Máról holnapra: A népfelkelés paravánja

2006. december 22., péntek, Archívum 2003–2007

A hétfoi parlamenti cirkuszt figyelve - az államfo elítélte a kommunizmust, de ez sokaknak nem tetszett, s a rég szemétdombra való eszmék szószólói még egyszer, úgy (balkáni) isten igazából kimutathatták foguk fehérjét, orjöngve támadtak, a legjobb védekezés a támadás! -, elképzelhetetlennek tunt, hogy e tájakon tizenhét esztendeje eloször Temesváron, majd Bukarestben s más városokban is emberek tüntettek a diktátor és a kommunista rezsim ellen, védtelen testükkel állítva élo pajzsot a Temesváron néhány napja még tömegbe lövo katonák fegyverei és a hernyótalpaikon dübörgo tankok elé.
Megdolt egy közmondás - a puliszka igenis, robbant! -, a katonák már nem lottek, Caramitru, a román Hamlet a televízióban jelentette be, hogy a zsarnok menekül, kártyavárként doltek rögeszmékre mániák, érvekre évek, és egyszerre megjelent a szenvedo, kivérzett, kiéheztetett, megalázott ország felett a szabadság angyala. Elképzelhetetlen volt és fölemelo, s december huszonegyediki érzelmeinken mit sem változtat a tény, miszerint hamar kiderült, az ,,ellenállók”, a párt zsarnok ellen lázadozó régi harcosainak egy kisebb csoportja villámgyorsan vette át a hatalmat, játszmáihoz, melyek nem nélkülöztek némi, nem is olyan diszkrét balkáni bájt, paravánként használva a lelkes tüntetoket, akik egy életfogytiglani pillanatra - és ezért a pilanatért is érdemes volt élni! - rádöbbenhettek, semmi nem végleges, a sors csapdájából igenis, ki lehet törni… Közben - nem is lett volna Abszurdisztán, ha nem EZ és nem ÍGY történik - jöttek a hírek és a rémhírek, darazsakként zümmögtek körülöttünk, hogy a szekuritáté nem állott át, hogy terroristák lövöldöznek mindenkire kivétel nélkül, hogy a diktátor nem adja fel, s hozzá huséges csapatai élén visszatér, és szörnyu bosszút áll, de nem ez történt mégsem, karácsony napján falhoz állították a balkáni Caligulát és akadémikus hitvesét, s megint úgy tunt egy végtelen pillanatra, hogy megváltozik minden, hogy kimászhatunk a gödörbol, melybe a diktatúra taszított, hogy elkezdodhet egy emberibb élet, hogy megszunnek az örökös, fullasztó áramszünetek, a végtelen sorok az üzletek elott - legtöbbször annyi derült ki, hogy épp az orrunk elott fogyott el a keresett árucikk, hiszen itt a túró is almás! -, hogy vége lesz a gyanakvásnak, a lehallgatásoknak, az örökös vegzálásoknak, hogy visszaáll végre a dolgok normális rendje... Tizenhét év után, a parlamenti cirkuszt figyelve érdemes elgondolkodni azon is, hogy miért az történt, ami történt, és így kell-e ennek belátható ideig lennie?
Bogdán László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-12-21: Archívum 2003–2007 - :

Mi, hol, mikor?