Tegnap nyílt meg a Székely Nemzeti Múzeum kiállítása
A Székely Nemzeti Múzeum október 27-én nyitotta meg a látogatók számára új, állandó régészeti kiállítását. Régóta vártunk erre, hiszen utoljára a ?90-es évek végén került sor hasonló eseményre. Az akkori kiállítás a szakmában elismert, jeles kutatók közrem?ködésével jött létre, és tartalmas áttekintést nyújtott a délkelet-erdélyi régió korai történetér?l. Az elmúlt évek régészeti kutatásai ezt a történeti képet további adatokkal árnyalták, gazdagították. Ez tette szükségessé az új ismereteket összegz?, látvány szempontjából is korszer?bb tárlat megrendezését. Az alábbi írás rövid bevezet?t hivatott nyújtani hozzá, ide kívánkozik ugyanakkor néhány megjegyzés is a munka módszerét, gyakorlati problémáit illet?en.
A régészettudomány a múlt tárgyi emlékeinek kutatásával foglalkozik. Modern korunktól id?ben visszafelé haladva, az emberiség technológiai ismereteinek csökken? mértékében e tárgyi emlékek is egyre szegényesebbé válnak, kutatásuk eredményei így nem mindig annyira látványosak, mint gondolnánk. A let?nt korok történetét igen homályosan ismerjük, bemutatásuk ugyanígy nem könny? feladat. A tárlókba rendezett, kiállított leletek mögül gyakran elt?nik az ?ket készít?, létrehozó egykori ember arca, életmódja, fizikai és szellemi világa. Az említett dolgok megjelenítése talán minden régészeti kiállítás els?dleges célja, mégis a kutatási módszerek lehet?ségei, nem utolsósorban anyagi forrásaink igen korlátozottak. Jórészt ez az oka annak, hogy a tárlat nem rendelkezik különösen meglep?, látványos elemekkel. Létrejötte mégis egy egész múzeumi közösség, régészek, látványtervez?k, restaurátorok, gy?jteménykezel?k és más szakmabeliek csaknem kétesztendei, összehangolt munkájának eredménye. A tárlat rendez?i tehát ezúton is köszönetet mondanak kollégáiknak, valamint az anyagi támogatóknak - közrem?ködésük híján ez a kiállítás soha nem jöhetett volna létre.
A múzeum egykori nagy régész-igazgatójáról, László Ferencr?l elnevezett teremben látható kiállítás történeti sorrendben mutatja be vidékünk ?s- és korai történetét, gy?jteményünk legszebb, leginkább reprezentatív régészeti leleteit. Az egyes korszakokhoz magyarázó szövegek, a kiállított tárgyak lel?helyét jelz? térképek járulnak. A kiállítás id?beli határai a délkelet-erdélyi régióban megjelent els? emberek korától a középkori magyar királyság id?szakáig mintegy 30 évezredet foglalnak magukban. E hosszú id?szak legnagyobb része kívül esik az írott történelem határain, hagyományos felosztása részben a régészetben használatos tipológiai módszerek, részben a Kárpát-medence történeti id?rendjének alapján történt. Bár az egyes korszakok bemutatásánál a rendez?k igyekeztek azok id?tartamát a terjedelemben is arányosan követni, a rendelkezésre álló anyag mennyisége ezt nem minden esetben tette lehet?vé. Igen szegényes például els? és egyben leghosszabb régészeti-történeti korszakunk, a paleolitikum tárgyi hagyatéka: a közel 25 000 évig tartó id?szakból alig néhány tárgy, az egykor itt élt vadászó-gy?jtöget? népcsoportok pattintott k?eszközei maradtak ránk csupán, míg az alig másfél évszázados római uralom emlékei között több ezer, anyagi, formai szempontból hallatlanul változatos tárgyból kellett, lehetett válogatni.
A kiállítást a fels? paleolitikum (?s- vagy pattintott k?kor) népességének, mellesleg az els? régészetileg adatolható délkelet-erdélyi embercsoportoknak a tárgyi hagyatéka nyitja meg. Ezt követi a neolitikum (új- vagy csiszolt k?kor) és rézkor már letelepedett, földm?vel? és állattenyészt? közösségeinek változatos leletanyaga: eszközeik, agyagm?vességük, szellemi világuk emlékei.
Utóbbi id?szak, a rézkor kiemelt jelent?ség? régészeti együttese a több színnel festett, gyönyör? edénym?vességgel rendelkez? Er?sd-kultúra. Gazdag tárgyi hagyatékuk már az új korszakot jelz? technológiai felfedezések, mindenekel?tt a fémm?vesség ismeretér?l árulkodik. Jellegzetes termékeik a rézb?l készített ékszerek, kereszt él? csákányok.
A bronzkor és kora vaskor id?szakának z?rzavaros, háborúkkal tarkított életét méltán szemlélteti az ebb?l a korból el?került bronz- és k?fegyverek megnövekedett száma. A korszakok nevét is adó fémeknek a felfedezése és a technikai fejl?dés a használati eszközök és tárgyak formaváltozását is el?segítette. Helyet kaptak a kiállításban a hamvasztásos temetkezések maradványai, valamint a régészeti ásatásokkal kutatott korabeli er?dített települések leletei is.
Bemutatásra került a kora vaskor els?, név szerint is ismert népessége, a szkíták vidékünkr?l származó leletanyaga is, els?sorban a sepsiszentgyörgyi sírlelet mellékletei lévén.
A kora vaskor anyagát az els? helyi államformáló nép, a dákok hagyatéka követi. A dák királyságot felszámoló római hódítás idején területünk a birodalom északkeleti határvidékéhez tartozott. Ez az oka annak, hogy bemutatott emlékeik kevés kivétellel a Háromszéken található négy katonai táborból vagy azok környékér?l származnak.
A rómaiak távozása után beköltöz? vándornépek, a gótok és szlávok ugyancsak változatos emlékanyagot hagytak hátra. Ez utóbbiak hagyatékában már megfigyelhet? a történelmi er?viszonyok változása is: míg a korai szláv leletanyag ékszerei és viseleti tárgyai gepida, majd avar hatásokat mutatnak, a magyar honfoglalást megér? szláv népcsoportok régészeti hagyatékában már egyértelm?en bizánci hatásokat figyelhetünk meg.
A kiállítást a korai Árpád-kor, pontosabban a XII. század fegyverei, agyagm?vessége, valamint ékszerei és viseleti tárgyai zárják, külön teret szentelve a korai határ?rnépesség székelypet?falvi és zabolai temet?inek leleteire.
A most kiállított tárgyak csaknem százötven év régészeti kutatásainak eredményeképpen kerültek a múzeumba. Kezdetben alkalmi, jobbára csak a látványosabb leletekre figyel?, kés?bb egyre módszeresebb gy?jtésük a XIX. század második felében kezd?dött. A régészeti gy?jt?munkából a múzeum történetének majdminden jelent?sebb egyénisége kivette a részét, némelyikük, mint a nevezetes er?sdi lel?helyet feltáró László Ferenc vagy Székely Zoltán, munkájával nemzetközi elismerést is szerzett magának. Ez a kiállítás egyben nekik is emléket kíván állítani.
Bordi Zsigmond Loránd
Méder Lóránt László
Sztáncsuj Sándor József
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.