HatárhelyzetekNemzet-nemzetiség: Mi, erdélyiek, mint új magyarok

2006. november 22., szerda, Archívum 2003–2007

Bolgár György, akit mi, erdélyiek elsosorban az ATV felejthetetlen sajtóklubos együttesének szószólójaként ismerünk, a magyarság nemesebb szerveit katéterezo egyik friss politikai elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy ,,a kettos állampolgárságról szóló népszavazás ugyan elbukott, de Románia uniós csatlakozásával praktikusan mégiscsak lehetové válik a gyorsuló bevándorlás Magyarországra. Orbán Viktor évekkel ezelott még négymillió újmagyart vizionált (bár annyian összesen nincsenek a határokon kívül), ám az valószínunek látszik, hogy egyre többen fognak legálisan átjönni Erdélybol a jobban fizeto magyar állásokra és az elvileg barátságosabb anyanyelvi környezetbe. Az áttelepülést letelepedés fogja követni, aminek számos pozitív demográfiai és gazdasági hatása lesz, a politikai következménye azonban a baloldalra (és a liberálisokra) nézve katasztrofális. A határon túli magyarok ugyanis annyira készpénznek veszik, hogy az o érdekeiket a nemzeti jelzot használó jobboldali és szélsojobboldali pártok képviselik, hogy hosszú idore meg fogják változtatni a jelenlegi egyensúly közeli helyzetet a magyar bal- és jobboldal között. Lehet, hogy már 2010-ben, de négy évvel késobb egészen biztosan.”
Vegyük észre, hogy a Népszava november 17-i számában futtatott Bolgár-vélemény a Magyar­országot elárasztó 23 millió román rémképének a szelídebb tekintetu fattya, amivel a bolondító politikai beléndekféleségekkel a magyar lakosságot újra beetetik. Ez tulajdonképpen a magyar-román közös kormányülés ama kitétele alá nyal, hogy Magyarország csak a magyar gazdasági egyensúlyt nem veszélyezteto mértékben fogad be romániai munkaerot, miközben a román fél a munkaero szabad áramlását szorgalmazza. Mutatis mutandis, ebben az egyetlen kérdésben a román kormányzat tisztességesebben képviseli a saját és az erdélyi magyarság érdekeit, mint az ideiglenesen a kormányzásban tartózkodó magyar fél.
Minden egyéb kérdésben passzolt a román-magyar szó - már ami egyáltalán elhangzott. Az autonómia dolgában például tökéletes a román-magyar (kormányzati, baloldali, liberális) egyetértés, Gyurcsány Ferenc a nevében még a magyar szót orzo ország miniszterelnöke cinizmussal és groteszk mimikával tagoltan nyomatékosított szavakkal közölte, hogy az autonómiát ,,nem kérik”, és ,,nem adják”, hanem ez a kisebbség és a többség egyezségébol születhet. Mindennek az ad súlyt, hogy Basescu államelnök és Tariceanu miniszterelnök ,,nem adunk”-ja után hangzott el.
Ebben a kérdésben tulajdonképpen Kádár Jánosnak és sleppjének az 1958-as romániai látogatásán megfogalmazott álláspont ismétlodik meg, amikor a magyar forradalmat eltiprató gyilkos banda az erdélyi magyarságról szó szerint lemondva, a romániai önkénynek odadobta azt.
Gyurcsány Ferencet tehát nem csak családi, hanem kormányzati rokonság is köti a nagy elodökhöz.
Azt csak közvetve jegyzem meg, hogy a Bolgár György keltette pánik, ami szerint az erdélyi ,,új magyarok” kiszavazzák majd országában a most uralgókat, úgy lenne elkerülheto, ha az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit támogatnák a kétoldali kapcsolatokban, nemzetközi szinten, és elsosorban az unióban.
Persze, a kettos állampolgárságról sem esett szó, sem a kormányzati ülésen, sem a Bolgár-szövegben. Pedig a szüloföldön maradásnak ez lenne a másik feltétele. És Bolgár barátunk arról is hallgat, hogy a választás, illetve a szavazás az ,,új magyarok” esetében is ,,szabályozható”. Ebben a magyaroknak nagy tapasztalatuk van, mert lám, a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat milyen hatékonyan képesek távol tartani az urnáktól, pontosan annak a katasztrófának az idobéli eltolása végett, amitol Bolgár György a magyar baloldalt félti.
Szóval, a neves politikacsináló kifecsegte a munkavállalás korlátozásának egyik okát: az ,,úja magyarok” megjelenése katasztrófához vezet.
Az érdekes az, hogy - szerintünk - ezt a katasztrófát úgy lehetne elkerülni, ha a baloldal (szocik, szadeszesek) felvállalná azokat az ügyeket, amelyek vonzóvá és szimpatikussá teszik oket és pártjukat. Ehelyett szétverik a másfél évtized alatt kialakított kapcsolatápoló struktúrákat, s személyi vagy kiscsoportos, a klientúrára alapozott adományozás folyik. Becstelenül és otrombán eltaszíttatják maguktól a határokon kívül rekedt nemzetrészeket.
A kormányzati és pártvezetési erkölcsi aláhullás a határokon kívüli magyar körökben mélységes undort és megvetést vált ki. Ezt tetézi október 23. meggyalázása, és az évfordulós elgázosítás, a gumibotozás, a lovasroham és kardlapozás, a szemkilövések, az elgázosítás, és eme gyalázatos dolgok elmuveltetoinek piedesztálra emelése.
Ezeknek a következménye az, hogy a határon túli magyarok zöme anélkül, hogy a Bolgár György-féle új magyar státust elnyerné, lélekben már rég kiszavazta oket, s bízik abban, hogy magyarországi nemzettestvéreik nélkülük is képesek lesznek erre.
És ez nem lesz katasztrófa.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép