
Újabb hat esztend?re visszaválasztották Pap Géza kolozsvári lelkészt Erdély református püspökévé. A december 8-i egyházkerületi közgy?lés többek között Kató Béla f?jegyz?nek is bizalmat szavazott még egy mandátumra. Az illyefalvi lelkész-püspökhelyettes vallja, továbbra is hangsúlyosan képviseli Székelyföldet és a székely közösséget Kolozsváron, folytatni kívánja azt a munkát, amit elkezdett, ezért a következ? hat esztend?ben is az ingatlan- és intézményépítést, az oktatást, a fiatalok bevonását az egyházi munkába és a diakónia kiterjesztését tartja els? számú feladatának. Kató Bélával - ki Szentgyörgyön fogja m?ködtetni püspökhelyettesi irodáját - hatéves mandátuma végén s újabb megbízatása kezdetén összegeztük a megvalósításokat és a terveket.
Fontos a rend
- Az új kánon el?írása szerint nincs élethosszig tartó egyházi tisztségviselés, egy lelkész legfennebb két egymás utáni ciklusban viselheti a püspöki tisztséget. A legtöbb kétszer hat esztend? vonatkozik néhány más tisztségre is. Ön elmondta, hogy az új kánonnak ez az egyik leglényegesebb tétele. Miért tartja ezt ennyire fontosnak?
Kató Béla: - Úgy éreztük, hogy jelzés a politikum felé, és modellérték? lehet az erdélyi magyarság életére vonatkozóan is, hogy a tisztségviselés legtöbb két egymás utáni mandátumra terjedhet ki. Közben az els? hat év végén le lehet váltani a tisztségvisel?t, ha a dolgok nagyon rosszul mennek. Ez a szabályozás egy olyan g?zkiereszt? szelep a közösség életében, ami nem sarkallja a más véleményen lév? csoportokat arra, hogy ebb?l a struktúrából ki kell szállni, újat kell alakítani, mert tizenkét évnél tovább a legjobbak sem maradhatnak.
- Milyen érdemeiért választották vissza Pap Gézát püspökké?
- Legf?bb erénye nagyon szilárd és határozott magatartása és az egyház törvényeihez, hitvallásaihoz való ragaszkodása. Néha fel is rótták neki ezt a merev ragaszkodást, de vele együtt nekem is meggy?z?désem, hogy igazából az a jó, ha a Szentlélek vezet bennünket. Azonban az ember ezt nem mindig hagyja. De ha ez a bels? vezetés nincs mindig meg, akkor legalább egy emberi rendnek lennie kell, hogy legalább ahhoz igazodjunk. A másik dolog: Pap Géza nagyon jól képzett teológus. Bár sok a dolga püspökként, ez id? alatt mégis három könyvet írt, és doktorált.
Székelyföld messze van Kolozsvártól
- Az egyházi vezetés nem csak az egyházf?b?l áll, kell egy csapat is. Ön a püspökhelyettesi tisztséggel együtt milyen munkát vállalt ebben a csapatban?
- Tudatosan vállaltam a helyettesi szerepet, és soha nem akartam ezen változtatni. A Székelyföldhöz való köt?désem elvi kérdés, ideológia olyan értelemben, hogy úgy tartom, nem szabad ezt a térséget kiüríteni értelmiségi emberekt?l, hanem itt kell maradni, mert ez nagyon fontos területe az erdélyi magyarságnak. Ebben a helyzetben sokkal er?sebb volt ez a vezetés, mint a korábbiak közül bármelyik, mert bizonyos területeken munkamegosztás történt.
- Sokan úgy fogalmaznak, az egyházkerületben az történik, amit Kató Béla akar. Ezt jó értelemben sikerült-e valóban megtenni Székelyföld érdekében?
- Aki ilyent mond, rosszindulatú vagy tájékoztalan. Az igazság az, megszoktuk azt, hogy Székelyföld messze van Kolozsvártól, ez egy kicsit jó is nekünk, mert nem látják, mit csinálunk, mi sem szólunk bele különösebben abba, ami Kolozsváron történik, néha egy-egy gy?lésen megjelenünk, de egyébként magunktól végezzük a dolgunkat. Tehát sok esetben provincializálódtunk, és ez nagy baj. Annak, hogy nem szakadtam el a mi vidékünkt?l, és úgy képviseltem a régiót, hogy mindvégig szoros kapcsolatban maradtam vele, ma már látszik az eredménye.
Egyik legeredményesebb lépés az volt, hogy az öt közösség tulajdonában lév? sepsiszentgyörgyi, Olt utca 8. szám alatti ingatlant a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete (amelynek Kató Béla az elnöke - szerk. megj.) számára megvásároltuk befektetési céllal, de ugyanakkor ezzel megoldottunk egy sor gondot. A Sepsi Református Egyházmegye székházat vásárolt az esperesi hivatalnak, és az épületet restauráltatta, a harmadik gyülekezet elkészítette a parókiát, Kézdivásárhelyen egy nagyszer? kétemeletes épületet vásároltak és restaurálnak ugyanebb?l a pénzb?l, Erd?vidék megkapta a Kálvineumot, ami eddig mindenki tulajdona volt, és igazán nem volt méltó egy egyházi konferenciázó helyhez, üdül?központhoz. Tehát egyetlen ingatlan eladásából ennyi mindent meg lehetett valósítani, ami hosszú távon befolyásolja az egyház életét. Egy-egyötöd volt mindenkinek a része, és azt mindenki megkapta.
A civil szervezett?l a diakóniáig
A másik nyeresége ennek a régiónak, hogy korábban mint a nagy civil szervezetek épít?je Kolozsváron láttam, az egyháznak meg kell szerveznie azt az intézményes szeretetszolgálatot, ami már nem önkéntes alapon történik, hanem hivatásos intézményes diakónia. Ezért alapítottuk meg a Diakónia Keresztyén Alapítványt, ami csak akkor m?ködhet jól, ha minden régióban létrejön egy fiókalapítvány, mely önállóságot kap. Szentgyörgy volt az els? fiókegység, ez a legsikeresebb, mert nagyon sok faluban m?ködik munkapont, és huszonöt alkalmazott dolgozik. Fiókegység alakult Marosvásárhelyen és Szászrégenben, folyamatban van a dési egyházmegyében és Nagyenyeden. Az elmúlt években az egyházi alkalmazottak száma növekedett, de ezek szinte mind világi munkatársak.
- Az egyház nem öregedhet el, a fiatalokkal is foglalkozni kell. Milyen lépések történtek az ifjúság megnyerése érdekében?
- Jó példa a fiatalok felé nyitásra a sepsiszentgyörgyi negyedik gyülekezet létrehozása. El?ször történik meg Erdélyben az, hogy egy gyülekezet ajándékba kap egy templomot, és nem a saját erejéb?l épít. A szerz?dés szerint, amíg újat nem épít, addig használhatja a kezdeti elképzelés szerint ifjúsági központnak épített épületet. A fels? terem kétszáz fér?helyes, az alsó százötven, s a székelyföldi IKE-nek a bázisa kell hogy legyen, már el is kezd?dött a tevékenység. Ez egy olyan kívülr?l jöv? beavatkozás, ami fontos a régiónak.
- Ha nem Kató Béla a f?jegyz?, akkor ez nem épül fel?
- Biztosan nem itt épült volna fel, mert nem fájt senkinek ennyire az, hogy Sepsiszentgyörgyön népszámlálás szerint is huszonnégyezer református él, és csak három gyülekezet van. Amíg a Sepsi egyházmegyében tizennégyezer lélekre jut huszonhét lelkipásztor, addig Sepsiszentgyörgyön csak három állandó lelkész van. Képtelenség a közösséget így pásztorolni. Nem véletlenül jelennek meg új karizmatikus csoportok ebben a városban, mert az emberek keresik a meghitt kis közösségeket. Az új kánon szerint minden kétezer-ötszáz lelken felüli gyülekezetnek kötelez?en egy második lelkészt is kell alkalmaznia. Nem azt szeretnénk, hogy lelkészeink szervizszolgálatot végezzenek, temetünk, esketünk, és megtartjuk a vasárnapi istentiszteletet, hisz az embereknek olyan sokrét? problémáik vannak, hogy csoportokban kell velük foglalkozni. Ehhez nem két lelkész, hanem öt is kellene.
Az iskolapadtól a szakképzésig
- Az ifjúságra figyelés az oktatással kezd?dik. Az elmúlt években több mint tizenötmilliárd lejt fordított az egyházkerület annak a sepsiszentgyörgyi épületnek a felújítására, amelyben jelenleg két iskola m?ködik, a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium. Lesz-e a jelenleginél nagyobb református iskola Sepsiszentgyörgyön, és az a Székely Mikó Kollégium beolvasztásával jár-e majd?
- Mi azt gondoljuk, hogy nem megosztó, hanem integráló szerepünk van, ezért a hat református kollégiumunk kiemelt els?bbséget élvez a következ? hat esztend?ben is, és ezeknek teljességében református kollégiumoknak kell lenniük. A református oktatás mindig világi is tudott lenni, mi nem lelkészel?képz?, egyházimunkás-el?képz? intézeket akarunk csupán fenntartani, hanem jó min?ség? iskolákat, ahol lelki nevelés is folyik.
Sepsiszentgyörgyön már az ?sszel indul a Mikóban református els? osztály, arról még tárgyalunk, hogy mind a négy els? osztály integrálódjék-e a református oktatásba, vagy csak egy. Végül a két iskolából létrejön egy. Az egyház meghatározta azokat a minimális paramétereket, amelyekr?l azt gondoljuk, hogy a lelki nevelés eszközei, de az iskolában jó min?ség? matematika-, biológiaosztályoknak is létezniük kell. Mi nem növeljük a teológiai osztályok számát, de természetesen lesz ilyen is.
- Vagyis Református Székely Mikó Kollégiuma lesz Sepsiszentgyörgynek?
- Ez a célunk, és ebben a város vezetése, a tanfelügyel?ség is egyetért, s?t, a Mikó vezet?sége is megértette, sikerült a bizalmat er?síteni, és tisztábbá tenni a szándékainkat, hogy nem egy elkülönülés, nem egy kizárásos iskolapolitikában vagyunk érdekeltek, hanem abban, hogy a legjobbat adhassuk a fiataloknak.
- Nem ennyire egyszer? mindenütt az ingatlanügy.
- Igaz, mert egy idegen és ellenséges környezetben a város- és megyevezet?k másként viselkednek. Ott mindenért perelni kell, százötven perünk volt az elmúlt esztend?ben is, viszont sok épület visszakerült, például Kolozsváron az egykori ipari iskola, amelyr?l azonnal döntést hoztunk, hogy ott egy magyar szakközépiskola épüljön. Ha összességében tekintjük, sajnos, húsz százaléka került vissza ingatlanainknak, viszont nagy érték? ingatlanok is visszakerültek, ezeknek a béréb?l talán jöv?ben lesz el?ször az, hogy magyarországi támogatás nélkül is biztosítani tudjuk az épületek felújítását.
Uniós lánctalp
- Azt is mondhatnánk, ami jelenleg történik, természetes, ez mindig feladata volt az egyháznak. Mégis, az utóbbi id?ben mintha rendszerezettebben történnének a dolgok. A korábbinál nagyobb rend van az egyházban?
- Az elmúlt tizenhat évben sok minden felépült és elindult. Viszont koordináció nélkül történtek ezek, és sokszor párhuzamosságok voltak, nem volt egy el?relátó, tervezett koncepció, és emiatt sok a gond. Az elmúlt hat év alatt megtanultuk, hogy annyit vállaljunk, amire er?nk van, megtapasztaltuk, hogy Magyarországra nem lehet számítani, bels? er?források megmozdítása a lényeg. Ki voltunk téve a politikai szélkakasnak, állandóan megalázták az egyházat, a közösségünket azzal, hogy kunyerálnunk kellett.
- Hoz-e valamilyen változást az egyház életében az uniós csatlakozás?
- Az egyházban nem, de a híveink életében rendkívül sok változást hoz. Falvak néptelenednek el, máshol agglomerációs központok jönnek létre, és ebben kell a megtartó er?t kiépíteni, a családias hangulatot megteremteni. Ez óriási kihívás. A kivándorlás, a visszatérés, a befogadás, az elutasítás, a mozgás Európában - ezekben a kérdésekben az egyháznak különös szerepe lesz. Százötven olyan gyülekezetünk van, ahol nagyon kevés a lélekszám, lelkészeink nagyon kevés pénzb?l tartanak fenn egy-egy egyházközséget, ez a következ?kben megváltozik. Az már elképzelhetetlen az unióban, hogy évi ötezer eurós költségvetésb?l el lehessen tartani egy intézményt.
- Egy kicsit úgy beszélgetünk az egyházról, mint egy mamutintézményr?l. Mi van az egyház alapjával, a közösségekkel?
- Háromszázhatvannégyezer nyilvántartott reformátusa van az Erdélyi Református Egyházkerületnek, ennél százezerrel több a valóságban, a népszámlálási adatok szerint. Ha úgymond a struktúráját nézzük, olyan, mint az erdélyi magyarság struktúrája. Id?sek és betegek mindig lesznek. Egyházat keres?k mindig lesznek. Az viszont fontos, hogy a fiatalok már gyermekkorukban kapjanak egy olyan alternatívát is, amihez mindig vissza lehet térni.
- Milyen üzenettel lépett az új esztend?be?
- A híveink biztosak kell legyenek abban, hogy az egyház nem fog mást tenni, nem tehet mást, mint amit az Úr Jézus Krisztus megjelenésével feladatul kapott. A legfontosabb célkit?zés az elesettekkel, a megfáradtakkal, a bajbajutottakkal való tör?dés. Erre a munkára csak úgy lehet vállalkozni, ha valaki szeretetet kapott, ezt megismerte, és próbálja tovább adni.
Fekete Réka