Közélet: Caracalon is elítélték Erdély Edét és cinkosait

2006. december 6., szerda, Archívum 2003–2007

Kovászna megye gazdasági rendorsége idáig 37 bunügyi iratcsomót állított össze az ,,üzletembernek” és ,,stratégiai befektetonek” álcázott bunözo, stratégiai sikkasztó, Erdély Ede és cinkosai tevékenységérol. A kézdivásárhelyi csavargyár vagyonára vonatkozóan három ügyben folyó büntetoperrol van tudomásunk.
Az ingatlanok elsikkasztását Câmpinán tárgyalta le a bíróság. A 2006. március 30-i ítélet Erdély Edét három év letöltendo, Márton Albert volt gazdasági igazgatót két év, Szoke Lajost egy év nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen fellebbezett az ügyészség, a büntetések súlyosbítását kéri. A fellebbezést Ploiesti-en tárgyalja a törvényszék, és alkotmányellenességi óvás miatt november 13-án a tárgyalást felfüggesztette. A kézdivásárhelyi bíróságon 2001. december 21-én indult ügyben 46-szor volt kituzve tárgyalás, 2 Kézdin, 31 Brassóban, 7 Câmpinán és 6 Ploiesti-en. A vádlottak ritkán jelentek meg, foleg Erdély, Câmpinán egyszer, Ploiesti-en egyszer. De Ploiesti-en nem merték megismételni az Olt Megyei Törvényszék tavaly májusi döntését, hogy az ítéletet megsemmisítve, újratárgyalásra küldjék vissza az ügyet. Alkotmányellenességi óváshoz folyamodtak, kifogásolva a büntetoeljárás azon rendelkezését, hogy a bírónak meg kell semmisítenie a törvénytelen okiratokat, de azt az Alkot­mánybíróság garantáltan elutasítja. Így az ingatlanok eltulajdonítására kötött szerzodések megsemmisítettek maradnak.
Nem gondolták, hogy a csavargyári vagyon megmentéséért alakult egyesület javára dolgoznak, idot biztosítva felfejlodésére, amire rendkívüli szüksége van. Az ügy leghamarabb a jövo év nyarán kerülhet újra napirendre.
Caracalon az arató-cséplo gépek, a gelencei ingatlan és egyéb fiktív javak és szolgáltatások vásárlásával elsikkasztott milliárdok ügyében az öt vádlott, Erdély Ede, Ambrus Attila, Márton Albert, Hajdu Antal és Pal Traian már egyszer el volt ítélve alapfokon a 2004. május 12-i ítélettel, de azt Slatinán az Olt Megyei Törvényszék megsemmisítette, és újratárgyalásra visszautalta Caracalra a bírósághoz. Az ügyben összesen 42-szer tuztek ki tárgyalást.
Elso menetben Caracalon 12-szer, amin Erdély kétszer, Ambrus egyszer jelent meg, Slatinán 11-bol az utolsó hármon megjelent Erdély is, Ambrus is. Második menetben a Caracalon 19-szer kituzött tárgyalásra Erdély és Ambrus nem jelent meg egyszer sem. A bíróság november 9-én hirdetett ítéletet: Erdély Edét és Pal Traiant 3-3 év felfüggesztett büntetésre ítélte, Ambrus Attila, Márton Albert és Hajdu Antal 5-5 év letöltendo börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogeros. A fellebbezéseket az Olt Megyei Törvényszék fogja tárgyalni. Újabb visszautalásra azonban nem lesz lehetoség, Ambrusnak, Hajdunak, Mártonnak közeleg az óra a bevonulásra.
A vádirat több mint 25 milliárd lej kárt rótt fel a vádlottaknak, s ,,kifelejtett” egypár milliárdot, amit a rendorségi jelentés tartalmazott, például a 7,14 milliárdos silóbérletet, Ambrus Attilának adott, és nála eltunt ,,elolegeket”. A károk ellenorzésére a vádlottak kértek szakértot. A draganesti-i szakérto a csavargyárban nem talált senkit, be sem engedték a kapun, nemhogy a könyvelést tárták volna fel elotte. Azonban az ügy irataiból könnyen megállapíthatta, hogy összesen 39 679 990 660 lej az okozott kár, de az ügyész úgy vélekedett, hogy csak az elozo ítéletben megállapított összeg megtérítésére lehet kötelezni a vádlottakat, helyzetüket nem lehet súlyosbítani a saját fellebbezésükben. Igaz, hogy mi is fellebbeztünk, és a károk teljes megtérítését kértük, az ügyész által felhozott szabály pedig csak a büntetés méretére vonatkozik, nem a károkra, azt jogszeruen teljes mértékben kell megtéríteni, még akkor is, ha azt utólag fedezik fel. De a ,,független igazságszolgáltatás” jogtól, törvénytol, mindentol független, o az állam szuverenitása fölött áll, fölötte csak a maffiózó érdekek, csak attól nem lehet független.
A bíró úgy ítélkezett, ahogy azt a maffia diktálta az ügyésznek. Erdély Edének 850 millió lej kártérítést kell fizetnie a csavargyárnak, ez a 2000. december 4-én Ambrus Attilától vásárolt tíz arató-cséplo gép ára, amit Erdély vett a csavargyárnak ,,csavart csépelni”. Hajdu, Márton és Pal a Gero-Invest Kft.-vel együttesen 50 kombájn és a gelencei ingatlan árát, 24 943 058 000 régi lejt kell hogy megtérítsen. A nyugdíjpénztárnak is kell fizetniük vagy 10 milliárdot.
Habár ,,meghalt a cselszövo”, Erdély mentora, de él a szelleme, az ítéletnek Erdély Edét kellett kímélnie.
Az okozott károkat, a 39 679 990 000 régi lej erejéig, természetesen még a bunügyi kivizsgálás alkalmával Tiberiu Nistor pénzügyének a cerberusai állapították meg. Ok úgy vélekedtek, hogy a megvásárolt javak szükségtelenek, használhatatlanok, értéktelenek, és nem is kerülnek a csavargyár tulajdonába, a költségekkel indokolatlanul csökkentik a ,,profitadóalapot” és az ,,áfát”. Így a csavargyár terhére kiszámoltak tízmilliárd lejnyi profitadót és még majdnem annyi áfát. Azzal nem foglalkoztak, hogy Erdély fantomcégei, Ambrus Attila, Gero-Invest stb., amelyek a semmiért bevételezték a milliárdokat - ugyan nem biztos, hogy el is könyvelték, növelve a profitadóalapot - fizettek-e profitadót meg áfát a bevételre, habár profitadót is, áfát is törvény szerint annak kellene fizetnie, aki a milliárdokat beveszi, nem aki kiadja. Azzal sem foglalkoztak, hogy az MTS Rt. minden pénzalapja és tárgyi vagyona el van sikkasztva, és a megállapított költségvetési követeléseket nem lesz honnan fizetni. Akkor csak jelentést tettek az ,,adócsalás” felfedezésérol, és felvették a nekik járó kvótát (hányadot), ami fizetésük felett annak a háromszorosát is elérheti. Aprópénz az Erdély által elsikkasztott összegekhez ké­pest, amit elsikkasztva hagytak, miért is törték volna magukat, hogy azt, mint az MTS Rt. ,,hitelezoi”, visszaköveteljék Erdélytol az MTS Rt. javára. Joguk és kötelességük van erre, hogy tudjon az MTS Rt. a költségvetéseknek fizetni. Oket inkább a ,,hányad” zsebretétele érdekelte, a sikkasztásról hallani sem akartak, nemhogy kiejtsék szájukon a szót. Akkor Nistor ,,feszített” a vezéri pózban.
Azóta sok víz folyt le az Olton. Tiberiu Nistor ment, Bálint Béla jött, csak a pénzügy maradt, ami volt. Nem szakítja el a hámot azért, hogy az MTS Rt.-tol elsikkasztott vagyont visszakövetelje, esze ágában sincs. Továbbra is az MTS Rt.-tol követeli a bunözok által okozott károkra számított profitadót és áfát. Nem érdekli, hogy az MTS Rt. vagyona az Erdély Ede anyja és nagybátyja, Ambrus Attila vadházastársa, Jánó Mária Lujza volt csavargyári takarítóno nevére sikkasztották el, tudni sem akar róla, a bunözoket o sem zaklatja, elvégre ,,nem tudja, hogy ki van azok háta mögött”. A Tehnoinvest és a COST (Târgoviste) által 2005 januárjában kötött egyezményt, miszerint finanszírozzák a csavargyár termelésének újraindítását, ha a vagyonát visszaadják, a Bodu-féle adófohatóság banditái utasították el. Az új csodeljárási törvényt is Boduék ötölték ki, a kirabolt részvénytársaságokat egyszeruen kitörölnék a nyilvántartásból, a költségvetések követeléseivel együtt, hogy a vagyon maradjon a bunözok nevén.
Három évvel ezelott Nistort kértük, közölje a pénzügy aktuális követelését. Az egészségbiztosító, nyugdíjpénztár, munkaügy naprakészen adta. Nistor azzal érvelt, hogy ez ,,adótitok”, a részvényeseknek sem közölheto.
Erdély Ede a 2001-es pénzügyi évre tette le az utolsó mérleget a cégbíróságnál. Az hiteles másolatot adott róla. Ez törvényes kötelessége, bárki kérheti, ki kell adni. A következo évekre a cégbíróságnál nincs mérleg letéve. Erdély Ede ezzel is ürügyet próbált teremteni a társaság csalárd bírósági feloszlatására.
Így a pénzügytol kértük a másolatokat, indokolva, hogy a cégbíróságnál nincsenek letéve. ,,Adótitok”, válaszolta a pénzügy. A Nistor levelén csak a nevet cserélték ki Bálint Bélára, hiszen most neki kellett aláírnia.
Egy harmadik ügyet Buhusi-ra rejtettek el, azt most fedeztük fel. Pal Traian mint volt kereskedelmi igazgató, és Predus mint a Comcereal volt igazgatója a vádlottak. Itt az ügy tárgya a brassói traktorgyár javára a kormány által kiutalt szubvenciók ,,felhasználása”, kerülendo a sikkasztás fogalmát. De lássuk, mire jó a szubvenció?
Történt, hogy a traktorgyártás fenntartására a kormány szubvencionálta a traktor árának felét, csak a másik felét kellett a vevonek fizetnie. A ,,stratégiai befekteto üzletember”, természetesen, megfelelo irányítással, ebbol is ,,üzletet” csinált. Megjegyezzük, hogy ez azért még másoknak is sikerült az országban, nem o volt az egyedüli. Az ügy lebonyolításához kellett egy ,,dealer”, magyarul forgalmazó. Ez volt az MTS Rt., ez kapta a kormánytól a szubvenciót, a traktorok árának a felét. A másik felét állta a vevo, aki így fele áron tudott traktort vásárolni. De lehet, hogy a kormány sem éppen azért szubvencionálta az ügyet, hogy a ,,falvak népe” fele áron vehesse a traktorokat.
Esetünkben a vevo, aki fele áron traktorhoz jutott, nem más, mint a Comcereal, az Erdély-féle ,,birodalom” része. A ,,falvak népe” a Comcerealtól már csak egész áras traktort vehetett meg, a fele ár maradt a Comcerealnál. Ez a közpénzek elsikkasztásának egyszeru, de ,,zseniális mestermuve”, akkor megy, ha a kormány is úgy akarja.
Az egyedüli bunügyi per, amit a megyében tárgyalnak, a tavaly januárban kezdodött a sepsiszentgyörgyi bíróságon. Ez a Román Kereskedelmi Bank által ,,törvénytelenül folyósított” hitelek ,,más célra való használatára” vonatkozik, és az Erdély-szakérto szimpatikus ,,kisbíró”, Chiper Janica tárgyalja. Minden egyéb büntetoper el van rejtve az ország széltében-hosszában, ahol várják a büntetojogi felelosség elévülését.
Történt, hogy a megye gabonasilóit, vagy azok egy részét Comcereal néven, az Állami Vagyonalap (ÁVA, FPS) Marcela Tandarica, a ,,concubina” nevére ,,privatizálta”. Talán 9 milliárd lej ellenében. Ez nem volt gond a lánynak, de neki pénz kell, nem siló. Azt pedig jó áron eladni nem könnyu. Az ÁVA sem tudta volna, de a forgatókönyve megvolt erre is. Bankhitelt kell felvenni, a silókkal garantálni, a pénzeket elsikkasztani, pardon, ,,más célra használni”: anyunak, nénjének, ,,concubiná”-nak ,,örökhitelbe” adni, csodeljárást indítani, adja el a silókat a csodbiztos, ha tudja, legyen elég az a banknak. A csodeljárás a törvényszéken van folyamatban, a Román Kereskedelmi Bank csak 82 milliárdot követel.
A büntetoper ,,különlistán” szerepel, más ügyet vele nem tárgyal a bíró. Erdély Ede csavargyári ,,fokolompos”, Ghe­or­ghe Predut, a Comcereal volt igazgatója, volt megyei demokrata ÁVA-fonök, Katona Le­vente, a bank volt igazgatója, és Ganea volt fokönyvelo a vádlott. Márton Albertet és Hajdu Antalt, akik a csavargyárat ,,igazgatták”, tanúkként hallgatták ki, bizonyítandó, hogy a csavargyárban Erdély Ede ,,egyengette” az ügyeket, tisztséget ugyan nem töltött be ebben az idoben, mint Vântu a FNI-nél. Ez év elejéig Janica bíró tárgyalgatta az ügyet, simogatta, mosogatta, törülgette a vádlottakat. Kisütötte, hogy Katona ,,modern stílusban igazgatta” a bankot (azért hozta ot le Kézdirol a megboldogult Casunean). Minden vádlottnak van külön ügyvédje, nem ,,halomra védik” oket, mint Calinic a csavargyári perben. Már-már fel is mentenék oket, ha nem lenne e sorok írója a ,,tárgyalás közönsége”, de nem merik.
Ez az esztendo jórészt ,,peráthelyezéssel” telt el. Erdély arra panaszkodott a Legfelso Bíróságon, hogy az ellene folytatott sajtókampány kedvezotlenül befolyásolja a bírót, kérve a per áthelyezését, de elutasították. Újra kérte, újra elutasították. Harmadszor is kérte, harmadszor is elutasították. Eddig minden perét az ország széltében-hosszában rejtették el. Most ,,lebénult” a Magas Semmitoszék, Iosif Uglean, 1996-97-ben volt legfelso bírósági elnök, Erdély ügyvédje, aki mint karikacsapás, úgy szóratta szét az ügyeket, most tátott szájjal maradt a harmadik nekifutásra is.
A csavargyári ingatlanok perét pedig az Alkotmánybíróságról a jövo nyárra vissza kell hoznunk, addig bírósági végzést kell kieszközölnünk arra, hogy végrehajtóval a székhelyen levo eszközállományt, levéltárat és könyvelést felleltározzuk, és lefoglaljuk.
Ráduly Baka Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép