Miután nagy-nagy izgalom közepette maradt benn a III. ligában Felso-Háromszék labdarúgósportjának zászlóvivoje, a KSE, úgy képzeltük el az idei bajnokságot, hogy a játékosok, a szak- és az egyesületi vezetés okult az elozo bajnoki év tapasztalataiból, és mindent megtesz azért, hogy az együttes elkerülje a kiesési zónát, azt a kritikus 15. helyet, hogy ne kelljen ismételten a borotva élén táncolni, s citerázni az idegeinken. Ezzel a gondolattal vágtunk neki a 2006-2007-es bajnokságnak.
Ezzel szemben mit hozott a bajnokság elso félideje, az oszi idény?… Nos, nem repdesünk az elégedettségtol.
Hiába akarok, nem tudok lelkendezni az oszön látottaktól. Pedig hát nem vártam csodát, indulásból számoltam azzal, hogy egy nagyon rossz csoportba soroltak be, hogy fennáll a ,,kisakkozásunk” veszélye, hogy a játékvezetés valahányszor átkelünk az Ojtozi-szoroson, túlno a hazai csapatot ,,megilleto” ötszázalékos kedvezményen, sot, olyan is lesz, hogy a partvonal mentén zászlót lengeto forgalmista a hazai csapat tizenhatosának közelébe sem enged. Na meg aztán azzal is tisztában voltam, hogy az évek hosszú során elhanyagolt utánpótlás-nevelés következtében játékoshozatalra szorul az egyesület, s csak olyanokat hozhat, akik eredeti helyükön jól meghatározható okokból nem kellettek. És akkor még nem számoltam a menet közben beállható anyagi gondokkal. Pedig kellett volna, hiszen tudtam jól, hogy nem vagyunk Moldvában, itt nincsenek hitbuzgó, vagyonuk egy részét futballra áldozó mágnások. Nálunk minden egyes lejért meg kell dolgoznia a sportvezetonek, s hogy kilincselgetései sikeresek legyenek, feltétlenül kell a csapat jó játéka, eredményes szereplése. Ez az együttmuködés nem jött össze. És annyira nem, hogy hónapról hónapra fogyott a szurkolók száma, a lelátón pedig egyszeruen nem lehetett látni szponzorokat. Ismerek néhány lehetséges támogatót, s rákérdeztem a távolmaradás okára, a felelet pedig egybehangzó: ezért a futballért nem áldozok fel két órát… Kemény bírálat. Különösen, ha arra gondolok, hogy általában a kézdiek jó lokálpatrióták, és szeretik az övéiket, elnézobbek az övéikkel szemben. Na de a megjelent szurkolók hangorkánja sem verte fel a környék lakóinak csendjét. Inkább az elkeseredés hangján szövegeltek egymás között, s nem buzdították a lankadni látszó vagy éppen hullámvölgybe került csapatot. Hiányzott az összhang a pályán és a lelátón lévok között. Hiányzott a ,,labdarúgás nagy családja”, enélkül pedig… Mindent összegezve nem véletlen, hogy csak a 13. helyen zárt a KSE. Teljesítménye ingadozó volt, hogy idegenben miért, arról volt már szó (lásd a játékvezetésrol mondottakat), de hogy itthon is, azt már a játékosok számlájára írom.
Lássuk, mit mond az edzo, Gáll József.
- Nem lehetek elégedett a csapat oszi teljesítményével, de elkeseredésre sincs okom. Tény, hogy lehetett volna jobb is. Hogy miért nem sikeredett jobbra, azt három tényezovel magyarázom: a minket elnyomó bíráskodással, az anyagi nehézségekkel, s az egy helyben topogással, ez utóbbi alatt utánpótlásunkat értem, mely igazából egy éve, hogy beindult komolyabban, s ha a vezetésnek és a szurkolóknak lesz türelme, két-három év múlva már látni fogják az elso gyümölcseit. Na de térjek vissza a csapat oszi teljesítményéhez. Az oszi idény elso felével elégedett voltam, hiszen az ötödik fordulóban a 6., a nyolcadikban a 9. helyen álltunk. Ekkor következett a Focsani-ban elszenvedett 3-0-ás vereség, mely kizökkentette a gárdát a normális menetelésbol, s mindjárt a következo hazai mérkozésen a Galaci Politechnika is ránk vert. Láttam a bajt, igyekeztem is pszichikailag egyensúlyba hozni a fiúkat, s úgy érzem, sikerült is, hiszen Moinesti-et egyszeruen elgázoltuk (6-1), aztán felütötte fejét az anyagi gond, s hatására visszazökkentünk a korábbi kerékvágásba, ahonnan csak a véghajrában tudtunk kikecmeregni, de csak annyira, hogy hoztuk a hazai gyozelmeket, a kintrol várt pontok viszont elmaradtak. Ez utóbbit egyébként a bírók nem akarták. Még egyszer mondom, elkeseredésre nincs ok, ebben a csoportban bent lehet maradni. Egy kis segítség kell, és nagy-nagy türelem. Ez a játákoskeret képes a jobbra.
- A játékoskeretet említetted. Folytassuk a beszélgetést a játékosok értékelésével.
- A két kapussal - Izsák és Boga - teljes mértékben elégedett vagyok. Komoly fiú mind a ketto, rájuk lehet számítani. A végig játszott két ifjúsági - Butnaru és Casuneanu - közül Butnaru nyújtott jobb teljesítményt, nagyszeruek az adottságai, megállta helyét a jobb hátvéd poszton. Casuneanu egy jó mérkozése után három rossz következett. Jobban oda kell figyelnie, gólképesebb lehet. Gaál a csapat alapembere volt, lelke, szíve a gárdának. Félelmetes lövései ezen az oszön nem jöttek be, viszont a védelemben nagyot teljesített. Filip jó képességu, nagy kapacitású játékos a baloldalon, olyan, aki képes bal hátvédként befejezo csatár lenni. Hogy adott pillanatban megtörött a lendülete? Közben megnosült. Dobozi tapasztalatával, tudásával a csapat másik motorja volt, amíg bírta szusszal és erovel. Sajnos, ez nem tartott kilencven percig. Mint beállós, a hátvédsor tengelyében már teljes értéku játékos. Szakács fizikai adottságai kitunoek, és kamatoztatta is, amikor szerelni, rombolni kellett, de tole a támadások befejezésében is sokat várok, jó fejjátéka, ha kihasználja, aranyat érhet. Csegezi az ellentmondások embere, adott a labdarúgótudása, ezt részben értékesítette is, részben viszont fegyelmezetlenségével, szertelenségével sokszor ártott a csapatnak. Kulcsár sokáig sérült volt, így aztán csak ötvenszázalékos teljesítményt nyújthatott. Az egészséges Kulcsár sokra képes. Orhidean tapasztalt védo, de nagyon lassú, így aztán csak a kinti mérkozéseken - amikor nem kellett a két tizenhatos között le s fel rohangálnia - nyújtott elfogadhatót. Csulak mint támadó szellemu középpályás jutott játéklehetoséghez, taktikailag nagyon fegyelmezett, viszont hullámzó teljesítményt nyújtott. Rá lehet számítani, különösen, ha állandósítani tudja formáját. Csengeri kevesebbszer jutott szóhoz, de akkor bármelyik szerepkörbe küldtem pályára, hozta magát. Hetvenszázalékos teljesítményt nyújtott. Kurcsi sokáig sérüléssel bajlódott, a végére belelendült, gólt is szerzett. Vojna idegenben játszott ugyan két-három jó meccset, általába véve viszont adós maradt a jó teljesítménnyel. Kurtuly minden jó adottsága ellenére nem tudott igazán jó csatárteljesítményt nyújtani. Tole gólokat vártunk, sok gólt, s alig talált a hálóba. Orbán jó oszt zárt, o a csapat gólgyárosa, házi gólkirálya kilenc góllal. Komoly, szorgalmas játékos, minden edzésen szívvel-lélekkel jelen volt, fegyelmezett, azt mondom, jó irányba változott. Gnant korán lesérült, lebetegedett, és kivált a csapatból, amíg játszott, hasznos tagja volt a csapatnak. Sanduleac komolytalan, ezért le is mondtam róla. Török mindössze egy mérkozésen jutott szóhoz, s azon igazolta, hogy számíthatunk rá. Szabó és Varga nem jutott szóhoz, csak a KSE II.-ben.
- Hogyan látod a tavaszt?
- Derulátó vagyok. A mezony nem eros, a bentmaradás kivitelezheto. Ezért aztán kemény tél elé nézünk, s természetesen, keretmódosítás is lesz. Hogy kikkel, azt majd akkor, amikor kiviteleztük.
Akkor tehát fel a fejjel, KSE! Jó pihenést, erogyujtést a téli alapozásra. Addig viszont áldott karácsonyt! és Boldog új esztendot kívánok!
Áros Károly