Gyarapodó magyarokRiport: Hazatér?k

2006. december 5., kedd, Archívum 2003–2007

Befejeztük a tagosítás kérdéskörének szentelt, gyilkos-tói konferenciáról szóló beszámolónkat, melyben ismertettük a tanácskozás menetén túl azt is, milyen kulisszák mögötti harc folyik a román parlamentben ama jogszabály körül, melynek épp a m?velet megkönnyítése, legális kereteinek megszabása lenne feladata. Hogy egy éve a tervezet napirendre t?zése sem megy simán, annak egyik oka fura módon éppen az, hogy éget?en szükséges és id?szer? lenne e lépés megtétele. Becsek-Garda Dezs? képvisel? fejtegetéseib?l kit?nt, hogy a parlament most talán mégis el?veszi a süllyeszt?b?l a tervezetet, és az a plénum elé kerülhet. Jó indoka lenne ennek, amit a napokban olvastam a sajtóban: az életjáradékot kínáló kormányprogram nem váltotta be a hozzá f?zött reményeket, az emberek ragaszkodnak nemrég visszakapott birtokaikhoz, nem bocsátják áruba azokat. Ha meggondoljuk, nem csoda, hiszen méltán gyanítja mindenki, hogy a mai értékesítési feltételek a legkevésbé sem el?nyösek. Az ország európai integrációja nyilvánvalóan új árviszonyokat teremt, nem titok ma már a legeldugottabb faluvégeken sem, hogy az unióban egy hektárért a többszörösét is megadják annak, amit ma itthon kapni lehet értük. Nemcsak az rendezkedik be kivárásra tehát, aki ki akar tartani a földm?velés mellett, hanem a potenciális eladók is. A rossz üzlett?l legalább annyira óvakodik a többség, mint a pénztelenségt?l.
Kilépünk hát a négy fal közül, és visszatérünk a székely faluba. Hazafelé tartva els? állomásunk a Háromszék hegyes vidékeihez olyannyira hasonló Gyergyóremete, melynek két polgárával sikerült alaposabban elbeszélgetnünk.
Furfangnál több
Czikó Dezs? gazdasági értelemben is ,,többes identitású” vállalkozó, egyszerre két vasat tart a t?zben. E rokonszenves fiatalemberben - mind­össze 27 éves - megtestesül mindaz a talpraesettség és kísérletez? kedv, melyet oly szívesen tulajdonítunk népünknek, mikor der?sebb képet kívánunk nyújtani jöv?jér?l. Eddigi pályáján furfangnál több?l, a szakmai érvényesülés képességéb?l vizsgázott érzésem szerint sikeresen.
- Kilencven után az els?k között mentem ki Magyarországra szerencsét próbálni, szakmám az építészet, sok más székely k?m?vessel, áccsal engem is a fellendül? magyar épít?ipar alkalmazott. Négy év után, látva, hogy a gazdámnak milyen jól megy, társaimból külön csoportot szerveztem, saját céget alapítottam. Most három csoporttal dolgozom Gödöll? környékén. Jól ment sorunk, a jövedelemb?l minden jó min?ség? gépet megvettem azóta, de nem akarom tovább fejleszteni a céget ott, mert a mai kormány alatt a mi kategóriánkhoz tartozó cégeknek, kisebb vállalkozóknak nem rózsásak a kilátásai. Munkánk ugyan van, jöv? év júliusáig le vagyunk szerz?dve, de az adóreform beteheti az ajtót. Olyannyira ölnek az adóval, hogy az a befektet?ket elijeszti. Eddig, ha egy alkalmazott a minimálbérnél kevéssel kapott többet, akkor 33 000 forintot kellett fizetni. Ebben benne van a nyugdíjalap, az állami adó, a tb-járulék, a szja-adó, az egészségügyi biztosítás… minden. Nos, szeptember 1-jét?l ezt felemelték 64 000 forintra. Azaz a hasznot elviszi. Árat emelni nem tudunk, megrendel?inkkel beszéltem, a folyó szerz?dések megkötik a kezünk.
Czikó Dezs? tulajdonképpen már ezt megel?z?en készült haza.
- Ami nyereségem volt, azt hazahoztam, teheneket vásároltam Nagy­károlyban. El?bb tíz üsz?t, azokat itthon, a családi háznál helyeztük el télire, mert decemberben történt. A következ? év nyarán építettem egy istállót, s még vettem hét állatot, hogy az istálló legyen tele. Az állomány hovatovább meghozta az eredményt, ami arra ösztönzött, hogy növeljem. Idén még egy istállót építettünk, kicsivel nagyobbat, hozzá szénatárolót is. Újabb teheneket vásároltam, már 33 van. Vettem hozzá egy 350 literes h?t?tankot, és van egy kétkannás fej?gépünk, azaz egyszerre két tehenet tudunk fejni. Áram nincs a farmon, mert egy kicsikét félreesik, egyel?re generátorral oldom meg, de remélem, sikerül hamarosan az áramot is bevezetni, mivel közel esik a szennyvízfogadó állomáshoz, amit most épít a község.
- Akkor takarmánytermesztés nem folyik, nem ún. vegyes farm az öné?
- A takarmányt is mi állítjuk el?, én egész nyáron hiányoztam, de édesapám gondoskodott róla, három embert alkalmaztunk. Ezek állandó alkalmazottak, nem napszámosok. Én viszont több magyarországi farmra is elmentem tapasztalatcserére. Olyan korszer? farmra, amilyet a tévében látni, vagy amilyet én Olaszországban is meglátogattam, nem sikerült eljutni, csak egyre. El?nyömre szolgált, hogy az istállókat mind én terveztem. Beszereztem három egyetemi állattenyésztési tankönyvet a kinti adminisztrátorom segítségével, aki kertészmérnökit végzett, s e könyvek alapján állítottam össze a tervet. Megfelel az uniós el?írásoknak, külön van benne helyiség a beteg állatoknak, külön szül?szoba, külön a kisborjúknak, külön az üsz?knek és külön a fej?söknek. Mekkorára fejleszthet?? Én egy olyan ötvenf?s állományra gondoltam, hogy legyen mib?l cserélni. Ennyib?l egy családot el lehet már tartani. Még nem vagyok n?s, de a menyasszonyommal már tervezgetünk. A magyarországi vállalkozással még nem hagyok fel, amíg munkánk és szerszámunk van, addig kár lenne abbahagyni, de csak hazaköltözés lesz a vége.
*
A fiatal Czikó Dezs?höz és lendületéhez fogható példával még nem találkoztam riporteri pályám során, csak remélni szeretném, hogy amolyan els? fecskeként többek hazatérésének úttör?je. Hogy valaki alkalmazottból vállalkozóvá lépjen el? az idegen környezetben, azaz üzletemberként meg tudjon honosodni egy más közegben, önmagában is átlagon felüli teljesítmény. S ha rugalmasságából, ötletességéb?l arra is futja, hogy e vállalkozó kedvet töretlenül hazahozza, ráadásul az ipari hasznot a mez?gazdaságba fektesse be, az már olyan ráadás, mely, ha nagyobb számban követik példáját a korábban kirajzottak, már a székelység jöv?jére is befolyással lehet. Czikó Dezs?nek itthon olyan családi támasza van, mely íme, hazahívja, s ha a helyhatóságokban is van hajlandóság a visszatelepedés megkönnyítésére, akkor beindulhat egy olyan folyamat, mely megszünteti vagy legalább ellensúlyozza némileg az évszázada tartó folytonos kivándorlást, a székelység ,,San Franciscótól Szabófalváig” és még tovább, Bu­karestig tartó szétszóródását. Törté­nelmi fordulatot jelentene, az uniós csatlakozás felértékel? hatásának kiaknázását, a régió hátrányos helyzete felszámolásának kezdetét.
Tájfejlesztésbe ágyazottan
Gyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér rokonszenvvel tekint a fenti próbálkozásra, lévén maga is hazatér?. Az övé sem szokványos sorsképlet.
- Magyar és m?vel?désszervezés szakon végeztem Nyíregyházán 1994-ben. Az els? generáció voltunk, akik kimentünk, és nem jöttünk haza. Közvetlenül a változások után jutottunk ösztöndíjhoz vagy húszan egész Erdélyb?l az ottani f?iskolán, és mind­össze ketten tértünk vissza. Egyszer? lett volna kint maradni, a Duna tévé is kínált lehet?séget - azt ki kellett volna próbálni -, a diplomámat itthon három évig nem ismerték el, mégis kitartottunk eredeti szándékunk mellett. A leend? feleségem, aki Ia?i-ban végezte a földrajz szakot, utolsó évben kijött ösztöndíjjal, összeházasodtunk, és hazajöttünk. Két évet Alfaluban és Maroshévízen tanítottunk.
A szül?falu, ahol gazdálkodói családban feln?tt, végül honorálta Laczkó-Albert Elemér h?ségét, 2000-ben történt els? megválasztását követ?en második polgármesteri mandátumát tölti immár a helyhatóság élén, s a tagosítási projekt szemlátomást szenvedélyesen érdekli, a legnagyobb kihívások egyikének tartja. Érdemes megjegyezni, hogy a község nagyban különbözik a háromszéki falvaktól, a demográfiai hanyatlás még nem ?rli, mint emezeket, a legutóbbi évekig növekedett a lakosság, a kivándorlás most kezdte éreztetni hatását, évente tíz-tizenkét gyerekkel kevesebb van az iskolában, de a többszázas létszámával még mindig er?snek számít.
- A szül?k kinn élnek, és a gyerekeket is viszik magukkal, úgy gondolják, ott jobban boldogulnak. Remetei létüket nem adják fel, megvan a bels?ségük, hazajárnak még, de amolyan ünnepi remeteiekké lettek, s nekünk hiányoznak.
No, de miért is esett a Ralf-Ro választása Gyergyóremetére? A kezdeményez?k szerint itt partnerre találtak. A polgármester szerint ,,mi tudtuk tartani a lépést, minden adatot, alaptérképet be tudtunk szerezni, a többiek lassan lemorzsolódtak. Négy éve folyik a készül?dés. De ez nemcsak Remete számára járható út.” Az elöljáró úgy tudja, a konferencia után új lehet?ség nyílik meg, a svájci kormány 80 százalékban kívánja finanszírozni az el?tanulmány elkészítését, s ennek birtokában ,,remélem, az EU kulturális és kohéziós alapjaira sikerrel tudunk rámozdulni, lévén szó egy komplex vidékfejlesztési elképzelésbe ágyazott tervezetr?l”. A svájci támogatás, szellemi t?keberuházás tehát segít majd az uniós pénzek lehívásában. Nem útépítéseket finanszíroz, hanem átadván módszertanát, tapasztalatát, lehet?vé teszi a ,,vargabet?k elkerülését” s a felkészülést az EU-hoz forduláshoz.
- Ezzel együtt biztos vagyok benne, hogy nálunk is irdatlanul nehéz lesz - jegyzi meg, s kérdésre részletezi a feltételeket. Nagy el?ny, hogy helyben m?ködik, nem fuccsolt be az ország fontos tejporgyára. Farmja nincs, nem akar direkte beszállni az elképzelésekbe, bár háttérként lehet építeni rá. Pillanatnyilag az Állami Vagyonalap birtokolja. Létezik egy farmépít? csoport a faluban, akik elindultak már. Elég sok föld is gazdát cserélt, de inkább zsebszerz?déssel. Miért? A birtoklevelek nincsenek kiosztva. A helyi földosztó bizottság nem is állíthatja ki azokat, csak az eredeti tulajdonosok nevére.
No de miért e lemaradás?
- Összetett kérdés. Nagyon rossz, elhibázott volt Remetén az indulás. Mára hatalmas adatbázis áll rendelkezésünkre, minden mellékletünk számítógépre került, tehát könnyen kezelhet?, ráadásul rendelkezésre állnak az alaptérképek, digitalizáltuk a régi telekkönyvi térképet, megvan a régi, 5000-es kataszteri térképünk is, tehát a száz évvel korábbi. Ennél is fontosabb, hogy a légi felvételek alapján készült ortofotó is rendelkezésünkre áll. Az összes bel- és kültelket feltérképeztük. A kültelkek 70 százaléka van felmérve, feldolgozottságuk valamivel alacsonyabb. Úgy­hogy remélem, fél éven vagy egy éven belül szinte egyszerre tudunk majd kiadni minden birtoklevelet, és nem az asztal mellett kell behúzogatnunk a birtokhatárokat.
A kérdés jelent?ségére világít rá az itt következ? megjegyzés:
- A birtoklevelek kiosztása elengedhetetlen, mert ezzel foghatjuk ki a szelet azok vitorlájából, akik azt állítják, hogy itt újra kollektivizálni akar valaki, illetve hogy a földet a svájciaknak akarjuk átjátszani.
És ezzel el is érkeztünk a bizalmatlanok, hitetlenek táborához, akik komoly kerékköt?ivé válhatnak a projektnek. Hogyan fogadta hát a falu az eddigieket, mit beszélnek és hisznek az emberek?
- Akik spontánul már tagosítanak a maguk számára, azok részt vettek a konferencián is, eléggé sokan. Egyre több föld marad viszont parlagon Remetén, ez jelzi, hogy a régi gazdák er?s érzelmi köt?dése már nem annyira általános, mint valaha. Arra törekszünk, hogy a föld tulajdonjogilag a faluban maradjon, hogy megm?veljék, és megélhetést nyújthasson azoknak, akik ezt vállalják, megfelel? kiegészít? lehet?ségekkel együtt.
Gyergyóremetén szakavatott közvélemény-kutatást folytattak le a tagosítási terv kapcsán, a felmerült lakossági kifogások nyilván össz-székely szempontból is figyelemre tarthatnak számot. Ezekr?l legközelebb.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép