A magyar kultúra napjaNyílt tér: Másodszor a színházban

2007. január 19., péntek, Archívum 2003–2007

Ünnepre gy?lünk össze a Tamási Áron Színház termében ma este: nemzeti kultúránk jeles napjának köszöntésére. Kölcsey Ferenc Himnusza születésnapjának (1823. január 22.) megünneplése 1989 óta nálunk is hagyománnyá vált.
Nekün, határon túli magyaroknak is, mint az egységes magyar nemzet részének, fontos, hogy legyen egy nap, amikor kultúránk nemzetmegtartó erejére irányul a figyelem, amikor emlékezünk és emlékeztetünk.
A himnusz - m?faját tekintve - eredetileg vallásos jelleg?, Istent dics?ít?, Istenhez fohászkodó, imaszer? ének. A himnuszköltészet leg?sibb emlékei a sumer-akkád kultúra korából maradtak ránk, de az ókortól kezdve a középkoron és az újkoron át a kultuszok és a kultúrák történetét egészen napjainkig átszövik.
A nemzeti tartalmakat megjelenít? himnuszok a nemzetté válás útján járó népek világát idézik. Kölcsey Ferenc Himnusza a magyar reformkor id?szakában született, az els? reformországgy?lés el?tt két esztend?vel, amikor nemzeti létünk alapvet? kérdései - a haza és a haladás - kerültek el?térbe, amikor a magyarság legjobbjai - élükön Kossuth Lajossal, Széchenyi Istvánnal, Wesselényi Miklóssal - er?teljes küzdelmet vívtak a magyar nyelv hivatalos használatáért, a magyar kultúra, a magyar tudomány és a magyar m?vészet felemelkedéséért.
Kölcsey Ferenc Himnuszának alcíme - A magyar nép zivataros századaiból - nem csak múltidéz?, hanem nemzetébreszt? óda, ima és fohász.
Számunkra hosszú évtizedeken át tiltott volt nemzeti imánk hallgatása, éneklése. Csak a Kossuth Rádió hullámain keresztül érezhettük ennek a csodálatos alkotásnak lelket felemel?, gyönyörködtet? hatását. Emlékezünk az els? szabad március 15-re, amikor anélkül, hogy tanították volna, mindenki elérzékenyülve, de büszke, ?szinte lelkülettel énekelte: ,,Isten, áldd meg a magyart.” Ezért tartjuk fontosnak, hogy Kölcsey Himnusza össze­kapcsolódott a magyar kultúra ünnepével.
És hogy mennyire szükség van ma a magyar kultúra ünnepére, arra igazán csak az utóbbi évek ébresztettek rá, amióta kétes érték? áramlatok uralják a rádiók, tévék adásait. Mire nevelik ezek a mai magyar ifjúságot?
A magyarság jöv?jének egyetlen alternatívája lehet - ahogyan ezt Széchenyi István megfogalmazta -, hogy a ,,kim?velt emberf?k sokasága” legyen a mi népünk.
A magyar zenem?vészet legjobbjai - Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán - évszázadok óta azért küzdöttek, azért alkottak, hogy legyen magyar zenekultúra, hogy legyen a zene mindenkié.
Második ilyen jelleg? hangversenyünkkel arra törekszünk, hogy lélekben, hitben és erkölcsben er?södjünk. Az ünnepi hangversenyt a rétyi fúvósok kezdeményezték, mivel Erdély-szerte a magyar zenei kultúra értékeinek m?vel?iként és népszer?sít?iként váltak ismertté. Örömmel vállaljuk ezt az el?adást.
Kelemen Antal, a rétyi fúvósok vezet?je
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép