Október 19-22. között Bukarestben tartották A diáktanács mondja! elnevezésu programsorozat harmadik részét, amelyet a munka-, család- és esélyegyenloségi minisztérium, valamint az országos gyermekjogvédelmi hatóság szervezett az Európai Unió finanszírozásával, az oktatási minisztérium, a képviseloház és a román közszolgálati televízió támogatásával.
A rendezvény elso találkozóján, 2006. június 1-jén nyílt vitára került sor politikusok és a diákság képviseloi között, amelyen utóbbiak és a szervezok megígérték, hogy egy év múlva jól kidolgozott, széles köru beszámolót készítenek a romániai gyermekek jogállásáról.
Az elso találkozó után a szervezok együttmuködési nyilatkozatot kötöttek az Országos Diákönkormányzattal, így minden megyében széles köru felmérést végezhettek a diákok. A nyár közepén a Dâmbovita megyei Szarvas-táborban képzéssorozaton vettünk részt, ahol megbeszéltük, hogyan szervezzük meg megyénként a felmérést a gyerekek jogairól, és kineveztük a programkoordinátorokat is. Megyénként legkevesebb száz kérdoívet kaptunk, amelyeket 8-18 éves gyermekek körében kellett kitölteni október 3-ig.
Kovászna megyében öt város tizennyolc iskolájának százötven diákját kérdeztük meg. Az összesített eredményeket Bukarestben elemeztük, ahol Kovászna megyét Serestély Zalán (Mikes Kelemen Fogimnázium), valamint alulírott képviselte.
Az országosan több mint ötezer kiskorút érinto kérdoívekbol kiderült, hogy a megkérdezettek 77 százaléka ismeri az ENSZ gyermekjogi egyezményét, nagyrészt a televízióból (47%), valamint az iskolából (21%), 25 százalék érzi magát hátrányosan megkülönböztetve, nagy részük (88%) etnikuma, borszíne, szociális helyzete miatt, de ami ennél is súlyosabb, legnagyobb részt a tanárok részérol érzik ezt a diszkriminációt (21%).
Az érintettek 41 százalékát nem hallgatják meg, amikor valamirol véleményt mond, 24 százalékuk az iskolában, 14 százalékuk pedig otthon tapasztalja ezt. A tanulók 66 százalékának véleményét az iskolatársak figyelembe veszik, 70 százalék úgy érzi, az iskola szavatolja a jogait, 35 százalék ismer olyan gyermeket, akinek 14 éves kora után nincs személyazonossági igazolványa, foleg a szülok gondatlanságából.
A megkérdezettek 31 százalékának szülei választják meg a tanintézményt, ahol tanul, és nagyban beleszólnak abba, hogy mennyit tanuljon (36 százalék), 43 százalékuk nem jár templomba, 46 százalékuknak a szülei nem szólnak bele a barátok kiválasztásába. A diákok nagy része a televízióból (40%), az internetrol (27%) és az iskolából (7%) tájékozódik a napi eseményekrol. 70 százalékuk szerint a romániai média nagy hangsúlyt fektet a diákjogokra, 74 százalékuk esetében a szülok aktívan részt vesznek az oktatási folyamatban.
21 százalékuk fél hazamenni, ha rossz jegyet kap, 14 százalékukat megszidják a rossz jegyért, 3 százalékukat meg is verik otthon ezért. 89 százalékuk véli, hogy a testi fenyítés nem old meg semmit, viszont a családi beszélgetések sokat segíthetnek (34%). 44 százalék a rendorséget hívja segítségül, ha verekedést lát, 19 százalék a gyermekjogvédelmet, 10 százalék a szüloket. 51százalék nem is hallott a gyerekjogvédelem ingyenes, román nyelvu, telefonos segélyszolgálatáról. 37 százaléka az iskoláknak semmit nem tesz az egészségügyi nevelésért, az osztályfonöki órák 47 százalékán szaktantárgyakkal foglalkoznak. A megkérdezett fiatalok 24 százaléka nem elégedett az egészségügyi ellátással, 90 százalékuk nem tartja elegendonek a gyermekpénzt. A krónikus betegségben szenvedok 23 százaléka nem jut hozzá az oktatáshoz. Átlagosan napi 2-4 órát tanulnak a romániai diákok. 33 százalékuk már került olyan helyzetbe, hogy koldulnia kellett, 32 százalékuk ismer drogfogyasztókat, és 54 százalékuk úgy gondolja, elég drogellenes rendezvényt szerveznek az iskolák. A legtöbb diák több jogot szeretne érvénybe léptetni, elégedetlen a mostani helyzettel.
A fovárosi találkozón vállaltuk, hogy Minden ember ember, etnikumtól függetlenül címmel megyénkben három rendezvényt szervezünk.
Köszönjük mindazoknak, akik eddigi munkánkban segítettek, hozzájárulásukat, hogy június 1-jén az Európai Unió átvegye a diákjogi jelentést.
Zsigmond József
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.