A román és a magyar kormány ismét közös ülést tartott. Vagy inkább közösülés volt? A tavaly annyira élvezték, hogy az idén ismét sort kerítettek az aktusra. A kerítés feladata a külügyminisztereké volt. Aztán, mint minden hasonló tevékenység esetén, heves udvarlás következett. És a légyott, itt is, ott is - mint minden ilyen esemény - kölcsönös ígérgetésekkel és fogadkozásokkal jött össze. A találkozás hevében aztán nem is nagyon pironkodnak, ha nem tartják be. A kényesebb dolgokat meg nem hányják egymás szemére, rá. Mert azért diplomatikusak. Nekem az volt a benyomásom, hogy ezek minket csalnak, egymással. Még szép, hogy nem titkolják kapcsolatukat, és nem a hátunk mögött csinálják. Mert nem pr?dök, és nem szégyenl?sek. Bátrak. Én viszont büszke vagyok a mi elnökünkre, B?sescura. Aki megmondta a találka el?tt mindenkinek, hogy autonómia márpedig nem lesz. És nem lacafacázott, azt is megmondta, hogy kett?s állampolgárság viszont lesz. Kilóra. Mindenkinek. Aki csak akarja. Nem fél attól, mint a magyarok, hogy mit mondanak a szomszédok. Jó lett volna, ha ? is elment volna túlfel?lre a kormánnyal. A magyar miniszterelnök tanulhatna t?le. Mondhatná ? is, hogy kett?s állampolgárságot ad. De az ? kezét vagy száját köti a magyarországi népszavazás. Amelyben nem potyára kampányolt. Ellenünk. Ilyen nehéz témákban tarthattak volna tapasztalatcseréket. Lett volna mit tanulniuk a magyaroknak. Például futballozni. Ha Becalit is vitték volna, ? a mellényzsebéb?l rendezte volna Magyarország államadósságát, mint a Ferentari negyed lakóinak villanyszámláját. És kellett volna mennie mindenkinek, aki számít a politikában. Sokkal több kapcsolat jöhetett volna létre. Mindenki mindenkivel kontaktusba léphetett volna. Gyurcsány megtaníthatta volna jobban hazudni az SZDP-s Geoan?ékat úgy, hogy következ? alkalommal megnyerjék a választásokat. Orbán meg azt taníthatta volna, hogyan kell kampányolni, hogy sorra tudjon egy párt veszíteni. Aztán a két kis párt is: a Konzervatív t?lünk, és az MDF a magyaroktól, összeröffenhettek volna. Bemutathatta volna Ibolya, hogy ? egy Dávid, és két Góliátot is legy?z, ha kell. És ellenzéki ugyan, de mégis kormánypárti. T?lünk a konzervatívak azt, hogyan lehet kormányon lenni, és úgy csinálni, mintha ellenzékben lennének. Vadimot is lehetett volna vinni. Jól egyezhettek volna az SZDSZ-szel. Mi nem panaszkodhatunk. Minket Markó Béla képviselt, aki a borbélyát is vitte magával, frizuraigazgatni. ?k tartották a gyertyát, hogy legyen világosság, és a kormánytagoknak ne kelljen a nehezebb dolgoknál a sötétben tapogatniuk. Ezeket a gy?léseket állandósítani kellene. A két országot egy kormány vezetné. Így lehetne spórolni. A magyaroknak ugyanis nagyon kell spórolniuk. Most meg, hogy jönnek az ünnepek, együtt ünnepelnének. December elsejét és december ötödikét, az egyesülés és a népszavazás évfordulóját.
Kuti János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.