
Interjú Gál Kinga EP-képviselovel
Lehívni a lehetoségeket
- A határon túli magyarság számára milyen elonyökkel jár Románia EU-csatlakozása?
- Az EU az uniós állampolgárok számára kínál lehetoségeket. Az a kérdés, hogy az unióban ezekkel hogyan tud élni egy adott közösség. Nagyon fontos lépés, hogy a romániai magyar közösség összefogjon, közös célokat tételezzen maga elé ahhoz, hogy a lehetoségek elérése egy eros érdekérvényesítésen keresztül valósággá váljon, hogy gyakorlati haszna legyen belole, hogy ezekhez a lehetoségekhez hozzáférjen, hogy ugyanolyan eséllyel induljon, mint más uniós társai. Ehhez kellenek azok az intézmények, amelyek ,,életképessé”, fejlodésképessé, esélyképessé teszik, kell az az értelmiség, az az elit, amely képes megadni az irányt, segíteni a közösséget abban, hogy a lehetoségek valóban a gyakorlatban lehívhatóak legyenek, ehhez szükséges az, hogy legyen magyar nyelven felsooktatás, hogy legyen magyar nyelven gondolkozó és dolgozó értelmiségije a magyar közösségnek. Továbbá, hogy rendelkezzék olyan intézményrendszerekkel, amelyek képesek megfogalmazni a közösség igényeit, képesek befolyásolni a róluk szóló döntéseket - és ezt hívhatjuk akár autonómiának is. Konkrétan: tudják befolyásolni, hogy miként húzzák meg a fejlesztési régiókat, tudjanak úgy pályázni a magyar közösség tagjai, hogy azt valóban figyelembe vegyék, és sikeres pályázatok legyenek. Errol szól az Európai Unió. A másik ,,elony”: a romániai magyar közösség eloször lesz képes arra, hogy érdekeit közvetlenül nyilvánítsa ki Európa felé. Évtizedek óta erre most nyílik eloször lehetosége. Nem kell neki a bukaresti mechanizmusokon keresztül megtennie, nem csak a budapesti kijáró és a budapesti diplomáciai érdekképviseletek segítségével teheti meg, hanem közvetlen módon való politizálással, érdekérvényesítéssel, mert immár a problémáit képviseloi útján közvetlenül tudja megjeleníteni Európában.
- Mi a média szerepe a kisebbségi érdekérvényesítésben, az unióval való kapcsolattartásban?
- Az újságíróknak hihetetlen nagy felelosségük van, katalizáló szerepük abban, hogy a közösség élni tudjon e lehetoségekkel. Kétirányú szerepre gondolok. Az egyik: a civil társadalmat, az érdekképviseletet, a politikai képviseletet olyan szinten közéletben tartani, hogy a közösség érdekeit vállalja fel, képviselje Bukarest és Brüsszel felé. A másik irány pedig az, hogy mindaz, ami itt zajlik, és ami innen üzenet lehet, amire építeni lehet, azt közvetítse egy nyitott közösség felé. Nagyon fontos az a problémafelvetés, ami a különbözo médiákban megjelenik, hiszen ahhoz, hogy az érdekérvényesítés akár Bukarestet, akár Európa egészét tekintve eredményes legyen, lényeges egy közös cél meghatározása, amiben az egész közösség felismeri magát, azonosul vele. Hogy ez kialakuljon, hogy kiforrjon, és aztán különbözo megnyilvánulási formái legyenek, s kinek-kinek meglegyen a helye, nos, ebben hihetetlenül nagy szerepe van az erdélyi magyar médiának is.
Figyelembe venni a magyar közösség igényeit
- Jelentést készített Romániáról. Milyennek látja Románia helyzetét, felkészült-e a csatlakozásra, és ezen belül milyen az erdélyi magyarság helyzete?
- Az én feladatom, hogy az Európai Parlament által kiadott, Románia csatlakozásáról szóló jelentéshez, amit Moscovici-jelentés alatt emlegetnek, az állampolgári jogok és igazságügyi bizottság szempontjai szerint elemzo véleményt készítsek. Ami ebbol a szempontból fontos, azt a bizottság is megállapította: az igazságszolgáltatás reformjának a valósággá tétele, nemcsak a jogszabályalkotás által, de a mindennapi gyakorlatban is, az emberek hitének visszaállítása aziránt, hogy van egy független, elfogulatlan bíróság, ahol az igazukat megtalálják. A másik a korrupció elleni küzdelem. Mind a bizottsági jelentés, mind a számtalan vélemény többször is hangsúlyozza: ezek a kulcskérdések, amelyek miatt az európai bizottság úgy gondolja, hogy fokozottabb odafigyelésre, ellenorzésre van szükség Romániát illetoen a csatlakozást követo idoszakban is. A másik része, amit én a jelentésemben kiemelek, noha a bizottsági jelentésben nem jelenik meg hangsúlyosan, de továbbra is nagy problémának tunik, az a család nélküli, elhagyott gyermekek védelme, a romák helyzete és legfoképp a romániai magyar közösség helyzete. Én erre megfelelo részt és helyet is szánok a jelentésben, kiemelve azt, hogy egy másfél milliós közösség igényeit, felvetéseit egyszeruen nem lehet figyelmen kívül hagyni, a román hatalomnak pedig igenis, valamilyen módon választ kell adnia ezekre az igényekre. Van ennek konkrét megnyilvánulási formája. Az egyik, amit számon kérnek, az a kisebbségi törvény, ott is nagyon fontos, hogy ne egy kirakattörvényrol beszéljünk, hanem valóban olyan legyen, amilyet az a kisebbségi közösség megoldásnak tekint. Ilyen az anyanyelvu felso oktatás kérdése. De én ilyen kérdésnek tartom azt is, hogy a szubszidiaritás, az önkormányzatiság elvei alapján a magyar közösségnek létesülhessen olyan intézményrendszere, ahol választott testület döntési kompetenciákkal rendezheti a maga közösségi sorsát. Ez az, amit valamilyen autonómiatípussal lehet leírni. Ha az erdélyi magyar közösség problémáit külön nevesítjük, akkor a nagy kirakat-kisebbségvédelem tetten érheto, a konkrét problémákat elhallgató megnyilvánulások ellensúlyozhatóak lesznek.
- Hogyan fogadták az ön véleményezését itt, az Európai Parlamentben?
- Ellenvetés, ahogy azt vártam is, a román megfigyelok részérol érkezett. Úgy érzem, azáltal, hogy ok megpróbálják minimalizálni ezeket a kérdéseket, eltussolni, hogy van romániai magyar kérdés, ezt gyakorlatilag ki kívánják iktatni, azzal valójában beismerik, hogy van probléma. Mindig, amikor komoly vita vagy támadás ér fölvetéseim miatt, el szoktam mondani: ez olyan, mint egy házasság, mondhatja a férj folyamatosan, hogy a legnagyobb rendben van minden, ha a feleség nem úgy gondolja, elobb-utóbb összekapnak. Nem lehet, hogy csak egyik félnek legyen igaza. Éppen ezért oly fontos az, hogy a magyar közösség végre ki tudja fejezni mindazt, amit szeretne.
Relativizált érdekképviselet
- A képviselo asszony szerint mostanáig hogyan politizáltak azok, akik az erdélyi magyar közösséget képviselik itt, Brüsszelben?
- Nagyon komoly szerepe lett volna és lenne azoknak, akik a romániai magyar közösség érdekeit itt, Európában képviselik, ezért óriási a felelosség azok részérol, akik döntenek, hogy kik kerülnek ide képviseloként. Ezt a jövore nézve mondom, nagyon fontos, hogy olyan emberek jöjjenek, akik nem csak el tudják, de el is merik mondani a gondokat, és láttatni merik azt, hogy van egy alternatíva, egy másképp gondolás. Pont ez volt az elmúlt két és fél évnek a tapasztalata, nagyon nehéz elorejutni az érdekérvényesítés terén, ha nincs megerosítés, ha örökké szembe lehet vetni az emberrel, hogy ezt a hivatalos érdekképviseleti szerv nem mondja, vagy nem így mondja, és ez így ettol kikezdheto. Az erdélyi magyar közösségnek a nagyságán túl az lenne az ereje, hogyha nem tudnának a képviseloi között megosztást gerjeszteni, s így relativizálni azt, amit mondanak. Ha a közösség azt mondja, hogy mi ilyen és ilyen elképzelés mögött állunk, akkor ez óriási ero. Az Európai Unióban a régiók a közösségek Európájáról beszélnek, nekik egy másfél milliós közösség nem elhanyagolható, és erre kellene rádöbbennie a közösségnek magának, meg az ot képviselo politikusoknak: az adja az erejüket, hogy ekkora tömegnek az együttes érdekképviselete nem relativizálható.
- 2005 óta az Európai Parlament egyre visszafelé táncolt a romániai magyarsággal kapcsolatos kérdésekben. Eloször volt a szubszidiaritás, az önkormányzatiság igénye, azután már csak kulturális autonómiát kért a parlament a közösségnek. Most hogyan gondolja, a parlamenti szavazáson a végso szöveg még puhább lesz, vagy sikerül tartani a szintet?
- Ezt gyakorlatilag az dönti el, hogy egy adott szavazás elott milyen módon sikerül az adott pozíció mellett felsorakoztatni szavazókat. Mindig egy nagyon keskeny pallón mozgunk, most ez vagy az a kérdés lesz. De az, hogy a parlament egyáltalán foglalkozik a romániai magyar közösséggel, önmagában nagyon nagy dolog. Hogy mi lesz a végén a jelentés szövegében, az - a tapasztalat alapján mondhatom - az aznapi jelenlévok és szavazatokat leadó képviselok függvénye is. Tudom, hogy elég kiábrándítóan hat, de így van. Innen másképp látszik, mint ahogy az erdélyi közösség nézi és érti a mögötte lévo tartalmat. Mert itt nagyon sokan nem értik, mi a probléma, miért legyen önkormányzatiság, és miért ne kulturális autonómia? Vagy miért ne adminisztratív autonómia? Itt a képviselok elfogadnak egy-két hirtelen felhozott érvet, nem beszélve arról, hogy az önkormányzatisággal a francia nyelven dolgozó képviseloknek az a problémájuk, hogy nem tudják megfeleloen lefordítani, mást értenek belole, mint mi. A fontos mégiscsak az, hogy az egész iránt a figyelemfelkeltés megtörténjen. Az, hogy melyik típusú, mi legyen benne a szövegben, pont az erdélyi magyar közösségnek is a feladata lenne, hogy eljöjjön, és elmondja, miért nem mindegy ez vagy az a változat. Szinte egyedül vagyok, aki el akarom mondani, hogy a közösségnek nem mindegy, milyen jelzovel, fogalommal illetik az igényét. Az a fontos, hogy a közösség eros érdektörvényesítéssel el tudja mondani, hogy nem mindegy. Utoljára kerül a parlament elé a román csatlakozás kérdése, ettol kezdve majd jöhetnek a közösség képviseloi, hogy ezeket a kérdéseket közvetlenül hozzák fel.
Szaván kell fogni a kirakatpolitizálást
- Nemrég a Babes-Bolyai Tudományegyetem az Európai Parlament épületében szervezett kiállítást, amelyben a multikulturális oktatásnak a sikertörténetét próbálja bemutatni. Hogyan látja a képviselo asszony, mennyiben tudják meggyozni a Babes-Bolyai-féle multikulturalitásnak a valóságáról az Európai Parlamentet?
- Ez attól függ, hogy milyen delegáció jön ki. Én kértem a kolozsváriakat, jöjjön magyar tanár is, mert akkor a valóságot is el lehet mondani. Ha pedig nem engedik, hogy magyar eloadók is jöjjenek, akkor nyilvánvalóan sérül a multikulturalitás elve! Itt lehet a legjobban felmutatni, szaván fogni a kirakatpolitizálást. Nagyon fontos, ha tudjuk, hogy probléma van, és ezzel kapcsolatban álláspontunk, érdekeink vannak, akkor tudjuk nyíltan felvállalni, és elhozni ide. Én kérdeztem az RMDSZ-képviselotol, aki épp kolozsvári, hogy mit tud errol, és mit szándékszik tenni. Mert ez az elsodleges, hogy az RMDSZ vesse fel: amit elhoznak, az esetleg sem tartalmában, sem a bemutató csapat összetételében nem tükrözi a multikulturalizmust. A következo szint, amikor - mint ahogy történik - elmondjuk, hogy a multikulturalitás azt jelentené, a feliratok, a táblák, a kiadott hivatalos okmányok mind többnyelvuek. Ha ez nincsen, akkor ez az egész multikulturalitás megkérdojelezheto.
Szemben az árral
- Vannak-e más eszközök a közösség kezében, amelyekkel akár a hivatalos érdekképviselettel szemben élni tudna itt, Brüsszelben? Olyan nagy kérdésekben például, mint az autonómia?
- Az érdekképviselettel szemben fölvetni kérdéseket mindig nehezebb, de a konkrétumokból kiindulva mindig föl lehet vetni. Az autonómia kérdését is praktikus vonatkozásaiban kell fölvetni, hogy például aránytalanság van a fejlesztési pénzek elosztásában, a különbözo alapokhoz való hozzáférésben, és emiatt ebben vagy abban a régióban, például a Székelyföldön élok hátrányba kerülhetnek.
Lejegyezte: Ferencz Csaba