A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, avagy három királyok (a napkeleti bölcsek) ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezd?dik a farsangi id?szak. (A keleti kereszténységben január 6-7. karácsony, ott a Julián-naptár szerint 13 nappal kés?bb ünneplik a vízkeresztet.)
Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög-latin Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt a víz megszentelésének szertartásából származik. Ez az ünnep a karácsonynál régibb, és a karácsonynak a 4. század vége felé történt általánosabb elterjedése el?tt azt is magában foglalta. Az epifánia ünnep el?ször a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, és mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta a következ? három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegz?n. Az epifánia els?, egyben legjellegzetesebb és legszínesebb jelentése a három királyok (a napkeleti bölcsek) érkezésének ünneplése. ?k Máté evangéliuma szerint a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletr?l Judeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. El?ször Jeruzsálemben keresték, majd Heródes király Betlehembe utasította ?ket; itt meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Az evangélium mágusoknak (olyan tudósoknak, akik a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak) nevezi ?ket, innen a napkeleti bölcsek elnevezés. Régi hagyomány szerint a mágusok hárman voltak, a 8. században élt Beda (Venerabilis) nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - vagyis Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A szír források az egyik mágust Gudophoremnek nevezik, ?t a pártusok királyával azonosítják, akit a legenda szerint Szent Tamás apostol keresztelt meg. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek tömjénadományára emlékeztet.
A vízkereszt második evangéliumi története szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Ott Keresztel? Szent János megkeresztelte, s ett?l kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon megáldották a vizeket, f?leg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegz?n, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására az els? csodatételeként a vizet borrá változtatta. A házszentelés szertartása emlékeztet? a kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által. Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése.
Az ünnepi népszokások közé tartozik a csillagozás vagy háromkirály-járás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg a betlehemezés mintájára. Legf?bb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, mindenféle betegségre használták. Ebb?l hintettek a bölcs?re, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára, a következ? januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következ? vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg (ezek gonosz?z? szerek), és a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G. M. B. bet?ket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. A szentel? pap és a háziak viselkedését?l függött a tyúkok évi tojáshozama, a kender növekedése, a házszenteléshez kapcsolódó népszokások a leányok jövend?belijére, férjhez menetelére vonatkoznak. A vízkereszti népszokásokból mára már leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.
A nyugati keresztény egyházi évben vízkereszt napjától (január 6.) a nagyböjt kezdetét jelent? hamvazószerdáig tart a farsang ünnepi id?szaka (hossza változó, a húsvét id?pontjától függ). A farsang a közelg? tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése. Elnevezése középkori német eredet? lehet, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. Az újkori falusi, mez?városi farsangi szokások ünnepi lakmározással, mulatságokkal, maszkos felvonulásokkal, dramatikus játékokkal megpecsételt ünnepi, ,,karneváli” id?szakra vallanak.
A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei f?ként a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra (,,a farsang farkára”) vonatkoznak. A legjellemz?bb az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely adománygy?jt? felvonuláshoz kapcsolódott, de szokás volt a házaknál vagy a mulatság helyszínén halottas játékot, temetésparódiát, betyárjátékot, tréfás ítélkezést el?adni. A jelmezes felvonulások leggyakoribb maszkjai: n?nek, terhes asszonynak öltözött férfiak, mesterembereket, vándorutasokat, más nemzetiség?eket megjelenít? alakok, állatfigurák - f?ként gólya-, kecske-, ló- és medvemaszkok. Az arc bekormozása, belisztezése, a kifordított bunda, a fejre húzott zsák vagy harisnya, újabban sokféle papírmaszk és készen vett álarc is el?fordul. A famaszk els?sorban a délszláv eredet? mohácsi busójárásra volt jellemz?. A farsangkor férjhez nem ment lányok kicsúfolása is szokásban volt. Általános velejárója a farsang ünneplésének a rítusok b?ség- és termékenységvarázsló jellege, pl. kender, sz?l? megvarázslása a farsangi ételmaradékokkal. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk. Jellemz?ek a különböz? rend? és rangú, társasági és szakmai farsangi bálok.
Flasch János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.