Valójában a szarvasmarhák, juhok és kecskék után járó támogatás elmaradása ütötte ki a biztosítékot. A gazdák ugyanis az összegnek csupán egyharmadát kaphatják meg a napokban, azt is hosszas alkudozások eredményeként. A minisztérium az elmaradtakat két tételben, ráadásul csak jövőben fizetné ki. A gazdák elfogadhatatlannak tartják az ajánlatot, képviselőik azzal a követeléssel vonultak tárgyalni Băsescu elnökkel, hogy még a választások előtt pénzükhöz jussanak. Az események gyorsan pörögtek, a váratlan megoldások mestere, Băsescu elnök végül hangosbemondóval csitította le a kedélyeket. Nem ígért sokkal többet, mint korábban a miniszter, de szavára mintha a tiltakozás alábbhagyott volna.

De csak ideig-óráig, hiszen Románia egyik, évtizedek óta legelhanyagoltabb élelmiszer-termelő ágazata, a mezőgazdaság állami és uniós támogatás nélkül veszteséges. S épp a tejtermelés csurrant mélybe, hiszen a nyers tej ára mélypontra jutott, a gazdák egyre kevésbé látják értelmét megfejni teheneiket, mert a hazai szarvasmarha-tartók évek óta késve kapják a fejősönkénti mintegy hatszáz lejes támogatást.

A hazai állattartók — ne feledjük, Székelyföldnek, mily gazdag hagyományai vannak és törekvései lehetnének ebben az ágazatban — háromnaposra bejelentett tiltakozása nem tudni, folytatódik-e. De bármit is ígérnek a politikusok, az ágazat válsága csak mélyül. Romániában a föld művelésével való foglalatosság továbbra is a túlélésért küzd.