Öt évszázad református hagyományát mutatja be a Dunamelléki Egyházmegye Kálvin hagyománya című kiállítása, amely holnap nyitja meg kapuit a Budapesti Történeti Múzeumban.
A Kálvin János (1509—1564) születésének ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett Kálvin-év keretében nyíló tárlat nemcsak az egyháztörténet iránt érdeklődőknek szól, hanem mindazoknak, akiket érdekel a kultúrtörténet, a szociológia vagy a 19. századi polgári ízlésvilág.
Elsősorban a református tárgyi kultúrát, Kálvin műveit és református művészek alkotásait mutatják be, s a látogatók megismerkedhetnek a reformáció magyar kultúrára, irodalomra, művészetre és tudományra gyakorolt évszázados hatásával. A kiállítási tárgyak között Arany János nagykőrösi széke, eklézsialáda, protestáns gályarabokat ábrázoló fametszetek, kalotaszegi kendők és egy hadifogoly Biblia is helyet kapott.
A református kulturális örökség kincsei között olyan kiemelkedő műalkotások láthatók, mint Sylvester János Újszövetség-példányai, a Ráday család gyűjteményéből Cranach festménye, Mányoki Ádám portréi, Barabás Miklós, Csók István festményei, valamint az ipar-, és az ötvösművészet remekei.
A tárlaton bemutatják Kálvin János egy kéziratát is, mely igazi ritkaságnak számít, hiszen Magyarországon csak egyetlen dokumentum ismert, amelyen megtalálható a reformátor kézjegye. A kiállításon az az 1500-as években keletkezett átvételi elismervény szerepel, amelyet Kálvin saját kezűleg szignált. A magángyűjteményből kölcsönzött dokumentum egy gabonakvótáról szól, amelyet a genfi tanács rendelt meg.
Lucas Cranach német festő egyik főműve sokak szerint a németalföldi reneszánsz egyik legszebb alkotása. Az Alexandriai Szent Katalin vértanúságát ábrázoló művet az 1950-es években azonosították és állították ki először. A festmény azóta számos külföldi kiállításon szerepelt, plakátok, katalógusborítók címlapja lett.
Egy különleges falikárpit is megcsodálható, címe Salamon király és jegyese. A kárpit egy párizsi műhelyben készült az 1500-as években, sokáig úgy gondolták, hogy pusztán az Énekek éneke című bibliai vers illusztrációja, holott két történelmi személyiséget ábrázol szokatlan szerepben. A falikárpit valószínűleg Antoine de Bourbon navarrai király és Jeanne d’Albert, III. Johanna, a francia kálvinisták egyik jelentős szellemi vezére házasságkötésének dekorációja volt.
(MTI—i.)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
