Romsics Ignác történész legújabb könyvében az 1947-es párizsi békeszerzodés elozményeit, a tárgyalások folyamatát elemzi, amelynek eredményeként gyakorlatilag helyreállították Magyarország 1938 elotti, trianoni határait. Az 1947-es párizsi békeszerzodés címu kötetet az Osiris Kiadó jelentette meg.
,,A történelemben nemcsak azt vizsgáljuk, ami történt, hanem azt is, ami megvalósulhatott volna. Ez a könyv részben egy döntéshozatali folyamatot rekonstruál, azt elemzi, miként jut el oda a világ, hogy három falutól eltekintve helyreállítsa a trianoni határokat” - mondta Romsics Ignác.
A tudós közölte: Washingtonban a Nemzeti Levéltárban olyan irategyüttesre bukkant, amelyben a háború utáni Kelet-Európát és ezen belül Magyarország sorsát vázolták fel úgy, hogy a döntés az amerikai szempontok érvényesülése mellett valamilyen mértékben az igazságosság elvének is megfeleljen. Hasonlóan kedvezo elgondolásai voltak Nagy-Britanniának is Magyarországról.
,,Az érdekelt, hogy mi történhetett 1944 és 1947 között, hogy feladták ezeket az elgondolásokat, és végül hozzájárultak Trianon megismétléséhez” - tette hozzá az akadémikus. Mint kifejtette, a három nagyhatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió - döntéseit nem csak saját érdekeik motiválták: ezek mögött meghúzódik Magyarország és a vele rivalizáló szomszédos államok háborús teljesítménye is. ,,Ebbol a szempontból mi, magyarok, minden szomszédos államhoz képest roszszul jöttünk ki. Rossz oldalon harcoltunk a legtovább” - fogalmazott. Magyarországnak nem volt emigráns kormánya, ,,elpuskáztuk” 1944 októberében a kiugrásunkat is.
,,Egy-két ezred átállt az oroszokhoz, a magyar hadsereg azonban még 1945 februárjában, Budapest ostromakor és a Dunántúlon is harcolt az oroszok ellen, és vissza is vonult a németekkel” - mutatott rá az akadémikus. Hozzátette: ezt újra, meg újra elmondták nekünk a béketárgyalásokon, figyelmeztettek bennünket korábban, 1942-43-ban, hogy vigyázzunk: majdan az lesz a dönto szempont, hogy a háború alatt ki hol és mit csinált. Közlése szerint szerepet játszott Besszarábia kérdése is, a szovjeteknek ugyanis rendkívül fontos volt, hogy visszaszerezzék Romániától az 1920-ban elcsatolt területet. Ennek fejében viszont odaígérték Romániának Erdélyt. ,,1945-1947 között korlátozottan, de szerepet játszott, hogy melyik ország hogyan tudott lobbizni, képviselni az érdekeit. Magyarország pozíciói rosszak voltak, s végül semmit sem tudott elérni” - mondta Romsics Ignác, aki szerint az amerikaiaknak és a briteknek nem fuzodött érdekük eros befolyásra szert tenni a Kárpát-medencében.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.