Nyílt tér: Az ,,úgynevezett” Székelyföldrol

2006. december 22., péntek, Archívum 2003–2007

Most, hogy végre-valahára elindult a székelység óhajának kinyilvánítása, melyrol soha le sem mondott, úgy érzem, nem csak saját környezetünket, szukebb pátriánkat, de az egész hobörgo román társadalmat fel kell világosítanunk arról, hogy mit is akarunk, óhajtunk.
A román sajtó által eloszeretettel használt kifejezés szerint az ,,úgynevezett Székelyföld”, ha egy kicsit utánanéznének - mert nekik ezt nem tanították, csak hamisították -, egy-két századdal megelozte az összetartozás ama fogalmát, amit a Székelyföld ma jelent.
Ha csak monda is, mi magunkat Attila ivadékainak, Csaba királyfi utódjainak tartottuk, és tartjuk ma is. Mi, büszke székelyek még a királynak sem fizettünk adót (csak ajándékoztunk, mikor utód jelentkezett), egyedül csak a pápai tizedet pengettük le, de azt se sokáig, mert eleink már több száz éve kinyilvánították, ami még a mai modern Európában is csak papíron létezik: az egyenloség fogalmát nemtol, fajtól és vallástól függetlenül. És ezt - ha kellett - mindig megerosítettük, még akkor is, amikor a ma oly büszke fél Európa összefogott ellenünk.
Mi Mária Teréziát sem szerettük, de a legnagyobb ellenséget is segítettük, ha jogaink megvédésérol volt szó. Hogy Mihály vajdát Erdélybe beengedték, csak oseinknek köszönheto. Nekünk nem csak Dózsánk, hanem Gábor Áro­nunk is volt, s ha kellett, ágyút is öntöttünk. Nagyapáink, apáink döntötték meg az ,,oszirózsás” forradalmat is, de 1918-ban a híres dátumon nem szavaztak, csak megmaradtak azon a földön, melyet annyi vér és könny öntözött.
Mi férfiasan elviseltük a két világháború közötti mérhetetlen elnemzetlenesítést, túléltük Ceausescu nemzeti kommunizmusát is. Csendesen, gyertyával, könyvvel kértük a demokráciát, s mit kaptunk: Vásárhely fekete márciusát! De egy emberként szavaztunk, ha kellett, rosszul is… Ha mindjárt csak saját magunk biztatására, politikusaink ellenében is kinyilvánítjuk, hogy nem akarunk mást, csak azt, ami nekünk jár, s amit a gyulafehérvári nagygyulés megígért, de soha be nem tartott.
Székelyföldet nem királyok, vajdák, fejedelmek adták nekünk, hanem oseink szerezték meg. Hogy Európa, a fejlett Nyugat ott áll, ahol áll, azt dédapáinknak is köszönhetik, mert megvédtük határait.
Hogy minek az autonómia, mikor a legszegényebbek vagyunk?
Igazatok van: szegények, de becsületesek vagyunk, nem mi loptuk el erdeinket, hegyeinket, ásványvizeinket, és gyárainkat sem mi kótyavetyéltük el. Bálványos, Torja, Elopatak, Málnásfürdo sem a miénk, csak volt. A demokratikusnak nevezett kormányok sem adták vissza földjeinket, pedig csak a törvényt kellene betartani. A törvény igenis, mindenkinek szól, csak nekünk, csökönyös székelyeknek nem… Mi nem valakik ellen vagyunk, csak a magunk történelmi jogait követeljük vissza! Békésen és demokratikusan.
Bíró Zoltán, Árkos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-12-22: Archívum 2003–2007 - :

Nyílt tér: Az utca hangja

2006-12-22: Archívum 2003–2007 - :

Nyílt tér: Gatya a magasban