
Harmadszor érkezett haza holta után Kálnokra, szüloföldjére dr. Bedo Albert (1839-1918), a magyar erdotörvény megalkotója. Eloször, amikor a szüloföld temetojébe kívánkozott édesanyja sírjának közelébe, 2001-ben, amikor a kálnoki elemi iskola felvette nevét, példaképül állították ot az eljövendo nemzedék elé, s most, november 11-én, amikor az új köntösbe öltöztetett, szép iskolaépület homlokfalán elhelyezték bronzból készült emléktábláját.
Ki volt Bedo Albert?
Sepsikoröspatakon született, ahol édesapja, Bedo Lajos unitárius lelkész volt, jeles negyvennyolcas harcos. Nagyapja, Bedo Salamon kálnoki székely földbirtokos, édesanyja gidófalvi Jancsó Anna volt. A betuvetést, a szorzótáblát Kálnokon kezdte, innen ment a Székelykeresztúri Unitárius Fogimnáziumba, majd a híres Kolozsvári Farkas utcai Fogimnáziumban érettségizett 1858-ban. A kolozsvári egyetemen hallgatott jogot és teológiát, de lemondott a lelkészi pályáról, és 1860-ban átiratkozott a Selmecbányai Magyar Királyi Erdészeti Akadémiára. 1866-ban megkapta az erdomérnöki diplomát. Két társával közösen elkészítették a magyar erdotörvényt, mely 1880-ban lépett hatályba. 1885-tol a Földmuvelésügyi Minisztérium államtitkára lett. Magyar erdészeti szakiskolák létesítésén dolgozott, tankönyvet szerkesztett. Magyarország erdoségei címmel írta meg székfoglaló beszédét. Ekkor választotta levelezo tagjai sorába a Magyar Tudományos Akadémia. 1896-ban, 57 éves korában vonult nyugalomba, és két ciklus alatt a Magyar Szabadelvu Párt országgyulési képviseloje volt. Mellszobra a Soproni Erdészeti Egyetem halljában áll, Stróbl Alajos alkotása. 1962-ben felvette nevét az ásotthalmi (Csongrád megye) erdészeti szakiskola, a róla elnevezett Bedo-díj az elmúlt fél évszázad alatt az erdésztársadalom által legnagyobbra értékelt erdészeti kitüntetés.
Portrédombormu és mellszobor
E. Lakatos Aranka, Magyarországon ismert debreceni szobrászmuvész készítette a Bedo Albert-emléktáblát. Munkáját Prokai Gábor a Képzo- és Iparmuvészeti Lektorátus osztályvezetoje méltatta Kálnokon.
A vendégeket Ioachim Silviu polgármester köszöntötte. Sepsikoröspatak-Kálnok és Mezotúr immár sok éves kapcsolatáról, a számukra jelentos barátságról dr. Draskovits Dénes, Mezotúr polgármestere szólt. Bedo munkásságát értékelte dr. Csóka Péter, a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Eroforrások Foosztály vezetoje és Pápai Gábor, a Magyar Országos Erdészeti Egyesület képviseloje, az Erdészeti Lapok foszerkesztoje. Tudománytörténeti esemény volt a kis falu életében, az erdészeti szakma ennyi jeles képviselojének látogatása.
Az emlékünnepségre meghívták a kálnokiak régi ismerosét, Andrésiné dr. Ambrus Ildikót, az ásotthalmi Erdészeti Szakiskola igazgatóját, aki ez alkalommal a Bedo-emlékeket ápoló alapítvány, az iskola közössége, a kecskeméti erdészeti igazgatóság és a Csongrád megyei önkormányzat nevében felajánlotta, hogy Kálnok számára elkészíttetik Bedo Albert Stróbl-féle mellszobrának hu másolatát, és megemlítette, hogy Kálnokon Bedo-emlékszoba létesítését is tervezik.
A Bedo családról, Bedo Albertrol, a székelyrol, az emberrol és a késoi politikusról e sorok írója szedett csokorba néhány érdekes adatot, aki Bedo édesanyja révén rokonként is kötodik e családhoz. Hosszan idézett Bedo 1902-ben Tusnádfürdon elmondott székely kogresszusi beszédébol, amelynek több paszszusa ma is idoszeru Székelyföld autonómiájának egyre jobban sürgeto politikai küzdelmében. Bedo Albert volt az 1899-ben Marosvásárhelyen megalapított Székely Egyesület elnöke. Végezetül dr. Krizsán Józsefné, a Kaán Károly Alapítvány elnöke dr. Bedo Albert ajándékozási oklevelet adott át az emlékünnepség eloadóinak és szervezoinek.
Emlékezés és koszorúzás
A kálnoki iskola elemistái irodalmi-zenés musorral tisztelegtek a névadó emléke elott. A jelenlevok megtekintették az iskola Bedo-kiállítását. Emlékfát is ültettek a névadó tiszteletére. Ez alkalommal mondott beszédet Szakács Sándor, a Székelyudvarhelyi Erdészet vezetoje, az EMT erdészeti szakosztályának elnöke. Miután elhelyezték az emlékezés koszorúit, áldást mondott t. Orbán Fitóri Dezso kálnoki unitárius és t. Gödri Miklós református lelkipásztor. Az emlékmuvet t. Fekete József sepsikoröspataki római katolikus plébános szentelte meg.
A szép és emlékezetes ünnepség állófogadása elott a vendégek és a helybeliek megkoszorúzták Bedo Albert és édesanyja síremlékét a helybeli unitárius temetoben, ahol Papp Lajos Átváltozásaink címu versét Pápai Gábor mondta el.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.