Gyarapodó magyarokRiport: Kitörési pont

2006. december 12., kedd, Archívum 2003–2007

Mint láthattuk, Gyergyóremete egyedülálló szerencséje, hogy sikerült a nemzetközi szervek figyelmét felkeltenie maga iránt, és ennek köszönhetoen, ha minden jól megy, esélyes arra, hogy egy több országra szóló, úttöro tervezet megvalósításának helyszíne legyen. Ez rendkívüli kiváltság és ajándék, melynek sokan tudatában vannak, és élni kívánnak vele a faluban ? mások ellenérzéseit azonban önmagában még nem szerelhette le. A közvélemény felvilágosítása érdekében több lakossági fórumot tartottak már a tervet felkarolók, riportfilm készült, melyet többször levetített a helyi televízió, mi több, tudományos igénnyel készült felmérés elvégzésére is kapott megrendelést egy szociológuscsoport. Milyen kifogások merültek fel a tagosítási tervvel szemben a helyiek részérol? ? kérdeztük Laczkó-Albert Elemér polgármestertol beszélgetésünk folytatásaként.
Tisztán és tisztességesen
- Ezek kétfélék voltak. Az egyik érzelmi alapú. El sem tudja képzelni az illeto, hogy o a saját birtokáról, arról a darab földrol ,,leszálljon”. Ezt nem is kell feltétlenül megtennie, a dologra tekintettel kell lennünk majd, mikor a konkrétumokhoz érünk. Mások pedig tájékozatlanságból fakadnak. Mert annak, aki nemet mond, nincs jobb alternatívája, egyedüli válasza, hogy ,,csak”. ,,Miért foglalkozunk mi ezzel? Ne akarjunk másokat megelozni, álljunk inkább be a sorba!” Azok azonban, akik intenzívebben termelnek, nyíltan megvallják: az állapotok tarthatatlanok, képtelenség tízfelé menni a traktorral, tiszta veszteség. Az apró parcellán dolgozni nem hatékony. Ráadásul küszöbön a területalapú támogatási rendszerre való áttérés, s azt nem fogják megkapni, vagy ilyen ,,romániai” módon kell majd lehívnunk, megkísérelve túljárni mindenki eszén… Van, aki ebben reménykedik, de nem fog menni.
- A kritikus pontot mikorra várja? Mire kiosztják a birtokleveleket, a frontvonalak is kialakulhatnak a nyílt összecsapásra...
- Biztosan. Hatalmas érdekérvényesítési lehetoség rejlik a tervben. Arra gondolok, hogy a magánérdek nyilván, mint mindenütt, itt is megjelenik. És a dolog próbája majd az lesz, hogy képesek leszünk-e egy olyan független, szakértoi bizottságot összeállítani - lehetoleg nem helyiekbol -, amely a földminosítéseket minden részrehajlás nélkül megcsinálja. Hogy még véletlenül se csapódjék be senki. Nehogy az történjék, hogy akinek van mondjuk 200 hektárja, az kapjon 150-et - de azt a leheto legjobb helyen. Ezt nem szabad megengedni. Azaz az egész újraosztásnak átláthatónak és követhetonek kell lennie, különben ha visszaélésre ad alkalmat - a fenti példa az lenne -, akkor megbukik az egész.
- Igen ám, bár zsebszerzodéssel, de gazdát cserélt sok földdarab, akkor gyakorlatilag kevesebbel kell majd számolni...
- Remete nagy falu, s aki eladta, az is kap birtoklevelet, másképp nem járhatunk el. Mostani kimutatásunk szerint átlag hétfelé van a helyi gazdának a birtoka. Akár eladott egyes darabokat belole, akár nem, tulajdonosként van számon tartva egyelore. De 6348 lakosunk van, s kétezernél több birtoklevelet kell kiadnunk, a tízezer hektár 22 000 parcellát jelent erdokkel, legelokkel, kaszálókkal együtt.
- Becslés szerint hányra lehetne vagy kellene ezt csökkenteni?
- Az lenne a logikus, ha negyedére tudnánk leszállítani. Az európai trend szerint mindenütt csökkent a tulajdonosok száma, és nott a birtok területe is egyúttal.
Pró és kontra
- Falusfelét, aki kétszáz hektárt vásárolt össze, és száz tehenet tart, ott láttam a konferencián, és nyilvánvalóan érdekelt abban, hogy a saját eszközeivel megvalósított összevonáson túl a tagosítás is kedvezzen neki. Akik vállalkozói jellegu gazdálkodást uznek, azok mind a terv mellé álltak?
- Én érzékelem, hogy a tekintetek meglehetosen beszédesek: van, akinek fagyos, másnak szúrós. Tavasz folyamán 400 fos reprezentatív minta alapján átfogó háztartás-kutatói felmérést végeztettünk a csíki KAM-csoporttal, és abból az derült ki, hogy a falu nyitott a kérdés felvetésére, s a többség támogatásáról biztosított. Kivételek mindenképpen vannak. El­képzelésünk az - foleg, ha kedvezo törvényi változásra nem lehet számítani a tagosítást illetoen (ennek esélyeirol a múlt heti részben nyilatkozott a kezdeményezo Garda Dezso képviselo - szerk.) -, miután mindent elokészítettünk, községi népszavazást írunk ki, hogy legyen-e folytatás vagy sem. Eddig háromszor utasította vissza a román parlament a törvénytervezet megtárgyalását, de minden jó törvénynek ez a sorsa Romániában, különösen, ha értelmes koncepciót kíván érvényesíteni. Öröm, hogy legalább beleszólhatunk, s nem várjuk ölbe tett kézzel. Ha mindig megvárnók a törvényt, lépéshátrányba kerülnénk.
- A legszegényebbek szoktak a legkonzervatívabbak lenni. A gürcölo kisgazdát, aki háztájijából él, disznót, csirkét nevel, egy-két tehene van, és befolyása a közdolgokra gyenge - azt, aki egzisztenciájáért aggódik, nem üzleti terveket forgat, azt hogyan fogják megnyerni a tervnek?
- Elképzelésünk az, hogy a mostani háztáji gazdaságokat - mindenkinek van a belsoség végében valamennyi földje - a tagosítás nem érintené. Mindenkinek meghagynók a hozzá legközelebb eso darabját, az nem kerülne be a körforgásba, hogy o azon tudjon krumplit, hagymát termeszteni. A külso övezetbe eso, a nehezebben megközelítheto földeket vonnánk be az átrendezésbe.
- A konferencián modellként szóltak arról, hogy egy harminc-negyven hektáros tömb közepére kiköltözo gazda ott tanyát építene.
- Van, aki ezt az életformát már gyakorolja. Magyarországon vállalkozó az illeto, az ottani nyereségbol olyan tehenészfarmot épített magának, hogy az embernek a szeme-szája tátva marad. Vegyes farm, silókat, tárolókat épített hozzá. (A múlt heti részben olvashattak vele beszélgetést - szerk.)
- Ön nem titkolja, polgármesteri megbízatása legnagyobb vállalkozásáról van szó. Svájcban akár két évtizedet is rászánnak egy ilyen tagosításra. Ön második mandátumát tölti. Szívesen vinné tovább?
- Errol korai még beszélni, de nem személyes vállalkozás ez, hanem a falué. Fontos a jó csapat, mely mellé állt, munkatársaim teljesítményérol a konferencián is bárki meggyozodhetett. Nem személyfüggo dolog, s olyan alapokon kell nyugodnia, hogy bárki kidol a sorból, továbbvihetonek kell lennie. Ráadásul Románia szempontjából is kitörési pont. És minden falunak ki kell találnia magát, felmutatni, amiben o több, más, mint a többi.
- A száz évvel korábbi tagosításról riasztó dolgokat is meséltek nekem, igaz, nem itt, hanem a Székelyföld déli sarkában.
- Itt 1906-ban volt a tagosítás, és az emberek még ma is emlegetik Csányi mérnököt mint a siker zálogát. O volt a mérnökök netovábbja. S amit o megmért, arra ma is tudunk alapozni. Ennek köszönhetoen vannak meg az alaptérképeink és az egész korábbi dokumentáció. Nem vitték el, a helyi jegyzok mindig megmentették, legutóbb épp ’89-ben, amikor el is égethették volna. Pénzben ki sem fejezheto, mekkora segítség ez ma nekünk. Az akkori tagosítás jó emlékeket hagyott hátra, ezért is támaszkodhatunk rá. Persze, egy független szakértoi bizottság biztosíthatja a pártatlanságot, s a svájci és más adományozók ellenorzése külön garancia.
Az elso termeloszövetkezet
Mielott háromszéki gazdák tapasztalatait ismertetve folytatnók a sorozatot, mivel témánkba vág, jelezni szeretnénk az országos szenzációt, hogy az EU-ba lépés küszöbén megalakult Szeben környékén az elso új típusú termeloszövetkezet, ahogy a sajtó blikkfangosan fogalmaz: ,,téesztagként” kívánnak szembesülni az új kihívással, s a kapitalizmus útjára lépni egy havasalji falu juhászai. A negyvenennégy marzsinai juhnyájtulajdonos két azonnali okból döntött a közös gazdálkodás mellett: január elsejétol tilos lesz közvetlenül piacon eladniuk, és túl alacsony árakat kínáltak a közvetítok, illetve az arab felvásárlók a bárányhúsért. A mezogazdasági hatóság is társulásra buzdította oket, júliusban pedig tizennégy juhász tapasztalatcserén vett részt az ausztriai Linzben. Ott meggyozodhettek, hogy az osztrák juhtenyésztok elkülönítik a hús- és tejteremelésre állított nyájakat, s az újonnan szövetkezettek célja, hogy vegyes vállalkozást hozhassanak létre az osztrákokkal. Belépési feltételül a 200 fos juhállományt és tízmillió lejes hozzájárulást szabtak. Ez idáig 24 000 juhot birtokol a 44 tag, ettol napi nyolc-tízezer liter tejet remélnek és 15-17 000 bárányt. Tervezik, hogy vegyes vállalkozás keretében német fajjuhokat hoznak be, azokat keresztezik a hazai fajtákkal. Azt gondolják, állataiknak Németországban lesz piaca. Mai arab vásárlóik kilónként 45 000 lejt fizettek, a német piacon úgy vélik, a két és fél eurót is megkaphatják. Fo törekvésük egy túrógyártó egység és egy vágóhíd felépítése Szeben határában a megfelelo értékesítési hálózattal, mely segítségével kelendo márkás terméket állíthatnának elo. Felismerésük okvetlenül megszívlelendo: a feldolgozás és a kereskedelmi forgalmazás céljából a társulás elkerülhetlen annak, aki versenyképes kíván maradni az új körülmények között.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép