumentumok feldolgozása révén jöttek létre. A bennük megtalálható információ az Erdélyben él? székelységet a nemzet rangjára emelte már akkor, amikor még egyes közép-európai népek a nemzet fogalmát és tartalmát nem ismerték. Ha belelapozunk Dávid Antal Erdélyr?l szóló trilógiájába, megismerhetjük a székely nemzet XVI. század végi és XVII. század eleji életmódját, ami nem éppen Erdély aranykorának, ellenben ,,nagy romlásának? id?szaka volt.
Tibád Sándor
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.