JegyzetKözélet: Zárszámadás

2007. január 4., csütörtök, Archívum 2003–2007

A legnyugtalanítóbb kérdés az: érdemes-e egyáltalán mérleget készíteni a mögöttünk hagyott esztendorol, s a jobbra való várakozás reménykelto erejével biztatgatni azokat, kik még hisznek az írott szó erejében és mágikus hatalmában!? Lehet, hogy nem érdemes, de mégis kell, hiszen bevett ,,szertartás” ez, hiánya akár bántó és riasztó is lehet.
A 2006-os esztendo számunkra, magyarok számára a nagy várakozások és a nagy csalódások esztendeje volt, s tulajdonképpen nem az a baj, hogy az anyaországban a szemforgató, hazudozó balliberálisok gyoztek újra, hogy Szlovákiában az MKP a vad nacionalisták javára szorult ki a hatalomból, hogy idehaza egy tapodtat sem lehetett elorelépni a kisebbségi ügyek tisztességes rendezésében, még az sem, hogy Budapesten MSZP-SZDSZ ,,kézivezérléssel” leépítették a határon túli magyarok gondjaival foglalkozó egész intézményrendszert, s Gyurcsány Ferenc ,,példátlan nagylelkusége” folyományaként csupán magyar igazolványaink érvényessége hosszabbíttatott meg, s ezen patinásodó dokumentumok már csak érzelmi értéket jelentenek számunkra... A baj nagyobb, sokkal mélyebb: 2006-ban a nemzet összetartozási ösztöne kapott újra súlyos és csaknem gyógyíthatatlan sebeket, s az sem lehet mentség, magyarázat erre a tényre, hogy ez csupán a regnáló hatalom bunéül számolható el. ,,Minden közösség olyan vezetést érdemel, amilyet megválaszt magának.” Ezt legelébb anyaországi nemzettársaink tanulták és tanulják meg a borükön, késobb mi is - bár áttételesen -, rádöbbenvén, hogy mostani formájában nincs is anyaországunk a világ térképén. A szoclib Hungária nem az, s nem lesz az nekünk a nagy ,,velünk egységesült Európa” sem. Újra magunkra maradtunk, s talán a korábbinál is nagyobb árvaságra vettetünk az Úr 2007. esztendejében, mint voltunk korábban. Idehaza - látni már! - jó szlovák példára az RMDSZ-t is ki fogják ebrudalni a nem is oly dicsoséges hatalomból, mert tudni kell azt, hogy Románia eddig is jól bírta, jól cselezte ki az európai elvárások bizonytalankodó nyomását, ezután pedig fittyet sem fog hányi Brüsszel és Strasbourg szemöldökráncolásainak. Bent vagyunk, szavunk, sot, vétójogunk van, mint bármely más tagországnak. Még védzáradékok sem lesznek, pláne hogy nem kisebbségi kérdésekben. Azt kezdettol tudnunk kellett volna, hogy az Európai Unió nem csodaszer, nem gyógyír semmiféle közösségi gondunkra, mert Európának nem igazán fájnak a mi fájdalmaink, s százszor nem, ha nem is sír az a gyermek... Mi itthon sírhatunk-ríhatunk eleget, szervezhetünk nem hivatalos népszavazásokat, a többség önhitt fölényével legyintenek minden buzgalmunkra. S így lesz ez mindaddig, amíg nem fog össze tizenötmillió magyar, s nem mondja ki: elég volt Trianon és Párizs, Jalta és a kommunizmus magyarsújtó átkaiból. Úgy európaiasan!
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép