A liberális szabad demokraták után tegnap a német konzervatív pártok is jóváhagyták a koalíciós megállapodást. A pártelnökök tegnap késő este írták alá a dokumentumot, a szövetség ezzel válik hivatalossá. Angela Merkel kancellár és új kormánya holnap teszi le az esküt a német parlament alsóházában, a Bundestagban.

Megkezdték, majd elnapolták Karadzic perét

Megkezdődött tegnap a hágai Nemzetközi Törvényszéken a népirtással vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök büntetőpere, de azonnal el is napolták, mert a vádlott nem jelent meg a bíróság előtt. A boszniai háború politikai főbűnösét kétrendbeli népirtással vádolják a tízezer ember életét kioltó szarajevói ostrom, valamint a nyolcezer muszlim kivégzését is magában foglaló srebrenicai hadművelet miatt. Gyilkosságok, kínzás, nemi erőszak, a lakosság elüldözése, kényszermunka is szerepel a vádpontok között. Karadzic, aki állítása szerint még nem tudta áttanulmányozni a vaskos vádiratot, múlt héten már jelezte, hogy bojkottálja perének kezdetét a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszéken. A bírák úgy döntöttek, hogy az eljárás ma délután folytatódik.

Teherán kész külföldön dúsítani uránkészletét

Irán kész egy nemzetközi megállapodás értelmében külföldre szállítani gyengén dúsított uránkészletének egy részét, hogy fűtőanyaghoz jusson teheráni kutatóreaktora működtetése érdekében — jelentette ki tegnap az iráni külügyminiszter. Mint mondta, jelenleg vizsgálják, melyiket válasszák a két lehetőség közül, és néhány napon belül bejelentik a döntést. Az urándúsítás kérdése azért központi jelentőségű, mert a magasan — 90 százalékot meghaladó mértékben — dúsított urán felhasználható atomfegyver előállításához. Néhány nyugati ország azzal vádolja Iránt, hogy atombombát akar gyártani, de Teherán vehemensen tagadja ezt.

Forródrót orosz újságírókért

Forródrótot létesítettek Oroszországban azoknak az újságíróknak, akik fenyegetve érzik magukat fizikai létükben — közölte tegnap honlapján az orosz távközlési minisztérium. A szerkesztőségek és egyes újságírók ezen a forródróton keresztül jelenthetik a médiát felügyelő szervnek, ha például konkrét fenyegetés éri őket. Az intézkedés célja, hogy véget vessenek a médiára nehezedő nyomásnak, és hogy megbüntessék azokat, akik vétenek a sajtó ellen — írta a minisztérium. Az orosz újságírók régóta panaszkodnak amiatt, hogy úgy érzik, védtelenül végzik munkájukat.

Kis jogot nyertek a kurdok

Török hatóság első ízben hagyta jóvá egy újszülött gyermek kurd személynevének bejegyzését — jelentették tegnap török újságok. Egy ankarai kerület lakónyilvántartó hivatala elfogadta egy újszülött kurd kislány Hevi Jiyan néven történő bejegyzését a nyilvántartásba. A két név jelentése remény, illetve élet. A kurd személyneveket Törökországban eddig a szeparatizmus megnyilvánulásának tekintették a hatóságok. Török médiumok összefüggést látnak a lakónyilvántartó hivatal döntése és a kormány néhány hónapja érzékelhető erőfeszítései között; utóbbiak az évtizedek óta fennálló kurd probléma békés megoldását célozzák.

Nem fér össze a burka viselete a francia nemzeti értékekkel

Nemzeti vitát kezdeményezett a francia bevándorlásügyi miniszter vasárnap a nemzeti identitás kérdéséről, leszögezve, hogy számára az egész testet takaró női muzulmán ruha, a burka viselete nem összeegyeztethető a nemzeti értékekkel. A parlament júniusban parlamenti bizottságot hozott létre a burka tanulmányozására, miután vita robbant ki a viselet esetleges betiltásáról. A testület, amelyben minden párt képviselteti magát, júliusban kezdte meg munkáját, és hat hónapig vizsgálja a kérdést. Nicolas Sarkozy francia elnök korábban kijelentette: ,,a burkát nem látjuk szívesen a Francia Köztársaság területén". Hangsúlyozta, hogy nem vallási kérdésről van szó, hanem a nők méltóságáról és szabadságáról. Az uniós tagállamok közül Franciaországban él a legnagyobb muzulmán közösség, tagjainak számát megközelítőleg ötmillióra becsülik.