HatárhelyzetekKözélet: A cigány-ügy mint kelet-európai hozomány

2007. január 10., szerda, Archívum 2003–2007

Románia és Bulgária csatlakozásával harminc százalékkal nott a romák száma az Európai Unióban. Statisztikai adatok szerint az uniós cigány népesség száma 12,5 millió. Hazai megfigyelésekre alapozva ez a szám jóval nagyobb, a népszámlálási adatok ebben az esetben nem tükrözik a valóságot, hisz köztudott, hogy a nemzetiségi hovatartozás eldöntésénél jelentos számban vallják magukat az állampolgárok az ,,államalkotó néphez” tartozónak, de ehhez hasonló etnikai illeszkedés tapasztalható nálunk is, amikor a cigányok a helyi magyar közösséghez tartozóként nyilatkoznak magukról.
A jelenség ugyanakkor pozitív folyamatot jelez: a társadalmi integráció felé mutat. Mi, erdélyi magyarok ebben a kérdésben akarva-akaratlan kettos mércével mérünk. A köztünk élo cigányság integrációját, azaz magyarrá válását üdvözöljük, mindenképpen támogatjuk, de ejnyebejnyézni kezdünk, ha a nagypolitika a mi hasonló ,,integrációnkat” üdvözli és támogatja. Persze a kérdés ennél bonyolultabb, a különbözo etnikai csoportok közé tartozók között óriási civilizációs és kulturális különbségek vannak, más tál tészta az, ha Nyáraspatakról vagy a bölönpataki telepesekrol beszélünk, és ismét más az, ha egy háromszéki nagyközség cigány származású családjai, sok esetben a környezetükben élo más nemzetiséghez (magyarokhoz, románokhoz) tartozóknál akár többet is nyújtanak.
A helyi példák ne tereljék el a figyelmünket arról, hogy ettol még uniós szinten a cigány-ügy roma probléma marad. (A terminológia kettosségével azt is jelezzük, hogy mi az Európában használt szépelgo ,,roma” kifejezés helyett, legalábbis házi használatban természetesebbnek tartjuk a nálunk hagyományos, és nem gúnyolódó vagy sérto szándékkal mondott cigány megnevezést.)
Az unióban a roma-ügyet mint kelet-európai hozományt elsosorban a magyarországi parlamenti képviselok feszegetik. A kérdés megkerülhetetlen, mert a nyugati világ az uniós csatlakozás és felzárkóztatás folyamán igazából most és ezután szembesül a cigánykérdéssel, és mondhatni, teljességgel felkészületlen a probléma kezelésére.
A nyugatiak romaismeretei nemcsak hiányosak, hanem szélsoségesek is. Egyrészt konkrét esetekre alapozottak, amikor nagyvárosok peremkerületeit tömegesen lepik el, és valóságos kolóniákat alkotnak a cigány telepesek. A franciaországi, olaszországi botrányok, általában a tömeges hazatoloncolások közismertek, s ezek az események a valójában is eltorzult, de helytelenül a roma közösségek egészére kiterjesztett vélekedések forrásai. A másik nyugati romaismereti forrás sajnos, sajátosan magyar, illetve magyarországi, s a magyarság ellen kijátszott balliberális konstrukció. Emlékezzünk vissza a zámolyi esetre, bizonyos értelmiségi csoportok álságos ,,romavédo” manovereire, az aláírásgyujtésekre, amellyel a magyarság egészének lejáratását, nacionalista beállítottságának bizonyítását vélték szolgálni.
Az utóbbi idoben némileg mérséklodött ez a balliberális zajkeltés, a jelenlegi magyar(országi) kezdeményezések a cigány-ügy kezelésére biztatóbbak. Az idei, magyar kezdeményezésu Esélyegyenloségi Év vagy az ehhez kapcsolódó, márciusban induló európai alapjogi ügynökség ígéretes kezdeményezésnek is nevezheto, ha ebben az esetben is már az elképzelések csírájában nem jelentkeznének a torzulások, torzítások és aránytalanságok.
Úgy tunik, hogy mi, erdélyi magyarok jobban járnánk, ha cigánynak, románnak, fogyatékosnak, a nemi diszkrimináció áldozatainak neveznok magunkat, mint magyarnak, mert ebben az esetben a hátrányos kisebbségi helyzetünkre inkább felfigyelne Kósáné Kovács Magda, aki sajtóértekezleten, mint valami vívmányt jelentette be, hogy az erdélyi autonómiával nem foglalkozik az Esélyegyenloség Évében az alapjogi ügynökség.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép