Olvasom a világhálón, hogy a ,,Mongol Olimpiai Bizottság nemzetközi sportdíjat hozott létre, amelyet nagy kánjáról, Dzsingisz kánról nevezett el.” Hát mit mondjak, nem éppen sportszeru - hogy maradjak a sportszótárnál - kán volt Dzsingisz. De nem ám, ezt tanusíthatja több nemzet is. Na de hát ez már a múlt. A jelen ténye, hogy a mongolok ma is nemzeti hosként tisztelik, a civilizáció és rend atyjának tartják. Mint mondják: ,,A mongol emberek büszkék rá, és szeretnék az egész világot emlékeztetni zsenialitására.” És az is tény, hogy a díjat eloször idén december 21-én adják át, és kétévenként kerül kiosztásra. Az elismerés mellé anyagi juttatás nem jár. Hogy mekkora, arról sokat elárulnak P. Tungalag, az olimpiai bizottság nemzetközi kapcsolatokért felelos vezetojének szavai: A díj presztízse lényegesen többet ér bármilyen pénzjutalomnál.
A mongol példa - most félretéve Dzsingisz nevét - követendo lehetne itt, nálunk is, hiszen nemsokára sor kerül az idei eredményeikkel eget rázó sportolóink díjazására. A madárkák csiripelésébol ítélve lesz is ahhoz a díjazáshoz megfelelo csinadratta… Minden adott , az eredmények, a csinadratta, kellene már egy rangos díj is. Tudom is én, mondjuk egy Örko-, egy Perko-, egy Sólyomko-díj, s ha ez nem elég hangzatos, ha zavaró benne az o-betu, akkor ott vannak elhunyt vagy még élo sportoló nagyjaink, nem kell rettegni attól, hogy jó, jó, de még élnek… Nurmi is élt, amikor szobrot emeltek nagyságát tisztelve… S ha a sportolók sem megfeleloek, akkor nézzenek körül a leendo keresztszülok, mondjuk, a mindenkori sportvezérkarban, annyi jó nevet találni, aztán egyre bökjenek rá, hogy az esetleges tévedésük kizárt legyen, mondjuk, az utolsó négy-hat év egyikére. Megérdemlik, hogy így, díjba foglalva nevük fennmaradjon az utókornak, sokat fáradoztak, sokat beszéltek…
Komolyra fordítva a szót, csináljon már valamit sportvezérkarunk, ha már nem tudott annyi éven át összehozni egy, a megye határán - hogy ne menjek most tovább Nagylaknál vagy Giurgiunál…- túl is figyelmet érdemlo rendezvényt, mondjuk atlétikában, mert ebben a sportágban képviselték legtöbben e vidéket az olimpiai játékokon, kézilabdában, ahol csak úgy kapásból fel tudok sorolni hat nagy nevet - Nagy, Radó, Ugron, Kicsid, Török Mari, Török Edit -, de több is van, vagy mondjuk tornában, anélkül, hogy megsértenénk a kiskirályok önérzetét…
Ha a sportágak nem fedik a vezérkar igényét, ízlését, váltsanak lapot, legyen a ,,muzsájuk” például a semmittevés vagy a nagyotmondás. Ezekért igazán nem kell a szomszédba menniük… Csak legyen már valami eredeti, valami ötletes.
(nagymohai)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.