Markó-Szili megbeszélés
Románia európai uniós csatlakozása nyomán megváltozik a román-magyar viszony jellege, és egyre fontosabbá válnak a román-magyar parlamenti kapcsolatok is; ezek keretében ugyanis sokat lehet tenni a romániai magyarság érdekében - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök azt követ?en, hogy szombaton Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott dr. Szili Katalinnal, a Magyar Országgy?lés elnökével. Szili Katalin rendkívül fontosnak ítélte a parlamentközi együttm?ködést, különösen a Kárpát-medencei magyar képvisel?k fórumát, álláspontja szerint szorosabbá kell tenni a parlamenti szakbizottságok közötti együttm?ködést is. A magyar házelnök jelezte, ennek érdekében a román képvisel?ház elnökével folytatott tárgyalásain egy új együttm?ködési megállapodást kezdeményezett, amely a jelenlegi ,,stratégiai partnerségr?l? szóló megállapodást váltaná fel. Az RMDSZ elnöke közölte, a találkozón szó volt a magyar-román közös kormányülés el?készítésér?l, valamint a magyarországi munkaer?piac kérdésér?l is. Ez utóbbi kapcsán elmondta, az RMDSZ álláspontja egyértelm?: kérte és továbbra is kérni fogja, hogy Románia uniós belépése után Magyarország ne korlátozza a munkaer?piacát, illetve hogy ezt nyissa meg Románia számára, álláspontja szerint ugyanis ez egyébként sem fog gondokat okozni a magyarországi foglalkoztatásban.
A csatlakozás új lehet?ségeket teremt
az anyanyelv? oktatás számára
A román nyelv oktatását érint?, a magyar tannyelv? oktatás igényeinek és sajátosságainak megfelel? új tanterv kidolgozását szorgalmazza az Erdélyi Magyar Közoktatási Tanács. A testület szombaton Marosvásárhelyen tartott ülésén tekintette át az erdélyi magyar közoktatás id?szer? kérdéseit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, Románia közelg? európai uniós csatlakozása új kihívásokat, de egyben új lehet?ségeket is teremt az anyanyelv? oktatás számára. A magyar tannyelv? oktatási intézményeknek az eddigieknél is jobban fel kell készülniük a b?vül? források fogadására és az uniós csatlakozás nyújtotta új lehet?ségekre. Az RMDSZ-nek - kormányzati jelenléte révén - az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb összegeket sikerült szereznie magyar tannyelv? óvodák, iskolák rehabilitálására, de nagy haladást értek el az anyanyelv? tankönyvkiadás tekintetében is - mutatott rá a szövetségi elnök. Ez utóbbi kapcsán a tanácskozáson elhangzott, közös koncepció szükséges az anyanyelv? tankönyvírás, -kiadás és -terjesztés terén is. A fels?oktatási törvény közelg? vitájára való tekintettel a közoktatási tanács egyeztetést kezdeményez a magyar tannyelv? fels?oktatás vezet?i között egy közös módosítójavaslat-csomag kidolgozása érdekében.
B?sescu nem adna területi autonómiát Székelyföldnek
Traian B?sescu szerint a romániai magyarságnak törvény nélkül is megvan a kulturális autonómiája. A kulturális autonómiát is magában foglaló jogszabályt viszont el lehet fogadni, de nincs szükség kisebbségi önkormányzatokra. Traian B?sescu úgy fogalmazott: akkor lesz meg a törvény, amikor az RMDSZ akarja, de nem úgy, ahogy akarja. Székelyföldnek területi autonómiája nem lesz a román államf? szerint, már csak azért sem, mert úgy véli, a régióban él?k koldusszegénnyé válnának. A területi autonómia mellett hangoztatott érv, hogy a pénzek maradjanak a régióban, és ne kerüljenek Bukarestbe, azért nem állja meg a helyét Traian B?sescu szerint, mert az ország f?városa adja Románia bruttó össztermékének 65 százalékát. A román államf? úgy vélte: az autonómiát hangoztató RMDSZ-t megérti, mert szüksége van arra, hogy megtartsa választóit, összefogja a magyarságot. A külföldi újságírókkal folytatott beszélgetésen Traian B?sescu meger?sítette, hogy Románia állampolgárságot kíván adni a szomszéd országokban él? összes kérelmez?nek. Összesen több millió potenciális új állampolgárról beszélt, ukrajnai és szerbiai románokról, illetve Moldova Köztársaság polgárairól, akik kérhetik a román állampolgárságot. A törvény valószín?leg a jöv? év elején lép életbe. Ugyancsak a határon túli románok köréb?l fogadnának munkaer?t - mondta Traian B?sescu, aki szerint kulturális szempontból is könnyebben lehet integrálni ?ket, mint például a Romániában dolgozó vagy ide kívánkozó kínai munkavállalókat. Bukarest eddig mintegy 100 000 határon túli románnak adott állampolgárságot vagy honosította vissza ?ket.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.