Gyarapodó magyarokRiport: Elpazarolt évtized

2006. november 22., szerda, Archívum 2003–2007

Nem rövidlátó állam -
kooperatív faluközösség
Az Alpok gyöngyében, Svájcban nem véletlenül oly mutatósak a települések, a célszeruség és a kinézet, például a falukép összhangja mögött olyan kollektív erofeszítések állnak, mint amelyekrol a tagosítási szakemberek számoltak be a gyilkos-tói konferencián. Igaz, a svájciaktól megtudhattuk, hogy ez még egy olyan általános jómód jellemezte államban sem végezheto el önerobol, ha a hatalmas költségek - új utakra, hidakra, területrendezésre van szükség - kétharmadánál is többet nem vállalna át a szövetségi állam és kanton, akkor bizony az érintett település moccanni sem tudna. Még az ottani, sokkal gazdagabb helyhatóságok és polgárság sem tudná a tagosítás költségeit saját zsebébol fedezni, hogy a felmerült konfliktusok feloldásának mechanizmusairól, eljárásairól ne is beszéljünk. Ezek mind többszintes igazságszolgáltatási, közigazgatási stb. apparátust tesznek szükségessé. Ami pedig a hasznot illeti, abból mindenekelott a földmuvelo gazdák részesednek, akik tehát a termelési költségek akár felét is megtakaríthatják az átrendezés nyomán, a település és az ország érdeke áttételesebb. Szükség van tehát egy olyan politikusi és szakértelmiségi elitre, mely eme áttételesség mellett is vállalja a tagosítással járó, rendkívül kiadásigényes erofeszítéseket, belátja, hogy bár neki magának azonnali elonye nem származik belole, de hosszabb távon a régiónak és a nemzetgazdaság versenyképességének okvetlen javára válik.
Mindezt azért foglaltam itt megint össze, hogy világossá váljék, milyen hihetetlen szerencse, hogy egy úttöro tervezet kapcsán pont egy székely településre esett a nemzetközi szervek választása, és hogy bizony nemzetközi segítségrol-felügyeletrol miért nem mondhatunk le a továbbiakban sem, lévén a hazai viszonyok mind közerkölcsileg, mind anyagilag meroben különböznek. Hogy mást ne említsek, a tagosítás egyebek mellett a faluban megélni igen, de kibontakozni nem tudó gazdaságok kiszabadítását is jelenti a kutyaszorítóból, ezeket ki kell költöztetni a településrol, és tanya formájában felépíteni újra a maguk birtokán - s ennek költségei részben szintén a tagosítási-területrendezési munkálatokat terhelik.
A fentiekhez még annyit mindazonáltal tegyünk hozzá: minden külso támogatás mellett a tagosítás mindenekelott a birtokosok erre a célra életre hívott egyesületének a muve, nagyfokú szociális együttmuködési készséget, átlagon felüli kollektív teljesítményt igényel.
Belso gáncsok – külso példák
No de a konferenciára meghívott többi eloadó és vendég is mondott megszívlelendo dolgokat, a rövidség kedvéért itt csak szemelgetünk az elmondottakból. Garda Dezso és Kelemen Attila személyében a terv mellé állt két RMDSZ-képviselo is felszólalt a tanácskozáson, utóbbi a képviseloház mezogazdasági bizottsága elnöki minoségében kifejtette, folyik a román tagosítási törvénytervezet vitája a parlamentben, ennek viszontagságairól alább bovebben szólunk.
- Romániában nem egyféle mezogazdasági politikát kell alkalmazni, hanem régiónként különbözot, Suceaván mást, mint Gyergyóban - mondotta Kelemen Attila -, s nyilván nem az EU terhére fogjuk tudni végrehajtani, mindamellett minél elobb neki kell látni, az EU mezogazdasági költségvetése csökkenoben, a valamikori 60 százalékról ma az összkiadások 40 százalékára apadt, és még kisebb lesz. A politikai akarat mellett a gazdaközösség megértésére is szükség lesz, s elofordulhat, hogy német mintára az örökösödést is szabályoznunk kell, hogy a földek újbóli szétaprózódásának elejét vegyük.
Garda Dezso történeti utalással kezdve arról szólt, hogy sajátságos katonai feladataiból fakadóan a székelység évszázadokig olyan viszonyok közt élt, melyek megtiltották a földek adásvételét, itt fokozatosan lesz áruvá a föld a 18. században és azt követoen, majd méltatta a 19-20. század fordulóján lefolytatott korábbi tagosítást, melynek eredményeit a sorozatos földreformok (1921, 1945, 1991) sajnálatos módon eltörölték. (Az árnyalás kedvéért Garda Dezso nézeteit részletesen külön interjúban fejtette ki lapunk számára, abban az általa készített tagosítási törvénytervezetrol is szó lesz.)
Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus elpazarolt évtizednek nevezte az eltelt idoszakot a terv szempontjából, s felpanaszolta, hogy a Gyergyószentmiklóson 1990 után alakult öt társas a közérdeklodés hiánya és egyebek miatt csak vegetálni volt képes.
A szlovákiai helyzet bemutatása rendjén megtudtuk Tomas Stevlik pozsonyi kataszteri intézeti igazgatótól, hogy belekezdtek a tagosításba, amit az indokol, hogy az országban az átlagparcella-nagyság 0,75 hektár, és egy parcellának átlag 15 tulajdonosa van.
Az egyik legérdekesebb eloadás a magyar mezogazdaságról szólt, melybol kiderült: általános birtokrendezésnek a sajátos belso viszonyok miatt nincs esélye a szomszéd országban. Tanka Endre, a budapesti Károlyi Gáspár Egyetem tanára elmondotta, hogy Magyar­országon az 5,8 millió hektár mezogazdasági területbol 2,2-t privatizáltak, a maradék 3,7 millió ún. részaránytulajdon, ebbol is 1,5 millió osztatlan közös tulajdon, s addig nem lehet tagosítani, amíg e helyzet fennáll. Magyarán, ott az történt, hogy a volt téesztulajdon átment ugyan egy metamorfózison, de a nagyüzem túlsúlyban maradt, a középüzemek úgyszólván hiányoznak, a másik póluson a kis és egyéni gazdaságok foglalnak helyet nagy számban és viszonylag kis területen. Az országban a földkoncentráció nagyon elorehaladt, a földalap 75 százaléka a gazdaságok 1,6 százalékának birtokában van, ezer hektáron felüli területtel a gazdaságok egy százaléka bír. Mivel 1988 óta neo­liberális birtokpolitikát folyatat az ország, családi gazdaságok létrehozásáról eddig szó sem lehetett - mondotta Tanka professzor. A nagybirtok túlsúlya társadalmi érdeket sért, eltorzult a birtokszerkezet, ezt feloldandó, a középüzemek számát, hányadát kellene szaporítani. Egyelore viszont az a helyzet, hogy a birtokrendezés leállt, csak az önkéntes földcsere létezik, a gazdaságok 90 százaléka a túlélésért harcol. Románia számára levonható tanulság, hogy nem szabad belenyugodni a toke egyoldalú értékesítési szempontjai érvényesülésébe, hanem az EU öko-szociális modelljeit kell felkarolni, melyek a gazdasági, társadalmi és környezeti szükségletek egyensúlyát célozzák. A nagy táblaméret csökkenti a kiadásokat, de a társadalmi érdek, az elvándorlás fékezése, a foglalkoztatás biztosítása, a kulturális szempontok legalább olyan fontosak.
Más világhoz tartozik Szlovénia - derült ki Andrej Udovc ljubljanai egyetemi tanár eloadásából. Itt a szocializmus idején sem kollektivizáltak, a rendezésnek pedig még a ’80-as években nekiláttak svájci és bajor minták alapján.
Komlóssy József ezek kapcsán mesélte el, hogy Svájcban minél magasabban helyezkedik el egy gazdaság a hegyekben, annál nagyobb állami kedvezményekben részesül. Mikor ugyanis megindult a gazdák leköltözése a völgyekbe, és ezzel kezdetét vette az erózió, a legelokre pedig helikopterekkel kellett felvinni a kaszálógépeket, hamar kiderült, hogy ez képtelenség, többe is kerül, mint a gazdákat rávenni, hogy nagyobb támogatás fejében megmaradjanak eredeti helyükön.
Austria felix
Méltatólag szólt hazája mezogazdaságáról Agnes Schierhuber, az EU mezogazdasági bizottságának alelnöke. Itt most az adatokban bovelkedo eloadást nem ismertethetjük, de megjegyezzük: a boldog Ausztriában a birtokok átlagnagysága 19 hektár, viszont azok 22 százaléka öt hektár alatti még mindig, és helyzetük nem kilátástalan. Ausztria ma búzát visz ki, bár a II. világháborúig bevitelre szorult. Nagy a hányada a fiatal vagy viszonylag fiatal gazdáknak, ezek foleg családi munkaerot vesznek igénybe, csak a gazdaságok 13 százalékának van egynél több alkalmazottja. Igaz, az aktív lakosság mind­össze öt százalékát foglalkoztatja ez az ágazat. Az alelnök asszony szerint 25 éve a mienkhez hasonló volt hazája helyzete, azóta azonban felzárkózott a Nyugathoz. Saját gazdaságának példáját hozva fel elmondta, korábban húsz tehenet gondozott, ma agrármérnöknek tanult lánya vezeti a farmot, foleg gyógynövényeket termeszt, valamint biológiai üzemanyag eloállításához szükséges növényeket, természetgyógyászati patikát tart fenn. A képviselo asszony ma is otthonról hozott kosztját fogyasztja Brüsszelben.
*
Némileg elsikkadt a második magyarországi hozzászóló felvetése, itt legalább jelezni szeretnénk, hogy az országgyulés elnökének tanácsadója szóvá tette: nem kedvez az újonnan csatlakozott államoknak, hogy az EU csökkenteni kezdte mezogazdasági kiadásait, mivel ezek jó része még mindig félig agrártársadalomban él. Meg lehet-e kétszer fizettetni ugyanazzal a néppel a tagosítás költségeit? - kérdezte joggal ennek kapcsán.
Így vált nyilvánvalóvá, az új tagállamoknak e tekintetben meg kell majd harcolniuk külön­érdekeik érvényesítéséért Brüsszelben.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-11-22: Archívum 2003–2007 - :

Tokét emelne a textilgyár

2006-11-22: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás