Máról holnapra: Vajdaság és Koszovó

2007. január 9., kedd, Archívum 2003–2007

Január 21-én parlamenti választásokat tartanak Szerbiában. A tét óriási: a voksolás végso eredményétol függ az ország közeljövojének alakulása. Vagy a demokratikus kibontakozás mellett kötelezik el magukat Szerbia választópolgárai és politikusai, vagy pedig ,,a balkáni tuzfészek” visszasüllyed oda, ahová Milosevics volt elnök züllesztette, az agresszív nacionalizmus mocsarába. Az alaposan megcsonkult délszláv állam (azóta már a ,,testvéri” Montenegró is faképnél hagyta) rendkívül nehezen tud szakítani múltjával, sovinizmusa, populista nacionalizmusa szinte változatlan, s bár a jugoszláv államszövetség társországai leváltak róla, a maradék Szerbia mégsem vált nemzeti jellegu állammá, legfennebb megnott a szerbek aránya az el- és bevándorlás - talán szerencsésebb lenne menekülésrol beszélni! - folytán. A szomszédságból ,,importált” szerbeket, eléggé el nem ítélheto módon, elsosorban a vegyes lakosságú Vajdaságba telepítették le, ahol nem csupán az etnikai arányokat változtatták meg, de a betelepülok-betelepítettek vadcsetnik magatartása miatt a feszültségek is alaposan súlyosbodtak. Ez elsosorban a háromszázezernyi délvidéki magyart érinti, mely 1848 óta sorozatosan ki volt téve a délebbrol érkezo rabló és gyilkos ösztönöknek. A mai Szerbia Achilles-sarka mégis Koszovó marad igazán, mely gyakorlatilag már nem is tartozik az országhoz, az elsöpro többségben albánok lakta tartomány már tudomást sem vesz igazán Belgrádról. A belgrádi szándékok és érvelések pedig siralmasan nevetségesek, hiszen az a makacs állítás, miszerint ez a tartomány a szerb nép és kultúra osi és igazi bölcsoje, tartalmatlan nosztalgiává silányodott. Hiába iktatták az új szerb alkotmányba, hogy Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része, mely élvezhet ugyan bovített köru autonómiát, de függetlenné nem válhat soha, errol a kérdésrol a koszovói albánok és a nemzetközi közösség fog dönteni. S nem Szerbia javára, bizonyosan...
Ebbol tanulhatnának a frusztrált szerbek, s az említett alkotmányba emelhetnék a soknezmetiségu Vajdaság autonómiájáról szóló cikkelyt, visszaállítván az elso világháború után megszerzett (elcsaklizott!) terület korábbi státusát. Mert ez igazán nem nevezheto a szerb nép és kultúra ,,osi fészkének”. Errol egyelore nem akar hallani Belgrád, pedig az önrendelkezési berendezkedést nem csak a Vajdaságban élo kisebbségek - magyarok, horvátok, románok, szlovákok etc. - kérik, hanem a vajdasági bennszülött szerbek is. Saját közigazgatást, törvényhozást, önálló kulturális berendezkedést, gazdasági önállást. Az elkövetkezo választások eredményei sok kérdésre feleletet fognak adni. Vagy gyoz a Tadics államelnök képviselte demokrata szárny, s Kostunica miniszterelnök nacionalista, de európai tájékozódású pártjával összefogva egy modernebb és demokratikusabb, szalonképesebb Szerbiát teremtenek, vagy Seselj vajda radikális sovénjei szerzik meg a hatalmat, s Szerbia végleg elszigeteli magát Európától.
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-01-08: Archívum 2003–2007 - :

Mi, hol, mikor?

2007-01-09: Archívum 2003–2007 - :

Év elején kevés a pénz