Román világ: Tizenhét év

2006. december 20., szerda, Archívum 2003–2007

Lassan feln?tté érnek azok a fiatalok, akik 1989 decembere után születtek, s egyetlen esztend? múltán potenciális választópolgárokká válnak. Számukra mindaz, ami a kommunista, majd fasisztoid nacionálkommunista Romá­niában megesett, az valóban történelem csupán, saját b?rükön nem tapasztalhatták a rendszer nyomorító és jellemsorvasztó természetét.
De mégis tudniuk kellene egyet és mást. Legalább azt, hogy mi és hogyan történt Romániában 1989 decemberében, hogyan juthatott el e gerincetört, megalázott nép odáig, hogy szavát végre fölemelje a megalázottság, a letiportság ellenében, s - államcsíny-teóriák ide vagy oda! - mégis tömegével álljon ki a változás, változtatás mellett.
Itt Temesvár dicsérete kell hogy következzék, mert a Bánság f?városa vívott egyes-egyedül manipulációktól mentes, felszabadító, rend­szerváltó harcot a még igencsak kemény politikai és katonai hatalommal, s mondta ki, elegük volt a Ceau?escu-rezsim ,,jótéteményeib?l”, szabad országot, emberi méltóságot, méltányosságot, új, más rendszert akarnak.
A ,,demokratikus” Románia ’89 utáni hivatalosságai tizenhét éve ködösítenek Temesvár ügyében, mert egyszer?en restellik, hogy a mozgalom nem az ország f?városából indult el, s?t, az napokig nem vállalt szolidaritást a halálra szánt temesváriakkal. Inkább Ia?i szervezkedéseit emlegették sokáig fölmutatandó példaként, holott nagyon jól tudjuk, hogy Moldva székvárosában azokban a napokban - és kés?bb sem! - egyetlen min?síthet? kihágás sem esett. Sunyítottak és kivártak.
Temesvár meghozta a maga áldozatát. A soknemzetiség? város el?ször egy emberként állt ki a meghurcolt T?kés László mellett, hogy utána általános forradalomba kezdjen, s a hatalom szolgái véres megtorlásait is vállalja.
Évekig kicsinyítették, fumigálták, majd el is tagadták Temesvár szerepét, a tényt, hogy a város forradalmasult lakosságát teljes három napon át magára hagyta az ország, s az els? csatlakozók ugyancsak erdélyi városok voltak: Lugos, Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó...
Bukarest még akkor is hallgatott és hezitált, amikor Erdélyben már ropogtak a fegyverek, s Ceau?escu szörny? ostobasága kellett ahhoz, hogy megmozduljon a f?város. Innen tovább lehet igaz az államcsíny-teória, s hogy igaz is volt, azt legékesebben Ion Iliescu hatalomra kerülése jelenti, aki ,,második vonalas garnitúrájával” nagyon könnyen tette rá a kezét a gyanútlanok által kikapart gesztenyére, s be is kebelezte azt.
Amikor ezeket a sorokat írjuk, a román parlament egyesített házülésén Traian B?sescu államelnök el?terjeszti az úgynevezett Tism?neanu-jelentést, mely az elnöki hivatal megrendelésére készült. E jelentés hevesen elítéli ,,a kommunizmus b?neit”, s fel is sorolja az igazi vétkeseket.
A dolog bája az, hogy a parlamenti széksorok több mint felét olyanok népesítik be, akiket ez a jelentés - nem alaptalanul! - inkriminál, inkriminálhat.
Színjáték és porhintés ez is, mely nem nagyon szolgál egyébre, mint a honi vadkapitalizmus folyó ügyeinek elfödésére. A lelkük rajta. De egyszer már igaz és igazi történelmet is kellene írni.
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép