Riport: Sarjadó Dálnok

2006. november 1., szerda, Archívum 2003–2007

Ciklusának felén túl már az újraszületett község, s hogy jó volt a közösség döntése a választások idején, amikor az önállósulás útján akart járni, azt mi sem igazolja jobban, mint, hogy a közösségi élet minden területén újjászületett, újjásarjad itt valami. A régi alapokon újjászületot kerestük a részben még romos, a múlt pusztításait feledni ma sem tudó településen.
A tetotol a szoborig
A Széphegy lábánál, a Dálnoki-teton, ha hét lejt kér krumplija kilójáért a dálnoki ember, csak öt és félért vagy öt lejért tud túladni rajta. Égeto ez a vásár, foleg ha pénzre van szüksége az eladónak. Ilyenkor boldogan robog tova a válogatott, szép és olcsó krumplival a kiskocsi messze-messze, a Pruton túli Moldovába. Jobb árban csak az a nagybani termelo tudja eladni portékáját, akinél nagyon szép a gumó, és nagy tételben, hamar rakodik a regáti kupec. Kupec, mert o nyer a székely pénzén és erejével megtermelt pityókán. Látogatásunkkor már csak az a megkésett felso-háromszéki, távol lakó ember szedte pityókáját, akinek - mint az egykori dálnoki állami gazdaság részvényesének - itt mérték ki máséból, dálnoki területbol földjussát. Nos, ezért nem lesz soha elégedett az idevaló ember, az osi tulajdonjog pedig soha letisztázva. Egy-két farmer kivételével a klasszikus konzervatív mezomuvelést uzi még a dálnoki kisgazda, s lám, Beczásy úr jó szándékú lencsetermelo programjára sem harapott rá úgy istenigazából a helybeli székely. Így aztán nem csoda, ha a földjuss csak híjával került vissza, ,,de majd megtanít minket földet muvelni az Európai Unió? - jegyezte meg egy öreg, aki aprócska pityókájából éppen a gyengébbet válogatta disznója számára. ,,Itt még egyelore nem az unió az úr, hanem a vaddisznó? - szólt a mezorol hazatéro asszony, aki a ,,Coposu-földeken? letarolt kukoricásban tallózta a törött-rágott csöveket.
Egy kilométeres, frissen aszfaltozott úton haladunk az új község felé. Éppen a bejárati átereszt építették a megyei útügy emberei. A megye adta az útra is a pénzt, s a helybeliek reménykednek, hogy 2007-ben kipótolják, s megépül egészen a muút a tetotol a Szoborig. Kell is, mert az utóbbi idoben megindult az idegenforgalom. A muutat kíséro fákon kék háromszög jelzés adja tudtára a turistának, merre lehet feljutni a hegyteton a Csihányosra és a Várhányás nevu régészeti feltáráshoz. S bár még gyerekcipoben jár itt a falusi turizmus, már jelzotáblák igazítják el az ide érkezot Dózsa György monumentális szobra, szüloháza felé.
Behozni a lemaradást
Sokat pusztított ebben faluban a közel fél évszázados diktatúra. Odalett a magánvagyon, kúriák-életek omlottak össze, többen megismerték a kényszerlakhelyet, de maradt mára is a nyomorból, a szegénységbol, a munka nélküli életbol is. Ezért hát áldás minden új, mi a régibol sarjad, és amit az új önkormányzat tesz ezért a településért.
- Gondolom, sikeres lesz pályázatunk a 7-es kormányrendelet értelmében - véli Bartók Ede Ottó alpolgármester -, mert az ivóvizet szeretnénk bevezetni a faluba, az innen mintegy két kilométerre levo, nagy hozamú forrásból, a Nagy völgy kútjából. Szabad­eséssel meg lehetne oldani, és így lényegesen kevesebbe kerülne. Sajnos, csatornarendszerünk nincs, de ha mindenki pöcegödröt készítene, közelebb állnánk a megoldáshoz. A kanalizálás nálunk egyelore a jövo zenéje.
- Mire használja fel az önkormányzat azt az 500 millió régi lejt, amit a költségvetés-kiegészítésbol kapott?
- Volt még valami tartalék pénzünk, és megvásároltuk azt az épülettömböt, melyben a kultúrotthon is van. Felújítanánk, közmuvesítenénk az egészet. Erre szerettünk volna kölcsönt felvenni, de nem sikerült. Így idén csak a tetozet felújítására futja. Megejtettük a versenytárgyalást, a munkálatot a sepsiszentgyörgyi Ördög Kft. fogja elvégezni. Márton László polgármesternek az az elképzelése, hogy a megújuló kultúrotthon mellett egy olyan multifunkcionális, egyben vendéglátó-ipari egységet hozzon létre, amit ünnepek, falunapok alkalmával jól ki lehetne használni. Hasonló céllal újítjuk fel a tanácsház mögötti épületet is, melynek tetoterében 20-25 személy számára szálláshelyet alakítunk ki. Itt kapna még helyet az orsparancsnoki lakás és az állat-egészségügyi szolgálat. A vendégszobákban magyarországi testvértelepülésünkrol, a Zala megyei Cserszeg­tomajról érkezo vendégeinket is el tudnánk szállásolni. Ha vége lesz a betakarodásnak, egy helyi csoport, foleg a tanácstagok viszontlátogatnak majd Tomajba.
Megújuló kúriák,
gyógyvíz a javából
Dálnok a kúriák faluja. A totalitárius rendszer alatt sok értékes épület leromlott, de lassan kezdenek új köntösbe öltözni. Mi csak az egyik, a Hadnagy Gyula-féle kúriát néztük meg, amelyet a sepsiszentgyörgyi AMK-lerakat tulajdonosa vásárolt meg és javított ki, udvarára modern üzletet épített. Gyöngyszem ez Dálnok közepében. Siratni pedig azokat az eltunt kúriákat kell, amelyeket nem lehetett megmenteni. Ilyen a Veress-udvaráz. Azon gondolkodott a riporter, hogy vajon nem éppen ebben ringatták-e bölcsojét Dálnoki Veress Lajos (1889-1976) vezérezredesnek, a II. magyar hadsereg parancsnokának, aki csak egyike volt annak a neves famíliának, amely annyi jeles személyiséget adott szellemiségünknek, többek között Dálnoki Veress Gerzson XVII. századi költot, kuruc kapitányt, Veress Dániel írót és költo fiát, Gerzsont is. Dálnoknak annyi jeles szülötte volt, hogy évtizednek kell még eltelnie, hogy emlékükre márványtábla vagy valamilyen emlékjel hívja fel majd az erre járó figyelmét.
Kedves ismerosünkkel is találkoztunk, dr. Kerekes Jeno maksai családorvossal, helytörténésszel, aki hetente két alkalommal gyógyítja-vizsgálja a dálnoki betegeket. Közös témánk a helybeli kénes gyógyvizek értékesítése. Nem gond már Dál­nokon az elhanyagolt gyógyforrások rendezése, kiváló példa erre, ahogyan a Száraz család kiépítette a helybeli Büdöskutat. Nos, abban Ke­rekes doktorral is egyetértettünk, hogy a falu számára a Mungorcsi-for­rás lenne a legkézenfekvobb. Kinek nincsenek idosebb korban reumatikus jellegu panaszai? Bizonyára távlati tervei közé veszi majd ezt is az önkormányzat. Kerekes doktor elmondta, megfelelo körülményeket biztosított a családorvosi rendelésre a polgármester, most már csak az európai normákhoz kell igazítani.
Darkó Jeno örökében
A jeles magyar bizantinológus nevét viselo helybeli iskola épülete éppen ebben az esztendoben lesz 110 éves. A tavaly megtartott névadó ünnepség is új sarj volt hát a régi tokén. Ez az épület egyike annak a 400 népiskolának, amelyet a magyar millennium esztendejében,1896-ban és annak emlékére építetett a magyar állam a történelmi Magyar­ország területén, függetlenül attól, hogy milyen náció lakta a települést. Avatóün­nepségén személyesen volt jelen az akkori oktatásügyi miniszter, Csánki Viktor.
Nos, a 110 esztendo nem múlt el nyomtalanul, az épületet állandó jelleggel újítani, korszerusíteni kell. A Dálnokon keresett újdonságok közé tartozik az iskola újonnan kinevezett igazgatótanítója, a maksai születésu Szabó József. Tisztes tanítói pálya áll már az amúgy fiatal igazgató mögött, de van, amin fejét törnie, ugyanis pénzalapot kaptak tetemes felújításokra, amit még az év végéig be kellene fektetni, és ez nem is a legkönnyebb feladat.
- Versenytárgyalás után vagyunk - tájékoztatott. - 700 millió régi lejünk van. S abból az iskolába és az óvoda különálló épületeibe sürgosen be kellene szereltetnünk a központi futést. Van egy másik, 100 millió régi lejes alap, amit a tanfelügyeloségen keresztül kaptunk, abból az iskola épületét kellene újrafedetni.
Ide fával muködo kazánokat kell beszereltetni, már csak azért is, mert az iskolának van saját erdeje. Üzemtervet is készítettek, csak éppen Bukarest nem adott kivágásra kvótát - tudtuk meg az alpolgármestertol. Így aztán most is a tanáccsal karöltve szerzik be a tüzelot, akárcsak az elmúlt években. Nem tud még a Darkó Jeno Iskola önellátó lenni. Hasonló helyzetben az erdo-közbirtokosság is. Ennek ugyanis sikerült egy bizonyos famennyiséget lebélyegeztetni, de az értékesítési módjára vonatkozóan nem hozott még határozatot a közgyulés. Ismert jelenség uralkodott itt is el, merthogy a tagság eddig még semmi hasznát nem látta a birtokosságnak, a közgyulést is nehézkes összehívni.
Az iskola már rég végzett az oszi nagytakarítással, örömmel mutatták, a költségvetésbol egy fénymásolót is sikerült beszerezni. Köztudott, hogy egyrészt a távolság, másrészt az autóbuszjáratok hiánya miatt nem könnyu a pedagógusoknak Dálnokra ingázniuk. Régebben is végvár volt Dózsa faluja az ingázók számára. Az igazgató, mint mondta, feladatának tartja, hogy valamelyest rendezze a tanerok szállítási költségeinek visszatérítését. A Darkó Jeno-iskolában csupán 56 gyermek tanul, de sokkal többen az óvodában, és ez a remény.
Ahol nincs helye
a borúlátásnak
Nem más ez a település, mint a helybeli református egyház és a 769 lélekbol álló gyülekezet. Sajnos, létszáma nagyon megfogyott, amit a történelem szomorú irányba fordulásának számlájára kell írnunk. A közösséget t. Marosi Károly lelkipásztor gondozza, aki a Kézdi-orbai Református Egyházmegye lelkészi tanácsosa is. Vallástanár, így óra elotti szünetben érdeklodtünk az egyházi élet felol.
- Borúlátásnak már csak azért sincsen helye, mert a héten tartjuk a reformáció napját megelozo bunbánó hetet, s lélekben már készítem a híveket a reformáció ünnepére, és nem kevésbé az adventre. Az ünnepet megelozo vasárnapi istentiszteleten úrvacsorát osztunk, s a reformáció napján ünnepi istentisztelet lesz. Ami a vallásos musort illeti, most csak az iskolás gyerekek szerepelnek, az ifjak muvészi musorral készülnek karácsony estéjére. Egy rövidebb jelenet betanulásával is foglalkozunk, s ezzel vennének részt Kézdivásárhelyen egy zenés musoros eloadáson.
Marosi tiszteletes elmondta, hogy közös erovel állítottak gyalog székely kaput az imaház hátsó bejáratához. A faragómunkát Bara Sándor tanár végezte a lelkész segédletével. Az anyagiak hiánya miatt eddig még nem kerülhetett sor a muemlék templom tervezett külso javítására, de a 247-es restitúciós törvény értelmében ingatlant, szántóterületet és egykori egyházi tulajdonban levo telket igényeltek vissza.
*
Láttuk az új útra induló Dálnokot, sarjadni láttuk a közjót. Délutánra felkelt a szél. Színes faleveleket sodort szét Dózsa szobra körül. Október vége volt.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-11-01: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás