Világfigyelo: Határon túli magyarság a XXI. században

2006. december 2., szombat, Archívum 2003–2007

A határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik - ezt nevezte a határon túli magyarok helyzetét megvitató konferencia elonyének Sólyom László köztársasági elnök, amikor csütörtökön Budapesten megnyitotta a kezdeményezésére létrejött tanácskozást.
,,Miután a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szünetel, ez egy olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország találkozását most mi képviseljük” - mondta az államfo a Határon túli magyarság a XXI. században címu konferenciasorozat második találkozóján, amelyen magyarországi és a szomszédos országokban élo magyar tudósok, közéleti és civil szférában elismert személyiségek vettek részt. Hozzátette: civil kezdeményezésrol van szó, tehát a politikai pártokat ebbol kizárták. Kiemelte, hogy a május elején tartott elso konferenciának nagy sikere volt.
A konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetérol - hangsúlyozta az államfo, majd hozzátette: a konferencia elonye, hogy ,,itt a határon túli közösségek egymás álláspontját is meg tudják ismerni”, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkezo híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. Az Identitás-megorzés tömbben és szórványban címu mostani konferencián az eloadók egyetértettek abban, hogy az összes régióban - fáziseltolódásokkal - ugyanazok a folyamatok mennek végbe. Az asszimilációval szemben az autonóm módon történo integráció lehet az identitás megorzésének biztosítéka - állapították meg.
A szórványról nem beszélnek
Szórványban élo határon túli magyarokkal is tárgyalt Sólyom László köztársasági elnök a Határon túli magyarság a XXI. században konferenciasorozat keretében. A Sándor-palotában a határon túli egyetemek, egyházi és civil szervezetek tekintélyes értelmiségi képviseloivel és magyarországi kutatókkal találkozott. A résztvevok egyebek mellett ,,az autonóm módon történo integrációban” látják a szórványban élok jövojét.
Szóba kerültek a szórványt érinto problémák, amelyek a határon túli magyarság központi kérdéseivé váltak az elmúlt évtizedekben. Meg­állapították, hogy a Kárpát-medencei magyarságon belül több százezer ember él szórványban, olyan körülmények között, amelyekben az identitás megorzése különösen nehéz. Szorgalmazták, hogy errol Ma­gyarországon és a határon túl is - a létezo kutatási eredmények alapján - több szó essen. Megállapították, hogy a magyar közvélemény nincs tudatában e jelenségnek, s a szórványprobléma nem része a közbeszédnek.
A szórványok helyzete különleges intézményeket igényel, amelyek magukban foglalják az anyanyelvi iskolarendszert, a szórványközpontokat és a kollégiumokat. A szórványgondozás hálózatok fenntartását feltételezi, melyekben különleges szerepe van az egyházaknak, a szakképzett értelmiségnek, valamint a kommunikáció új lehetoségeinek. Hangsúlyozták, hogy a fejlesztéspolitika kulcskérdéseiben a határon túli szereplokkel pártpolitikától független konszenzust kell kialakítani, és ehhez hazai részrol megfelelo szakigazgatásra van szükség.
A problémák kezelésének egyik módja a határrégiókban a közös fejlesztési projektek kidolgozása és megvalósítása, az Európai Unióban jól muködo regionális politikák átültetése. Felhívták a figyelmet a speciális EU-támogatások igénybevételének lehetoségeire. A szórványban élo magyar kisebbségek megtartásával kapcsolatban elhangzott: megfelelo gazdasági lehetoségek nélkül nemcsak az identitás megorzésének, hanem a szüloföldön maradásnak is kevés az esélye.
Újra kell gondolni a támogatást
A Népszabadság csütörtöki számában Ablonczy Balázs történész, a budapesti Teleki László Intézet kutatója és Bitskey Botond alkotmányjogász, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetojének helyettese azt írja: ma a magyarországi közvélemény jelentos része mintha nyugként tekintene a határon túli magyarokra.
Véleményük szerint véget kell vetni annak a szemléletnek, amely valamiféle magyar kulturális vagy gazdasági fölényt feltételez a Duna-medencében. Ezt az érzetet táplálta a Horthy-kor Magyarországa, amikor a kultúrfölénnyel operált. S ezt erosítette meg valamelyest a Kádár-korszak fogyasztói nacionalizmusa is - teszik hozzá. ,,Mára az elony elfogyott. Nem a magyar középosztályi minták a meghatározóak a régióban, a magyar gazdaság nem teljesít kiugróan, és nem húzza magával a régió gazdaságát. A modernizáció már régóta nem a magyarságon keresztül érkezik a Kárpát-medencébe” - írják.
Szerintük reális veszély, hogy a határon túli magyarság a hazai modernizációban végleg lemarad. Hozzáteszik: mind több régióban szunik meg a helyi magyar társadalom belso tagozódása, elsosorban azért, mert elvékonyodik az értelmiségi réteg, elégtelen a gazdasági ero. Mint kiemelik, a határon túli magyarsággal foglalkozó magyarországi diskurzus megkerülhetetlen, és egyben legérzékenyebb témája a támogatáspolitika. Emlékeztetnek arra, hogy a május eleji tanácskozáson is elhangzott, a közösségek támogatására fordított magyarországi összegek célrendszerét, súlypontjait, elosztásuk mechanizmusait újra kell gondolni, még akkor is, ha a jelenlegi rendszernek vannak jól muködo elemei.
Megemlítik, hogy a 2006. évi magyar költségvetés csaknem 7500 milliárd forintos kiadási foösszegébol 9,7 milliárd forint jut a határokon túli közösségek támogatására. ,,Ez nem kevés pénz, de érdemes lenne elgondolkodni a jelenleginél kevésbé szétaprózott, hatékonyabban ellenorzött és elsosorban pályázati alapú elosztásán - olvasható a cikkben.
(x)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép