Az utcai demonstrációk után a Hivatalos Közlönyben két kormányhatározat, az 1252-es és az 1261-es jelent meg. Eszerint a legkevesebb három, hat hónapnál idősebb szarvasmarhát tartó tenyésztők összesen 571 lejt kapnak egyedenként. Az összeget két részletben fizetik ki, első részletként 200 lejt. Habár a határozat nem tér ki rá, több mint bizonyos, hogy a második részlethez a gazdák csak jövő év elején jutnak hozzá. A második a juhtenyésztésben fizetendő támogatás nagyságát határozza meg, így a 2009. évre az anyajuhokra és az egyévesnél nagyobb nőegyedekre kiutalt prémium 44 lej darabonként. Itt nem határozták meg a részletek számát, egyelőre első lépésben, november másodika után 15 lejt utalnak a támogatást igénylők bankszámláira. A teljes támogatást a határozat értelmében a gazdák jövő év február végéig kapják meg. (Incze Péter)

Újráztak az igazgatók

Radu Berceanu megbízott mezőgazdasági miniszter körlevélben értesítette az országszinten közel hétszáz koordináló megyei mezőgazdasági igazgatót és aligazgatót, hogy a 2009/37-es sürgősségi kormányhatározatot az alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette. Így a tavasszal szervezett koordináló-vezetői versenyvizsga érvényét vesztette. Az ideiglenes kormány viszont megjelentette a 105-ös sürgősségi rendeletet, amely alapján október 23—26. között újabb versenyvizsgát hirdettek meg az említett posztokra. A vizsgaeredményeket a múlt hét elején hozták nyilvánosságra, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője a sikeres vizsga után továbbra is Doru Toboltoc állatorvos.

(Incze Péter)

Új lábat növeszt az unió?

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy klímaváltozásra vonatkozó harmadik pillért emel be a 2013 utáni közös agrárpolitikába (KAP). A jelenlegi első pillér piactámogató intézkedéseket és közvetlen támogatásokat biztosít az uniós termelőknek, a második pillér pedig a vidékfejlesztési programokat tartalmazza. Feltételhez kötnék továbbá a közvetlen támogatást. Az EurActiv által ismert tervezet szerint azok a gazdák jutnának forráshoz, akik közjavak — mint a biodiverzitás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat — megőrzésére is ügyelnek. Miközben az uniós mezőgazdasági politika reformjáról szóló vita még gyerekcipőben jár, az EB következő hosszú távú költségvetési tervezete alapján „jelentősen csökkenhet a KAP részesedése a költségvetésből", így több pénz jutna a közösség más prioritásai számára. A tervezet kiemeli, a gazdák nem várhatják el, hogy a közvetlen támogatások formája változatlan maradjon, és a későbbiekben több figyelmet szeretnének fordítani az olyan prioritásoknak, mint a „nem kötelező környezetvédelmi szolgáltatások, fenntartható mezőgazdasági gyakorlat vagy vidékfejlesztés olyan területeken, amelyek kiemelkedő természeti értékekkel rendelkeznek". Az uniós büdzséből finanszírozott jövedelemtámogatás fő eleme megmaradna — a jelenlegi egységes támogatási rendszer —, de elsősorban olyan tevékenységre lenne fordítható, ami közjónak minősül, és ezáltal „valós uniós hozzáadott értéket" teremt.

Csekély támogatás

A magyar tejtermelők szerint az unió által megszavazott 280 millió eurós különtámogatás nem sokat segít a helyzetükön. A keretösszegből körülbelül 890 millió forint jut közvetlenül a magyar tejesgazdáknak, ez tejkvóta-kilogrammonként csak 50 fillér többletet jelent. Az összeg felhasználásáról a magyar kormány szabadon dönthet. A magyar termelők csak a jövő év első negyedéve végéig kifizetett — előrehozott — 16 milliárd forintnyi kormányzati segítséggel számolhatnak biztosan. A további támogatások — mint pl. a szerkezetátalakítási támogatás, amely az állatjóléti költségek finanszírozását szolgálná — még váratnak magukra, hiszen azokat az EB még nem hagyta jóvá.