Gyarapodó magyarokRiport: A figyelem fókuszában

2006. november 7., kedd, Archívum 2003–2007

A sorozat szerkesztésébe itt beleszólt egy esemény: nemzetközi konferenciát hívtak össze a kelet-közép európai tapasztalatok összegezésére a gyergyóremetei tagosítási terv kezdeményez?i, mely tervet a tavaly részletesen ismertettünk e rovatunkban. Az október 16-17-én a Gyilkos-tónál megtartott tanácskozás pár tanulságáról szóltunk a minap, most a többire is ki szeretnénk térni. Össz-székely vonatkozásban is nagyobb horderej? tervr?l van szó, mi több, az Európa Tanács jóvoltából, a kontinens keleti fele egészének szempontjából is jelent?séget nyer az úttör? RALF-RO-projekt, lévén az egyetlen eddig a maga nemében. A konferencia magas rangú vendégek jelenlétében nemzetközi kitekintést nyújtó dolgozatok ismertetésével folyt le, Agnes Schierhuber alelnök révén képviseltette magát az Európa Parlament Mez?gazdasági Bizottsága, ott volt Theo Maissen képvisel?, valamint a svájci állam több szakért?je, akiket az ötletgazda, dr. Komlóssy József ismert topográfiai szakért?, egyetemi tanár vont be a munkálatokba.
Múzeum
a szabad ég alatt
Mi történt a tavaly nyár óta? - tettük fel a kérdést dr. Rákossy Botondnak, a csíkszeredai Topo Service cég vezet?jének, mely a projekt kivitelezésével kapcsolatos földmérési-térképészeti el?munkálatokat végzi.
- Fontos fordulata a fejleményeknek, hogy múlt év októberében Romániában járt tervezetünk kapcsán az Európa Tanács küldöttsége Theo Maissen jelentéstev? vezetésével. Vele és a mez?gazdasági bizottság titkárával, Alfred Sixto úrral bejártuk Remete határát, helyszíni szemlét tartottunk. A küldöttségnek nagyon tetszett a vidék, Maissen úr az Alpesekben született, és nagy érdekl?déssel szemlélte meg, amit látott, s ami Svájc közelebbi vagy távolabbi múltjára emlékeztette. Így az üstöt, melyben a pásztor a sajtot készítette az esztenán. Visszatértük után nagyon jól dokumentált és részletes jelentést állított össze, mely 2006 februárjában jelent meg az Európa Tanács honlapján, s melyben kilenc oldalon leírja nemcsak azt, amit tapasztalt, hanem összeveti húsznál is több közép- és kelet-európai, s?t, nyugat-ázsiai ország mez?gazdasági területi struktúrájával. Jelentésében összegezi a gondokat, s javaslatot tesz a tagosításra - nem csupán azért, hogy a terméseredmények javuljanak, hanem azért is, hogy lehet?ség nyíljon az itt él? lakosság megmaradására és egy viszonylag normális életmód kialakítására a szül?földön.
A jelentést ezt követ?en az Európa Tanács szakbizottsága megtárgyalta és elfogadta, márciusban született meg a határozat, melynek 8. pontjában ott áll, hogy az intézmény kísérleti programot ajánl megvalósítani Gyergyóremetén, amely tehát név szerint kísérleti tereppé válhat a jöv?ben. Megemlíti a dokumentum, hogy Laczkó-Albert Elemér polgármester, dr. Garda Dezs? képvisel? úr és én is összefogtunk a cél érdekében. Ez után született a gondolatom, hogy ,,nagydobra? kellene verni a hírt, ha már ezt sikerült elérni, hogy el? tudjuk a további lépéseket készíteni. Így döntöttük el, hogy nemzetközi tanácskozásra hívjuk össze a jelentéstev?t, a svájci szakembereket, akikt?l még sokat tanulhatunk, s akik a jöv?ben is támogatni fognak, legújabb hírek szerint már svájci kormánypénzekkel is. Komlóssy úr ötlete volt, hogy akkor a második napon a környez? országok szakemberei mutassák be, mi náluk a helyzet ezzel kapcsolatban.
Látogatás Gyergyóremetén
A konferencia els? napjának délutánján autóbuszos kirándulásra hívta a helyhatóság a részvev?ket. A helyszínre érve derült ki, hogy a nála nagyobb Ditróval összen?tt településr?l van szó, de önmagában sem jelentéktelen Remete. Három-széki szemmel nézve szembeszök?, akár hatalmasnak is nevezhet? kiterjedése. A ditrói kéttornyú katolikus templom vonatról is impozáns látvány, közelr?l meg kimondottan leny?göz?. ,,Mutatja, milyen ambíciókkal indult neki a székelység a 20. századnak, s mi lehetett volna e vidékb?l, ha nem következik be a világháborús összeomlás? - kommentálja idegenvezet?nk. A remetei, tízezer hektáros határ már önmagában is számottev?. A lakott részek is nagy területet ölelnek fel, hatezer lelkes óriásfaluról van szó, ahol csak az iskolások száma ezer feletti. A gyergyói medence keleti sarkában több hosszú utca mentén sorakozik a sok száz ház, szembeszök? volt a s?r? gyepes udvarok, almákkal megrakott fák látványa. A busz letér egy mellékútra, és imbolyogni kezd, mint egy lélekveszt? a hullámzó tengeren. A házak megritkulnak, nagy hézagok, benyúló szántóföldek, legel?k választják el a magányos vagy csoportosan álló gazdaságokat egymástól. Lépésben hajtunk a k?vel felszórt, de gübben?kkel teli mezei úton, míg egy vízimalom közelében végleg elakadunk. A malom ma gatternek ad fedelet, a környéken többfelé f?résztelepek látszanak a nálunkfelé szokásos fél rend, fél rendetlenség uralkodik a deszka- és gerendarakások körül. A napsütés ellenére metsz? szél fogadja a mez?re kitóduló társaságot. Az út mentén nagyobb kiterjedés? kaszálók húzódnak, köztük megm?velt csíkokban szántók. Vass László helyi agrármérnök közben a 2300 hektárra rúgó szántók min?ségét ismerteti. ,,Savanyú ellátottságú talajok? - mutat szét a termékenységet nem sugalló tájon, hozzátéve: igénytelen növényeket tudnak csak termelni a zordabb klímájú vidéken, mely 750-1600 m tengerszint fölötti magasságban fekszik. ,,Régebben a rostlen termesztése volt általános, ezt a kultúrát húsz év alatti fiatalok nem is ismerik. Remete ma tejporgyáráról nevezetes. A tejporgyár állami tulajdonban van, és m?ködik. Pityóka 13 000, búza 1300 kiló terem átlagban hektáronként, nincs mit dicsekedni vele. A lentermesztés abbamaradt, noha 6-7000 kiló is termett korábban. Egy helybéli gazda elmondja, a közelben tehenészfarmot tart fenn, napi 60 liter tejet fejnek, három farmot és kétszáz hektár földet vásárolt össze. Érthet? módon érdekli a tagosítás terve, maga már ennek elébe ment némileg, de nyilván, egy átrendezés akár hasznára is válhat.
Egy keskeny, nadrágszíjszer? tarlón át a legalább negyvenf?s társaság levonul az útról, fel egy kaszálóhoz, ahol igazi székely látványosságként id?sebb férfi és felesége kaszál. A kaszát forgató asszonyság nagy figyelmet ébreszt, sokan fényképezik. A vendégek szóba elegyednek a házaspárral, akik kérdésre elmondják: sok fiatal külföldön, Magyarországon keresi kenyerét. A dimbes-dombos tájon messzire száll a tekintet, ami felt?nik: az erd?k a látóhatár szélén álló hegyekre curukkoltak, szabad szemmel is jól látni, nagyarányú vágások áldozatául estek a fenyvesek. Egy arra járó középkorú férfi meséli: gyerekkorában még jóval közelebb feküdtek az erd?k, a ?89-es fordulat után olyan vad iramban kezdték ,,vágni és lopni a fát, hogy mára alig maradt? bel?lük. ? maga is örökölt hat holdat a fennebb fekv? Csutakfalván túl, mely a távolság miatt a 90-es évek nyaklótlan erd?irtását nem szenvedte meg, de miután visszakapta, mégis kénytelen volt túladni rajta. ,,Én egész héten távol voltam, édesanyám maradt egyedül otthon, s látta, ahogy a traktorokkal oda beálltak, és vágták a fát, vontatták el a rönköket. Egyedül mit tehetett?? Sejteti, hogy a községbeli nagy vagyonok nem a legortodoxabb forrásokból jöttek létre. Meséli, maga a korábbi polgármester sem jeleskedett a törvénytiszteletben. (A konferencián kimondottan ökölógiai katasztrófának nevezik a rablógazdálkodás következményeit.) A tagosítás tervér?l hallott, egyhamar nem hiszi, hogy alkalmazni kezdenék. Egy másik ember meséli, hogyan épülnek le a falu gazdaságai: egyik családból kiment a fiú, követte az édesapa, amíg ?k hazajártak havonta-háromhavonta, az asszony még évekig fenntartotta a gazdaságot, de mikor neki is találtak munkát Magyarországon, felszámoltak itthon mindent. Szaporodnak a lakatlan házak, elárvult porták a községben.
Végül egy pozitív benyomás: a mutatós, korszer? községházán annak rendje és módja szerinti svédasztalos fogadást ad a helyhatóság a vendégek tiszteletére, fellép a Hargita m?vészegyüttes csángó és székely táncokkal, valamint a helyi általános iskolások blockflöte együttese.
A kevesebb több lesz
Ismételten dr. Rákossy Botond topográfushoz fordultunk a látogatás felvetette kérdések megbeszélése végett.
- Mint láttuk, a faluban már folyik a spontán földkoncentráció, s?t, egyik gazda például messze túll?ve a projekt célján, mely 50-60 hektáros családi gazdaságok létrehozását irányozza el?, már 200 hektárt szedett össze. Nem fog zátonyra futni az Önök törekvése, ha zsebszerz?déssel már nagyobb egységek is létrejöttek? Nem ellentétes-e a két folyamat?
- Egyedi esetr?l van szó, amit viszont be lehet vonni az általános birtokrendezésbe. El?ször is, jogilag még nem tulajdonos, mert a zsebszerz?dés erre nem garancia. Másodszor 200 hektárral éppúgy bekapcsolódhat a rendezésbe, mint más a kevesebbel. Az övé ugyan nagyobb, mint az általunk elképzelt családi farm, de egy szabad államban senkit nem lehet megakadályozni a földvásárlásban. Nincs kizárva, rövid id? alatt rájön, nem érdemes ekkora területen gazdálkodni, mert nem lesz eléggé jövedelmez?. F?leg, ha a mez?gazdasági területekre jelent?s adót vetnek ki. Nincs kizárva, lemond majd 100 hektárról, mert a kevesebb több lesz.
-El?adásában elmondotta, hogy a birtokok elaprózottsága tekintetében pillanatnyilag ugyanaz a helyzet, mint a 20. század elején. Említették, hogy akkor szintén tagosítással próbált segíteni a magyar állam a bajokon, állítólag, nem is sikertelenül. Mégiscsak rettenetes viszont, hogy alig száz év alatt a történelemnek sikerült mindent visszacsinálnia!?
- Száz év alatt sok minden történt, több mez?gazdasági földreform például, így 1921-ben, 1945-ben és 1991-ben, egy kollektivizálás stb. Ráadásul Remete község határa jó hatezer hektárral csökkent. Új községek születtek környezetében. Ennek kapcsán szoktam említeni, hogy különbség van az európai északi és déli farmmodell között. Az északi nagyobb területeket ölel fel, a déli 4-6 hektáros farmokból áll. Ennek az a következménye, hogy délen nagyobb mérték? a családon belüli öröklés, ha egy gazdának három gyereke van, mindenik kaphat a földb?l, míg északon csak 20 százalékos mérték? a családon belüli öröklés, ha elhal a szül?, esetleg egy gyereke akar tovább gazdálkodni például. Ezért északon könynyebb földeket koncentrálni.
Nyilvánvaló tehát, hogy a tagosítás és a farmnagyság szabályozása mellett egy öröklési törvényre, illetve az öröklési szokások átszabására is szükség lesz hát Romániában és a Székelyföldön, hogy a mez?gazdasági termelést optimizálni lehessen. Ezekr?l legközelebb.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép