Riport: Amíg élünk, megvédjük az erd?t

2007. január 16., kedd, Archívum 2003–2007

Ne bántsák a fenyvesünket!
- hallottuk lépten-nyomon január 5-én délel?tt Kézdiszárazpatak f?utcáján, illetve azokon a portákon, ahová behívtak. Mi is történt tulajdonképpen? Mi váltotta ki a kis település lakóinak felháborodását? Ezekre a kérdésekre próbáltunk dr. Sz?cs Gézával, a Siculus Rádió f?szerkeszt?jével együtt feleletet kapni. Kísér?nk Márton Erzsébet ny. óvón? volt, aki a kilátásába helyezett favágásról is értesítette a kézdivásárhelyi sajtó képvisel?it.
Az alig ötszáz lelket számláló faluközösség zömének elégedetlenségét az váltotta ki, hogy megtudták, a közbirtokosságnak szándékában áll kiter­melni a falu fölötti száztíz éves feny?erd?t, amit 2000-ben mértek ki a Silvo-For Közbirtokosságnak, holott közismert tény: ez az erd? soha nem volt a közbirtokosság tulajdona. A kézdiszárazpataki közbirtokosság megsz?néséig közel félezer hektár erd?vel rendelkezett, de az újraalakuláskor csak 254 hektárt kapott vissza, azt is több parcellában és gyenge min?ség? fával. A közbirtokosság els? elnöke Opra András volt, ?t követte Bartók Bertalan és Márton Attila. 2003 óta az elnöki teend?ket önkéntes alapon, fizetés nélkül Szántó Sándor látja el. Most rajta csattant az ostor, pedig a kitermelési üzemtervet nem az ? elnöksége alatt hagyták jóvá. Az Opra Benedek romokban álló szül?háza mögötti feny?erd? fels? feléb?l eddig hetven áron már kitermelték a fát. Azok, akik közvetlenül a fenyvessel borított domboldal alatt, a patak partján laknak, házaikat érzik veszélyben, hiszen az utóbbi tizenhat évben országszerte az esztelen favágás számtalanszor természeti katasztrófához, els?sorban hegycsuszamláshoz vezetett.
A kézdiszentléleki községházán a téma nem új kelet?, László István polgármester tud a tervezett fakitermelésr?l, de álláspontja szerint neki ebbe nincs beleszólása, a közbirtokosság ügye. - A szóban forgó erd? a közbirtokosság területe - érvelt a község els? embere -, kivágásáról a közbirtokosság vezet?ségének, valamint a falu népének kell döntenie, mi ebbe nem szólhatunk bele, le sem tilthatjuk a kitermelését, mivel már arról birtoklevél is ki van állítva a Silvo-For Közbirtokosság nevére. Mi nem avatkozhatunk bele ebbe az ügybe - zárta a beszélgetést a polgármester, aki a közbirtokosság elnökéhez irányított. Akkor még nem tudtuk, hogy Kézdivásárhelyen lakik.
Az erd?t ?seink ültették
Több portára is bekopogtunk. El?ször a 84. szám alatti házba tértünk be. - Az erd?t ?seink ültették azért, hogy védje a falut, s a hegy oldala ne szakadjon be a falura. Ezt az erd?t nem szabad kivágni! A feny?erd? soha nem volt közbirtokossági tulajdon, ehhez a közbirtokosságnak semmi köze nincs, és mégis nekik mérték ki csalfa úton. Csak nemrég mérték ki nekik törvénytelenül - mondotta Daczó Tibor, aki nyugdíjazása óta költözött ki a céhes városból szül?falujába, és szomszédjaihoz hasonlóan a földcsuszamlástól fél. Egy másik portán Fülöp Ferenc mondja: - Ne vágják ki az erd?t a fejünk fölött! Ez nem helyes dolog, hiszen ez nem is volt a közbirtokosságé soha, a falué volt, és Kerezsi Feri bácsi ültette több mint száz évvel ezel?tt. Ha kivágják a fenyvest, akkor minket már nem véd semmi itt, a gödörben a szél ellen. Nagyon véd a szélt?l. Nem engedjük, hogy kivágják. Átjátszották a közbirtokosságnak. A malomban, Lukács Irénke néninél megvan a régi térkép, azon látszik, hogy nem volt a közbirtokosság tulajdona. Szabó Géza folytatja: - Ha kivágják a fenyvest, pár év múlva a hegy leköltözik a faluba. A közbirtokosságnak ehhez az erd?höz semmi, de semmi köze sincs. - Nagyon szeretnénk megvédeni a kis fenyvesünket - így Fülöp István -, rengeteg emlék f?z hozzá, s azt is szeretnénk, ha gyermekeink számára is megmaradhatna ez a szép erd?. Ferencz Antal, aki - akárcsak a Daczó család - éppen a fenyves alatt lakik, megtudva, hogy újságírók tartózkodnak a faluban, utánunk jött. Sorolja a panaszát: - Ha kivágják az erd?t, becsúszik a mart, s akkor mi lesz a házainkkal? Harminc méterre lakom az erd?t?l. Nem szabad megengedni, hogy kivágják a fenyvest. Marti Ignác az Alszegen lakik. ? is odajött hozzánk panaszkodni. - Nem lenne szabad kivágni, mivel védi a falut. 1948-ig a község tulajdona volt, szó sincs arról, hogy a közbirtokosságé lett volna. Az id?sebb emberek mind tudják. Még volt a falunak egy erdeje, s 2000-ben azt is a közbirtokosságnak mérték ki.
Bodó Imre ny. f?esperest, a falu római katolikus plébánosát is megkerestük. ? is határozottan tiltakozik a feny? kivágása ellen. - Arról értesültem, hogy a feny?erd? soha nem volt a közbirtokosságé - mondotta -, oda mérték ki nekik, habár az nyílt titok, hogy a közbirtokosságnak ott soha nem volt erdeje. Ezért én az ott megkezdett kitermelést törvénytelennek tartom. Le kell fényképezni Opra Benedek kertjében azt a helyet, ahol már megcsúszott a talaj. Ha kivágják az erd?t, a hegy rácsúszik a falura. Bármikor bekövetkezhet a katasztrófa, elzárja a patak vizét stb. A magam részér?l teljes mértékben a feny?erd? kivágása ellen vagyok. Ez az egyetlen erd?, amely védi a falut, s azonkívül friss leveg?t is biztosít. Minden szempontból védi a falut a természeti csapásokkal szemben.
A közbirtokosság alapító elnöke, Opra András is a fenyves kivágása ellen érvelt: - A fenyvest a XIX. század utolsó éveiben Kerezsi Ferenc ültette. Nem volt soha a közbirtokosságé. Nagy veszélyt fog jelenteni a falura nézve, ha netalán tényleg kivágják. A fél falu veszélybe kerül, hiszen rengeteg vizet és szelet kifog. Ránk nézve áldott szerepe volt eddig is, hiszen megvédte a falut a természeti csapásoktól. Ahol levágták az erd?t, a cigányoknál alul, meg is csúszott a talaj, s a földcsuszamlás els? nyomai az Opra Benedek-kertben is jól láthatók. Nem szabad kivágni az erd?t. Az is az igazsághoz tartozik, hogy soha nem volt a közbirtokosságé, hanem a községé. A kézdiszentléleki erdészet és a községháza a mi tudtunk nélkül készítette el a térképeket, és mérték ki a fenyvest a közbirtokosságnak, holott ezt nem lett volna szabad odamérni. Én akkor tanácstag voltam, de minket meg sem kérdeztek, önkényesen döntöttek. Fent, a Konyik fel?l leszakítottak abból az erd?b?l, ami a közbirtokosságnak járt volna vissza, és belemérték hamisan a fenyvest, senki tudta nélkül döntöttek. A fenyvest akkor is meg kell menteni, még akkor is, ha éppen Bukarestig kell ezért elmenni. A fenyves kivágásáról nem a tagság, hanem a húsztagú vezet?tanács döntött azért, hogy legyen mib?l fedezniük a kiadásokat.
Megkezd?dött
a feny? kitermelése
Márton Erzsébet ny. óvón? és a hetvenéves Bartók Géza társaságában végigjártuk Opra Benedek egykori birtokát, háza romokban hever, a melléképületekr?l a cserép fele már elt?nt. Jelenlegi tulajdonosa egy bukaresti román ember, aki talán személyesen nem is járt a faluban. - Még a diktatúra éveiben sem vágták ki a fenyvest - mondja Bartók Géza -, de most, a nagy román demokráciában sem szabadna erre sort keríteni. A szárazpataki népnek tiltakoznia kellene a fenyves kivágása ellen, hiszen martszakadást okozhat, ha netalán mégis megteszik. Nem szabad engedni, hogy kivágják. A falu népét nem kérdezte meg senki. Amíg élünk, megvédjük az erd?t.
Csurulya Ferenc tanácstag sem ért egyet a feny? kivágásával, de nem érti, hogy miért kellett ekkora port verni ekörül, miért kellettek ide újságírók. Meg is kérdezte t?lünk: a polgármester tud-e arról, hogy Szárazpatakon vagyunk? E kérdésre azért nem számítottunk, hiszen a moldvai csángóknál fogadták a látogatót ezzel 1989 el?tt. - A közbirtokosságnak nincs pénze - érvelt Csurulya -, egyedül nem tud megélni, ezt Tamás Sándor is megmondta annak idején, csatlakozni kell egy nagyobb közbirtokossághoz. Nagyon gyenge az erd?, csak t?zifának felel meg. Halmozódik az adósság, mivel nincs, mib?l pénzt csinálnunk. Az erd? ?rzése is pénzbe kerül, és az elnököt, alelnököt és erd?gondnokot is csak fával tudjuk kifizetni. Összehívtuk a közbirtokosság vezet?ségét, majd a népgy?lést, akkor döntöttünk a feny?erd? kivágása mellett. Arra a kérdésünkre, hogy a faluból hányan voltak jelen a népgy?lésen, azt a választ kaptuk, hogy nagyon kevesen mentek el, de utólag reklamálnak. Amikor kiszálltak bélyegezni a faluban, az nagy felháborodást váltott ki. A vezet?testület tagjainak nagyobb része a közbirtokosságban is benne van. A vezet?tanács húsz tagból áll, és a döntést a tagságnak több mint fele hozta meg. Joger?s volt a döntés. Az a határozat született, hogy a falu feletti feny?erd?b?l vágjanak ki egy darabot, amib?l ki lehessen fizetni az adósságot.
Millenniumi erd? a miénk is - mondta Márton Emil ny. tanító. - Magyarország fennállásának ezredik évfordulójára ültették 1896-ban. Nem lehet teljesen kivágni, ha egyszerre vágják ki, többet nem n? meg ekkorára. Már nincs meg a régi erd?fegyelem. Ha frissíteni akarnak, az nem baj, de tarvágást nem szabad végezni. Nem véletlenül ültették ide, mivel a terület agyagos, s ha nem lenne a fenyves, a hegyoldal becsúszna. Ahol annak idején a volt téesz levágatta az erd?t, be is csúszott az oldal...
Mi nem akarunk rosszat
a falunak
- hangoztatta Szántó Sándor közbirtokossági elnök, aki már értesült arról, hogy újságírók jártak a faluban. Vele január 8-án a kézdivásárhelyi városháza épületében, a Veresvíz Magánerdészet székhelyén beszélgettünk. - Az üzemtervet már 2000-ben elkészíttették tíz évre. A mi esetünkben csak t?zifáról beszélhetünk, a mi erd?nk másra nem alkalmas. Tiszteletben tartjuk az erd?kitermelési törvényeket. Arra a kérdésünkre, hogy mi a véleménye a fenyves tulajdonjogáról, az elnök ?szintén elmondta: - Igazuk van az embereknek, amikor azt állítják, hogy a feny?erd? nem volt soha közbirtokossági tulajdonban. Ez így igaz. Akkor történt az els? nagy tévedés, amikor a fenyvest bevették a kimérésre kerül? területbe. Meg kellett volna hagyni védelmi övezetnek. Nem lehet tudni, hogy milyen érdekeltségek, kik álltak az ügy mögött. A fenyves erd? tízhektárosként szerepel a Silvo-For Közbirtokosság tulajdonában, de nincs meg a tíz hektár. Hogy miként történt mindez, nem tudhatom. Az emberek jogosan érvelnek. A fenyves falu fel?li szélét nem vágják ki, csak csíkokban fentr?l lefelé, és nem a patakkal párhuzamosan fognak kivágni bel?le. Két-három sor csemetét fogunk ültetni az erd? mindkét szélében. Arról sem kell megfeledkezni, hogy a fának is megvan a tenyészideje, az ember sem él kétszáz évig, az erd?t is kezelni, felújítani szükséges. Máshol is vágtak le a falvak fölött erd?t, nem mi vagyunk az els?k. És nem is én voltam mindennek a kezdeményez?je. Ami az adósságot illeti, az elnök azt is elmondta: nincs tartozásuk sem az állam, sem pedig az erdészet felé. Nincsenek eladósodva. 2005. január elsejét?l sem ?, sem az alelnök, sem pedig az erd?gondnok nem kap fizetést. Hogy ne legyen tartozásuk, csak úgy tudták elérni, hogy lemondtak a fizetésükr?l. A közbirtokosság tagja a Veresvíz Egyesületnek. A húsztagú vezet?séget túlméretezettnek találja, hiszen nagyobb közbirtokosságoknak sincs ilyen nagyszámú irányítótestületük, négy-öt személy b?ven elég volna, hogy döntéseket lehessen hozni. Ahol tavaly kivágták a feny?ket, azt a területet idén beültetik csemetékkel - ígérte az elnök.
Iochom István
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép