Mint arról már korábban tájékoztattuk olvasóinkat, szavazataik alapján Bodor Eniko és Dobolyi Aladár nyerte az év legjobb sportolója, illetve edzoje címet. Lényegében mindketten megvédték tavalyi címüket. Sokatmondó ez a bravúr. Mindenekelott arról regél, hogy a két sportember a tavalyi siker után is megmaradt igazi sportembernek, s hétrol hétre azon fáradoztak az edzéseiken, a versenyeiken, hogy tovább mélyítsék a szurkolók, sportbarátok szívében már korábban megszerzett elismerést, tiszteletet, szeretetet. Nem mondták ugyan, de bizonyították, hogy az a szeretet, elismerés, amellyel egy évvel korábban elhalmozták a sportbarátok oket, lekötelezte mindenekelott a még jobb teljesítményre.
Bodor Eniko mérkozésrol mérkozésre csapata, az MSC A-osztályos kézilabda-együttesének nem csak csapatkapitánya, hanem vezéregyénisége tudott lenni. Igazi orangyalként vigyázott arra a boszorkányos négyszögre, s minden igyekezetével azon volt, hogy ellenszegüljön a versenytársak, az ellenfelek, a játékvezetok akaratának, s diadalra vigye csapattársainak, edzoinek szent akaratát - a csapata gyozelmét. Nem sírt akkor sem, amikor arcon dobták, amikor keményen ütközött a bevetodött ellenfeleivel, jajszó helyett összeszorított fogakkal, kemény elszántsággal küzdött a sikerért, a diadalért. És nem sírt akkor sem, amikor minden igyekezete ellenére az ellenfél került ki gyoztesen, mert az évek hosszú során megtanult veszíteni is, megtanulta a gyoztest tisztelni, mert ez is hozzátartozik a sportélethez. Egész évi teljesítménye igazolta régi önmagát, a sokak által hangoztatott igazságot, ha csapatunk még nem is, de kapusunk szuperligás. Csak így tovább, Bodor Eniko!
Dobolyi Aladár a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Sportklub és a Román Asztalitenisz-szövetség edzojeként védte meg tavalyi címét. A 2005-ben kiérdemelt címet újabb bajnoki címekkel, válogatott játékosok nevelésével hálálta meg. Szerénységével, nagy-nagy szaktudásával, kitartó munkájával egy igazi családot kovácsolt, a kézdivásárhelyi asztaliteniszezok családját, egy olyan közösséget, amelynek látókörében elso helyen áll a munka, a mások munkájának tiszteletben tartása, és nem hiányzik ebbol a látókörbol a sportszeretet, a barátság, a tiszteletadás, az egymás szeretete, a klubszeretet érzése, a szülovároshoz való ragaszkodás nemes gesztusa sem.
Dobolyi mester a díjátadásra is éppen a válogatott brassó-pojánai edzotáborából érkezett, aztán dolgavégeztével rohant, mert otthon, Kézdivásárhelyen már várta a család, az asztaliteniszezok nagy családja az edzések folytatására, mert ugyebár a sportéletben nincs megállás, csak pillanatnyi lélegzetvétel a megengedett… Jó munkát, mester, és még több sikert az új esztendoben!
(áros)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.