Gyarapodó magyarokRiport: A tagosítás parlamenti kulisszatitkaiból

2006. november 29., szerda, Archívum 2003–2007

Nem kapott kello publicitást, de az utóbbi két esztendo a tagosítás szempontjából is olyan küzdelmet hozott a román törvényhozásban, mely sok egyéb mellett ezt is a se hossza, se vége huzavonák, a folytonos halasztások és állandó újrakezdések sorába lökte. A visszaszolgáltatási törvények logikus folytatásaként kezdeményezett törekvést, mely azt célozta, hogy a falvak határának átrendezésével, az apró parcellák összevonásával megvetheto legyen egy korszeru agrárpolitika alapja, felkarolta ugyan az RMDSZ, de ez nem volt elegendo ahhoz, hogy belole jogszabály is szülessék. Mi áll mindennek a hátterében? - kérdeztük Garda Dezso gyergyószéki képviselotol, az alsóház tagjától, a gyilkos-tói konferencia résztvevojétol.
Gyergyói csak azért is
- Itt állunk az EU-s integráció küszöbén egy teljesen korszerutlen tulajdon- és topográfiai szerkezetu mezogazdasággal, melyben nemcsak az a baj, hogy a törpebirtok az uralkodó, hanem az is, hogy annak legfobb jellemzoje a hihetetlen mértéku szétforgácsoltság. A hektárok millióit a parcellák milliói valósággal lekörözik. Két éve tart ama törvénytervezet vesszofutása a bukaresti parlamentben, mely e helyzet orvoslására született.
- Elso változatát e törvénytervezetnek 2004-ben dolgoztam ki, s ebben igyekeztem figyelembe venni a tizenkilencedik század végi, huszadik századi eleji erdélyi tagosítás tapasztalatait, valamint a mai svájci módszereket. Ezért a lakosság önkéntes hozzájárulásából indultam ki a terület-összevonásoknál, kello hangsúlyt fektetve az infrastrukturális átalakításokra, az új úthálózat megépítésére. A folyamatot a megyei mezogazdasági igazgatóságok irányították volna, de a lakosság bevonásával és önszervezodésére építve. A tervezet elso változata nem kapta meg a támogatást a mezogazdasági minisztérium részérol, bár akkor Románia mindenütt a modern muvelés mellett érvelt, az EU-s felvételt elérendo. Napirendre sem tuzték, a kormány is elutasítóan véleményezte, a kezdeményezés nem talált megértésre.
Erre 2005-ben ismét benyújtottam, ezúttal két kollégám, Tamás Sándor háromszéki és Kelemen Attila Maros megyei képviselo is aláírta. A kormány e második próbálkozásunkat is elutasította, pedig amikor a 247-es törvényt tárgyaltuk a különbizottságban, Gheorghe Flutur mezogazdasági miniszter többször is elismerte, hogy rendkívül hasznos tervezetrol van szó, és az országnak szüksége lenne rá. Érdekes módon ezzel szemben mégis a kormány ún. farmerprogramját vette védelmébe, és foleg azt a jogszabályt, mely életjáradékot, évi 100, illetve 50 eurót ígér hektáronként azoknak az idosebb földtulajdonosoknak, akik eladják vagy bérbe adják földjüket.
- A törvénykezdeményezés tehát tulajdonképpen egy már kitaposott ösvényen indult el, a száz évvel korábbi tagosítási törvény nyomdokain.
- Igen, kutatásaimból kiderült, hogy akkor mintagazdaságokat hoztak létre a Székelyföld településein, s ezek életképeseknek bizonyultak. Csakhogy ahogy az ido telt, az utódok között ismét felaprózódott a birtok, s a földreformok 1921-ben, 1945-ben is más irányba hatottak. Mi is, a kilencvenes évek visszaszolgáltatási törvényei révén, a restitutio in integrum elvét kívántuk követni, és mindenkinek ott akartuk visszaadni a földjét, ahol az feküdt. Ez viszont oda vezetett, hogy nadrágszíj nagyságú parcellák jöttek létre nagy számban, melyeken nem lehet modern mezogazdálkodást folytatni. Én ennek ellenére büszke vagyok e törvényekre, mert itt nem az történt, mint Magyarországon, ahol végso soron kijátszották a volt tulajdonosokat, meghagyták a nagy táblákat, de a téeszek vagyonát bizonyos érdekcsoportok kezébe juttatták. Nálunk viszont a jogos tulajdonos természetben kapta vissza, amije volt, míg Magyarországon a volt birtokosok jelentos része elveszítette tulajdonjogát. Ezért én még mindig jobbnak tartom a mienket, mint a Kárpát-medence más visszaszolgáltatási törvényeit. Most azonban a továbblépés érdekében tagosításra lenne szükség.
Kétkulacsos játékok
- Visszatérve a próbálkozásra: a tervezet a szenátusban elbukott, bár ott szakembereink voltak, de azok mégsem álltak ki mellette. A képviseloház mezogazdasági bizottságában sikerült viszont átvinni, meggyoztük a tagokat, hogy fogadják el a tervezetet, noha a kormány nem véleményezte kedvezoen. Itt egyedül a Nagyrománia Párt kifogásolta, miért írta alá három magyar a tervezetet, de más részrol kételyek nem merültek fel. Miután a bizottság ismét támogatásáról biztosította a tervezetet, kedvezo jelentést szavazván meg, a kormány, hogy megbuktassa, kérte harmadszor is visszautalását a bizottságba. Elokerült ismét az a Flavius Lazin államtitkár, aki a svájciakkal együtt látogatott volt el Gyergyóremetére, akkor azt hangoztatta, hogy fontos jogszabálynak tartja, és a kormány támogatni fogja - a plénum elott azonban ellene beszélt, és az o közbelépésének lett a következménye, hogy a tervezetet harmadszor is vissza­utalták a szakbizottságba. Miután a bizottság ismételten elfogadásra ajánlotta, és megint kikerült a plénum elé, én igyekeztem lobbizni a szociáldemokratáknál is érdekében, az RMDSZ-tol meg azt kértem, hogy ezúttal a koalícióban is szerezzen támogatást számára, lévén, hogy sarkalatos törvényrol van szó, és elfogadásához minosített többségre lenne szükség.
- Ez mikor történt, és mit jelent?
- Legalább 166 szavazatra lett volna szükség, úgy emlékszem, román húsvét idején került sor a szavazásra. A tervezet fo ellenzoi korábban a demokraták voltak, Cezar Preda képviselo több ízben támadta Komlóssy urat, hogy miért Gyergyóban tagosítana, miért nem másutt, s hogy az egész egy magyar restaurációs folyamat része lenne. Miután a koalíciós egyeztetés megtörtént, a demokraták is támogatásról biztosítottak. Mindamellett a 166 szavazatnál talán tízzel kapott kevesebbet, tehát ismét megbukott. Utóbb tudtam meg - bevallották a szociáldemokraták -, hogy ok a demokraták nyomására nem tartották be ígéretüket, és a törvény ellen szavaztak. A De­mokrata Párt ugyanis azt ígérte cserébe nekik, hogy két szociáldemokrata kezdeményezésu tervezetet megszavaz a képviseloházban, ha megbuktatják az RMDSZ-kezdeményezést. Ami­kor tehát a RMDSZ és a koalíció mellettem állt, akkor a szociáldemokraták és a demokraták titkos egyezsége gáncsolta el a tervezetet. A parlamentben a szociáldemokraták képezik a legnagyobb frakciókat, ha ok valami ellen foglalnak állást, nincs esély, hogy az a minosített többséget elnyerje.
- A demokraták tehát csak színleges támogatást nyújtottak, érdemes lenne e kétkulacsosságnak a mélyére nézni.
Sokak javára
- Június utolsó napjaiban sikerült meggyoznöm a demokratákat, a szociáldemokratákat és a liberálisokat is, hogy harmadszor is nyújtsuk be a törvénytervezetet. E változat címébe már nem került be a tagosítás fogalma, a szántóföldek újjászervezése, átstrukturálása címén megy. Ezt most mindenik politikai párt aláírta, bízom benne, hogy nem fogják a szavazáson megbuktatni, bár a kormány részérol már keresik az indokokat, hogyan lehetne kedvezotlenül véleményezni.
- Annyira szemben állna a kormány felkarolta ún. farmerprogram, az életjáradék-osztás a tagosítási tervezettel?
- Ok alighanem úgy látják, hogy kizárja és nem kiegészíti egymást a ketto. Én úgy látom, mindketto ugyanazt a célt szolgálja, csak az egyik a lakosság belátására épít, a farmerprogram pedig arra, hogy a gazdagabb, a vállalkozó a szegénytol termoföldjét megvegye.
- A kormány tehát egy olyan társadalmi réteget részesít elonyben, mely amúgy is már tollasodóban, és elkezdte koncentrálni a földeket?
- Úgy van. Nekem pedig az a véleményem, hogy a kis- és közepes gazdaságokat kell támogatni, nem a nagyon gazdagokat. A gép- és traktorállomások privatizálásából, a téeszvagyon szétosztásából egy szuk csoport gazdagodott meg. Nem kell ezeket tovább gazdagítani. Ezek az államnak sok hasznot nem hajtanak, amennyire ismerem a helyzetet mint parlamenti kivizsgáló bizottságok tagja: ezek közül sokan kijátsszák az adózást, az állami költségvetéshez minimális a hozzájárulásuk. Hatalmuk akkora, hogy a pénzügyi szervekkel szemben is érvényesül, nem vonják oket felelosségre, ha nem teljesítik kötelezettségeiket úgy, ahogy az demokratikus államban elvárható volna.
- Jó, a méltányossági, igazságossági szempontok világosak. De van-e ezeknek a kis- és közepes gazdaságoknak jövojük?
- Én nem a kis- és közepes gazdaságokat, hanem ezek társulását támogatnám mindenekelott. Hozzanak ezek nagyüzemet létre, vagy szövetkezzenek, ne pedig az legyen, hogy egy-két ember törvénytelen magánosításból, téeszvagyon kisajátításából mértéktelenül meggazdagodik. A farmerprogram szerintem ezeknek kedvez, s én ezt nem tudom semmiképpen elfogadni.
- Vajon mi lesz a tervezet sorsa? A Székelyföldön mára talán eléggé ismertté vált, de vajon a román földmuvesek tömegét foglalkoztatja-e?
- Egészen biztosan. A román földmuvesek annyira el vannak szegényedve, hogy bizonyára üdvözölnének egy olyan politikát, mely infrastrukturálisan, útépítéssel, vízszabályozással stb. összekapcsolva, segélyeket nyújtva lehetové tenné számukra a bekapcsolódást a modern gazdálkodásba. Elvárásaik, úgy vélem, hasonlóak a székelyekéhez - csakhogy szenátoraik, képviseloik még nem szolgálják eléggé következetesen közösségeik érdekeit. A svájci minta pedig a családi farmok támogatására nyújt példát.
- Magára maradt volna az RMDSZ-ben is?
- Nem, az RMDSZ felvállalta a tagosítási programot, most pedig bízom abban, hogy a többi párt is csatlakozik hozzá.
- Felmerült a konferencián is, hogy nem elég tagosítani, az öröklést is szabályozni kellene a német, angol, holland stb. minták alapján, ahol az állam valamilyen módon azt igyekszik elomozdítani, hogy a megnövelt területu családi farm egyben maradjon, ne forgácsolódjék szét.
- Erre nálunk is szükség lenne, a szétaprózódáshoz az vezetett, hogy bárki örökölhetett, bárki benyújthatta igényét, attól függetlenül, hol lakik és mivel foglalkozik. Az erdogazdálkodás terén léteznek már hasonló törekvések, az igény meglenne a szántók stb. esetében is, s bár egyelore ilyen jogszabálytervezetrol nem tudok, a román politikai elitnek rá kell ébrednie, hogy erre szükség lesz.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-11-29: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás