Gyarapodó magyarokRiport: Lemaradunk-e a vonatról?

2006. október 31., kedd, Archívum 2003–2007

A kommunista téeszek, a szocializmus kollektív gazdaságai, ahogy felénk nevezték oket, alighanem megérdemelt sorsukra jutottak azzal, hogy megszuntek. A téeszvilág csodje sok okra vezetheto vissza, elegendo most arra emlékeztetnem: elofordult, bukaresti parancsra az éretlen, zöld búzának mentek neki a kombájnok az utolsó idokben, mert az aratást ,,ott fenn? megszabott határidore kellett elkezdeni és jelenteni. Az államosított szövetkezeteket nem sírja vissza senki, sorozatunk A lécfalvi kísérlet címu része is arról szólt, mi lehetett volna a szövetkezeti gondolatból, ha a téesz visszanyeri jogát a szabad értékesítésre és termelésre, azaz ha tulajdonosai és szakemberei szabhatják meg, mit és hogyan termesztenek, mit és hogyan adnak el. A lécfalvi téesz 1990 és 1992 közötti ,,utóvirágzása? amolyan széthullás elotti hattyúéneknek bizonyult, a pár ember által megkísérelt feltámasztás dugába dolt, nem kedveztek a külso feltételek, végül a tagság is jobbnak látta, ha egyénenként veszi ki részét a közösbol. A közös mint olyan annyira kompromittálódott, hogy a mai napig gyanakvással fogadnak az emberek jóformán minden szervezkedést. Holott az összefogás, legalábbis az értékesítésben és feldolgozásban, egyre sürgetobb szükségességként jelentkezik, sorozatunk majdminden nagyobb gazdája oda lyukad ki gondjai summázásakor, hogy a nyerészkedo kereskedokkel szemben védelmet igényelne, hogy a felvásárlási árak dolgában piacszabályozást várna el, hogy állam és érdekvédelmi szövetségek együttmuködését látná jónak.
Persze fonák, hogy mindezt ott teszik szóvá, ahol az érdekvédelmi egyesületek vagy meg sem alakultak, vagy nem muködnek még kielégítoen, illetve kisszámú termelot ölelnek csupán fel.
Bár a gyakorlati eredmény még kevés, fogalmazódnak már a nagyobb szabású reformtervek, melyek a kiutat mutatnák az útvesztobol, melybe többek közt a szervezetlenségbol kifolyólag jutott a román mezogazdaság. Visszatérünk a gyergyóremetei tagosítási tervezetre hamarosan, mely messze több ugyanis birtoknagysági, összevonási szabályozásnál, átfogó rendezési kísérlet lehet belole, melyet ráadásul székely viszonyokra szabtak.
Itt most azonban Lécfalvára és Háromszékre azért térnénk egy folytatás erdejéig vissza, hogy a bajokat gyökerüknél, keletkezetésükben érjük tetten. Mi is történt az 1990-91-es esztendokben?
Forró János agrármérnök meséli:
Szabad préda
- Mire mi Lécfalván 1993-ban osztani kezdtük az állatokat, földeket, mindenütt má­sutt már megvolt. Ma sem mondhatok mást: a megyeszerte kiosztott állatok talán 60 százaléka egyenesen a vágóhídra került. Az ember lelke fájt a pusztítás láttán. Ami megmenekült, azt a Bodza-vidékiek vásárolták fel, az ottani állatállományt e vérátömlesztés javította fel. Nálunk már a hutoházakban sem volt hely, amikor az emberek megkapták az állatokat, és le akarták vágatni oket. Kézdin megtörtént, hogy tíz vágóhídra beadott tehénbol hat vemhes volt. Mert aki megvizsgálta oket, az is azt mondta, mehetnek - annyira szabadulni akartak az emberek tolük. Borzasztó kótyavetye történt. Ha akkor lett volna valakinek pénze azokat felvásárolni és istállót bérelni, nagyon könnyen el lehetett volna indulni belole. Én nem rendelkeztem pénzzel, hitelt, akkora összeget felvenni nem mertem, pedig tisztában voltam vele akkor is, hogy a mai kis volumenu gazdálkodásnak csak­is nyegés lehet a vége. Komoly gazdálkodáshoz számottevo állatállomány szükségeltetik.
Forró János tehát sajnálja, hogy kísérlete kudarcba fulladt. Az agrármérnöki kar sorsának tragikumára is fényt vet megjegyzése, miszerint ,,akkor is megérte, mert két év szabad gazdálkodás egy szakembernek mindent megér! Megmutathatta mindenki, mit tud? - állítja, felidézve a lendületet, mellyel felszabadultságukban munkához láttak.
- ?90 márciusára már bejegyeztettük az új téeszt. Amikor pedig engem a felosztóbizottság elnökévé kineveztek (az állam amolyan mentoövet dobott e kinevezéssel a sok ,,feleslegessé vált? agrármérnöknek, de ezzel egyúttal ki is siklatta minden próbálkozásukat, hogy a nagyüzemet képviseljék - ebben is állami bürokratákként kezelve oket - szerk. megj.), helyettem új elnököt kellett választani. Kacagnivaló, de a megyei szövetség küldöttet menesztett hozzánk, nekem kellett közölnöm, itt semmi keresnivalójuk nincs, már nem ok fogják megszabni, kit választhatunk!? Ezért mondom, egyben maradhatott volna minden, csupán a vagyonát kellett volna mindenkinek nevesíteni a szabad szövetkezetben.
- Magyarországon nem az történt? Ott a nagyüzem a mai napig túlsúlyban van.
- Ott a téeszvagyont kft.-k formájában mentették át. Több esetet ismerek, a hatalmas téeszeket tevékenységi ágazatok szerint kft.-kre bontották. Az sem volt a leghelyesebb, elválasztani a szolgáltatásokat a termeléstol vagy az állattenyésztést a növénytermesztéstol, mert a mezogazdaság a maga egészében lehet csak nyereséges. Sosem lehet tudni, hol képzodik a haszon, évente változnak a feltételek. Emiatt ott sem mentek jól a dolgok, megjelentek az elszámolási problémák. Hogy még mindig egyben vannak? Igen, a magánosítás ott másként történt, kárpótlási jegyekkel oldották meg, nem földet és javakat osztottak. Aki kívánta, visszavásárolta földjét a kárpótlási jegyekkel, mások eladták jegyeiket a kft.-knek, és azok vásárolták fel tömbben a földeket. Míg nálunk minden felaprózódott, ott megmaradt a nagybirtok.
- Nálunk a családi birtokrendszernek van talán jövoje. Hollandiában, Dániában szövetkezetek muködnek.
- Igen, de nem a földet adják be a gazdák, hanem értékesítési és feldolgozási céllal állnak be a birtokosok, a közös vagyon nem földvagyon. Úgy veszik elejét Hollandiában például a felaprózódásnak, hogy törvény van rá, 32 hektár alá nem szabad osztani. A szövetkezetekben mindenkinek egy szavazata van földtol függetlenül, ellenben a haszonból hozzájárulás függvényében részesedik. Nagyon becsületes, nagyon demokratikus forma. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Angliában, ahol a földbérlet dívik, a bérleti szerzodések kilencven évre szólnak, hogy három nemzedéken keresztül érdemes legyen a haszonból befektetni, fejleszteni.
Mi lesz veled, székely gazda?
Forró Jánosnak nagyon kategorikus véleménye van a székely gazdálkodás jövojérol. Ezt foglalom össze a tömörség kedvéért az alábbiakban.
A földkoncentráció beindult és folytatódik, ez egy természetes folyamat, senki nem tudja, mennyi földet adtak el zsebszerzodéssel, de sokat. A gazdatársadalom öregszik, egyre többen hagynak fel a gazdálkodással, egyesek pénz, mások hozzáértés hiányában, egy harmadik csoport nem akkor indult, amikor kellett volna, amikor az árak még fejlesztést tettek lehetové. A folyamatot ferltartóztatni nem lehet, viszont komoly szociális gondokat okozhat. Minden falusi család, mely lemond a földrol, könnyen a tanácsok segélyprogramjaira szorulhat. A székely trásadalom jó része, sajnos, ,,lemaradt a vonatról?. Nem lett volna szabad puszta földet visszaadni, a gépállomásokat az államnak még jó 10-15 évig fenn kellett volna tartania. Késo bánat, ebgondolat. Akinek ma meg kell fizetnie a gépi megmunkálást, annak nem marad szinte semmi. Folyamatosan épülnek le ezek a gazdaságok, maradnak parlagon a földek, vagy eladják, vagy bérbe adják oket. A vásárlásoknak csak az a része ismert, amelyet hitelbol finanszíroztak, mert azt hivatalos szerzodéssel bonyolították le, de annál sokkal több föld cserélt gazdát, ám egyelore nem tudni, mennyi.
A lecsúszott rétegek, csoportok körében lábra kaphat a szociális demagógia, földesúri osztály megjelenésérol beszélnek. Uszítás veheti kezdetét, elvenni attól, aki tollasodik. Szociális robbanásveszély. Holott ezek a pár tucat vagy akár 100-150 hektáros gazdák még nem földesurak, egy rengeteget dolgozó osztályról van szó, mely éjt nappallá téve küzd azért, hogy álma, a saját farm megvalósuljon. Nem gazdatisztek végzik helyette a teendoket, hanem maga végzi a munkát, hatalmas ambícióval kívánja megmutatni, hogy o nem vész el. Nem téblábolják át a nap felét, mint sok falusi ember. Nos, ezek megmaradnak, de mi lesz a többivel? Még a 30-40 hektár sem garancia a fennmaradásra. Az uniós csatlakozás után talán ezek egy része elott is megnyílnak a pályázati lehetoségek, az önrészt eloteremteniük viszont nagyon nehéz lesz. Ha az önrészre is hitelt veszel fel, nagyon meg kell szorítani a nadrágszíjat. Habár Nyugaton azt mondják, minden ciklusban kölcsönt kell pumpálni a gazdaságba, mert a kamat többletteljesítményre szorítja, de ehhez mi nem vagyunk hozzászokva. Nálunk ráadásul nem az üzemterv a hitelfelvétel alapja, hanem a lakóház. A romániai bank nem fogadja el még mindig a földgaranciát (s még jó, mert eddig sokan elveszítették volna földjeiket), hanem egyedüli fedezet csak a ház. S amíg az embernek állandóan a lakását kell kockáztatnia, a családja biztonságát, hogy pénzhez jusson, ez elriasztólag hat. A pályázati pénz megoldást jelentene, de ahhoz is vagy megtakarított pénzed kell hogy legyen, vagy hiteled. A kamatok csökkentek az utóbbi idoben, ez kedvezo fordulat. Viszont a pályázatokkal kapcsolatban tudni kell, hogy a terveket elobb saját forrásból meg kell valósítani, és az unió csak utólag fizet. Szó sincs hát megelolegezett összegekrol.
Megkérdeztem a mérnök úrtól, mit szól ahhoz, hogy Felso-Háromszéken, akárcsak a Regátban, a nagyobb bérlok rablógazdálkodás módszereit alkalmazva kiélik a földeket pár év alatt, és már tapasztalható, hogy a megyeszékhely közelébe húzódva bérelnek új földeket, melyek az elobbiek sorsára juthatnak.
- Van felelossége a bérlonek, aranyszabály kellene legyen, hogy a földet ugyanolyan állapotban adják vissza, amilyenben átvették. Nem tápero tekintetében merültek ki a földek, hanem befertozodtek az intenzív burgonyatermesztés következtében. Lévén ez az egyetlen kultúra, mely hozta és még hozza a pénzt. A vetésforgóról lemondtak, állatot nem tartanak, a burgonya után búzát, azután megint burgonyát vetnek. Talajtani vizsgálatokat végeztem Felso-Háromszéken, olyan a hatóanyag-felhalmozódás a földekben, hogy a tápanyaggal nincs baj. Viszont növény-egészségügyi problémák merülnek fel, például a vírusok vagy a gyökérrontó fonálféreg - ez már karanténprobléma, Nyugaton nyolc-tíz éves vetésforgóval gyógyítják, melyben négy év legalább azt jelenti, hogy kötelezo módon csak füvet szabad abba a táblába vetni. De ki meri kihívni nálunk a növényvédelmet globodellafertozés (fonálféreg) gyanúja estén, ha ilyen zárlatra számíthat?
- Amikor én elkezdtem talajpróbákat venni, eloször azt tapasztaltam, hogy megváltozott a gyompopuláció. Egyéb növényvédelmi gondok még nem merültek fel, de a gyomok már osszel derékig értek a muvelt földeken. Az új vegyszerek hatására. Válasz nem volt még rá, nem volt pénz. Akkor mondottam nekik: nézzék meg a domboldalakat a távolban, oda kell telepíteni az állattenyészto farmokat. Hagyjanak fel a kizárólagos növénytermesztéssel, mert csak a vegyes, több lábon álló gazdaságnak van jövoje, s ki kell vonulni a faluból, ne fertozzük a kutakat tovább. Ott kell felépíteniük az akkori hatalmas jövedelmekbol az istállókat. Ne csak a villára, ne csak a luxusautóra költsenek! Ott a trágyalevet felszippantják, és kihordják a földjükre, ott mutrágya nélkül is termeszthet. S nem sopánkodnának örökké a mutrágya és a költség miatt. Nos, csak kacagtak rajtam. Mert amíg ok a pityókából így élnek, minek tennék azt? Pedig nekem van igazam, s ez egyre nyilvánvalóbbá válik.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép