Nyílt levél Bíró Bélához
Az író, újságíró, egyetemi adjunktus Bíró Bélának szánom soraimat, azért a Háromszékben, mert az Új Magyar Szó nem közölte.
Írása az Új Magyar Szóban jelent meg (november 20-án), tehát - mert közvetve érintett vagyok - mindenhol érvényes médiaetika szerint közölniük kellett volna. Csakhogy az Új Magyar Szó abban is ,,új”, hogy elzárkózik minden kritikai megjegyzéstol, ami lapjukat érinti (ahogy immár másodszor tapasztalom). Ami nem esik egybe közismert ,,vonalával”, azt egyszeruen félresepri. Díszesebb lett ugyan, mint volt a szerényebb Romániai Magyar Szó, de ugyanakkor zártabb, mint egy exkluzív klub, ahova csak az jut be, akinek megfelelo ,,tagsági könyve” van...
No, de nem ezért ültem le az írógépem mellé. Bíró Béla Van még, ami fáj? címmel egy jegyzetben foglalkozik az Erdélyi kert fáj címu tévéadással (amit, sajnos, elmulasztottam). Tegyünk úgy, parlagi humorizálás az, hogy Páll Lajos költo, festo ,,paraszti arcát”, Péterffy Irén ,,családanyai arcát” találja bevezetoként csúfondárosan említeni, de az, amit mint volt politikai elítélt nem hagyhatok szó nélkül, rendre következik: a tévémusor Szilágyi Domokossal és az általa besúgottakkal foglalkozik, de Bíró Béla e musor kapcsán velünk, ötvenhatosokkal gúnyolódik, amint ezt néhány alábbi példa bizonyítja.
Így: ,,...Péterrfy Irén ott csücsül a maga kis börtönében, úgy vélvén (oh, sancta simplicitas!), hogy az aláírást elutasítva, valamiféle hostettet hajtott végre.” Majd: ,,...csak önmagát tette tönkre és nevetségessé. Ahelyett, hogy mindent beismer és aláír, amit elvárnak tole, mindenkit bemárt, akit föltétlenül kell, és megpróbálja magát úgy hasznossá tenni, hogy bizton számíthasson a titkos-szolgák orangyali gesztusaira is, mint »mások tették«”... Aztán: ,,...még büszke is balgaságára...”
Mint aki más bolygón él, úgy teszi fel B. B. a mindennél sértobb szónoki kérdést (azaz állítást!): ,,...magyarázza már meg valaki, hogy mi ez az egész ötvenhat körüli világra szóló felhajtás! Ok, ötvenhatosok tényleg balekok lettek volna »mindannyian«?” Nem, sajnos nem...
Sajnálom, Bíró Béla, bár régóta (mintegy negyven éve!) ismerlek, hogy mégsem ismertelek meg eléggé. Ha valaki arról az ötvenhatról, ahol fiatal életek az agresszor fegyverétol százszámra estek el, a megtorlások során mintegy 300-400 forradalmár adta életét egy eszméért, a szabadságért, arról az ötvenhatról ne ironizáljon senki, ne nevezze balgáknak, balekeknek az erdélyi magyarjainkat, akiknek karrierjük lett oda egyszer s mindenkorra. Olykor egészségük, életük. Mert igenis: ok, mi, valamennyien hosök voltunk, szükségbol lett hosök! És képzeld el, Bíró Béla, ahogy sem Páll Lajos, sem Péterffy Irén nem bánta meg, úgy én sem, társaim sem, nem csak a börtönt, hanem az azutáni éveket sem.
Azt hittem, a Te szabadelvuségedbe belefér a nemzeti szabadságeszme, sajnálom.
Puskás Attila, a balek
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.