
Sepsiszentgyörgyön született 1900. október 15-én. Minden bizonnyal szüleivel együtt korán elhagyta szül?városát, mert sem a Polgári Iskola, sem a Székely Mikó Kollégium tanulóinak névsorában nem találni a nevét. A trianoni döntés Magyarországon érte, 1920-22 között a budapesti M?egyetem mérnökhallgatója, szabad idejében pedig a Magyar Atlétikai Club atlétája, akit a két világháború közötti kor legjobb magyar hosszútávfutói között tartottak számon. 1924-ben futott fel a magyar atlétika egére, s mindjárt négy bajnoki címmel. Megnyerte a 15 km-es síkfutás bajnoki címét (ideje: 51:41.7 perc), aztán mint a Kultsár István, Belloni Gyula, Sárvári Beneked, Bejczy Lajos kvartett tagja aranyérmet szerzett a 4x1500 méteres váltóban (idejük: 17:13.0 perc), majd Belloni Gyulával, Hennel Emillel, Kaposi Zoltánnal és Zöllner Dezs?vel egy csapatban az 5000 méteres síkfutás csapatversenyén is diadalmaskodott. Na de ezzel még nem volt vége, hiszen következett a mezei futás országos bajnoksága, melynek egyéni számában megszerezte negyedik aranyérmét. Négy bajnoki címmel a tarsolyában vett részt az 1924-es második párizsi olimpián, ahol az 5000 méteres síkfutásban nevezték. A 39 résztvev?t számláló mez?ny el?futamokkal kezdte meg a küzdelmet az olimpiai aranyéremért. Kultsár a második el?futamban rajtolt, s itt a nyolcadik helyen érkezett a célba, ami azt jelentette, hogy nélküle futják a dönt?t.
A párizsi olimpiát követ? évben Kultsár megvédte két országos bajnoki címét a 4x1500 méteres váltóban (Szerb Elek, Kultsár István, Szigeti István, Belloni Gyula), idejük: 18:02.4 perc, és az 5000 méteres síkfutás csapatversenyében, ahol a gy?ztes MAC ebben az összeállításban lépett pályára: Belloni Gyula, Szerb Elek, Kultsár István, Zöllner Dezs?, Hennel Emil. A Henni Emil helyére lépett Bejczy Lajossal a csapatban 1926-ban ismételtek Kultsárék, s ezt a sikersorozatot tartani tudták 1930-ig, a csapattársak - Zöllner Dezs?, Hrenyovszki János, Cser Béla - váltották egymást, Kultsár István viszont kitartóan ?rizte helyét a MAC bajnokcsapataiban.
Túl a pályaversenyeken a mezei futás országos bajnokságain is rendszeresen részt vett. 1925-1931 között a MAC futói - Kultsárt István, Szerb Elek, Belloni Gyula, Zsolnai Dezs?, Hennel Emil, Bejczy Lajos, Hrenyovszki János, Cser Béla, Szabó Miklós, Mauréry Tibor - hét csapatbajnoki címet szereztek.
Kultsár István közel egy évtizedes pályafutása alatt két egyéni és tizenhat csapatbajnoki címet mondhatott magáénak.
A remek atléta a második világháború fergetegében veszítette életét 1943-ban.
Ambrus Erzsébet
Egy regény h?se - ha jól emlékszem, pilóta - mondotta: Ha lenni kell, légy a jegjobb!
Sok-sok év után újra hallottam ezt a mondatot Kalith Attilától, a kézdivásárhelyi atléták edz?jét?l a tanítványainak összeállított házi ,,tízparancsolat” összegzéseként. Attila bácsi atlétái akkorra már meghódították a hazai szakemberek mogorva szívét, külföldön is sikert sikerre halmoztak, mások ilyenkor vették a kalapjukat, s dicsfényben távoztak. Attila bácsi nem tette ezt, ? maradt. Maradt, s fennebb emelte mércéjét. Bízott önmagában, bízott tanítványaiban. Fantasztikusan bízott. Mi volt e nagy-nagy bizalom alapja? Sokáig titok maradt. Egy versenyen aztán - szinte csak magának - elejtett egy-két félmondatot: Nagy tehetség… Az összes között a legnagyobb… Ki ?? - fogalmazódott meg az újabb kérdés. Nem kellett sokáig várni a feleletre. Maga a nagy tehetség adta meg a választ. Maga Ambrus Erzsébet.
Csíkszeredában született 1959-ben. Tíz évvel kés?bb Kézdivásárhelyre került a gyermekotthonba. Szerénysége, szorgalma, esze révén egyre több barát szívét hódította meg. Tanárai, barátai rendkívüli figyelmességgel övezték. Mint kit?n? fogalmazónak, tanárai irodalmi pályát szántak neki. Aztán egy szép napon Erzsébet újabb nagy tettel lepte meg baráti társaságát, fokozta az ?t körülrajongók megbecsülését, rendkívüli tiszteletét - válogatóversenyen a legjobb középtávfutónak bizonyult. Ezen a versenyen találkozott el?ször Kalith Attila edz?vel. Attila bácsi éles szeme felismerte rendkívüli tehetségét, meghívta atlétikai iskolájába, s türelmes, hozzáért? munkával látott hozzá a kislány életútjának egyengetéséhez. Türelmes és fanatikus kitartással. 1972-t írtak a naptárak. Erzsébet életében új fejezet kezd?dött.
Az eredmények korán jelentkeztek.
1973-ban megnyerte az ifjúsági III-as korosztályosok országos bajnokságát mezei futásban, a szabadtéri pályaversenyeken a nem klasszikus számnak számító 500 méteren országos csúcsot - 1:17.3 p - futott, és megnyerte a 600 méteres síkfutás országos bajnoki címét (ideje: 1:39.1 perc).
1974-ben a drezdai Olimpiai Reménységek Versenyén ifjúsági II-es országos csúcsot - 4:26.8 p - állított fel 1500 méteren, országos bajnokságot nyert, immár ifjúsági II-es korosztályban 600 (1:36.4 perc), 1500 (4:43.5 p) és 2000 méteres (6:38,4 p) síkfutásban és mezei futásban.
1975-ben folytatta az országos csúcsok ostromát. Sikerrel. Új rekordjai (valamennyi ifjúsági II-es korosztályban): 1000 m - 2:49.5 perc, 1500 m - 4:25.4 perc, 2000 m - 6:23.8 perc. Ugyanez a siker jellemezte pályafutását a hazai versenyeken is. Az országos bajnokságok f?próbájának beill? Tavaszi Versenyen megnyerte mind az 1000, mind a 2000 méteres számot, aztán következett az országos bajnokság, melyen aranyérmet szerzett az 1000 (2:50.6), 1500 (4:29.8 p) és 2000 (6:27.4) méteres számokban, valamint mezei futásban. Közben részt vett a karlovati ifjúsági Balkán-bajnokságon, s második lett 1500 méteren (ideje: 4:25.4); az athéni ifjúsági Európa-bajnokságon, ahol hetedikként érkezett célba az 1500 méteres síkfutásban (ideje: 4:25.2); a poitiers-i középiskolás világbajnokságon, itt pedig negyedik helyezést ért el 800 méteren (2:14.9 perc). A mester, Kalith Attila szemében egyre er?sebben csillogott a fény, edzéstervei egyre merészebbekké váltak, mércéje évr?l évre emelkedett. - Országos bajnokság? Szép, de melléje országos csúcs is kell, s még egy bajnoki cím - mondogatta. - A következ? évben válogatottság. Többször, mert különben az egy elvész az emlékek között…
Nem is maradt el a válogatottság. S?t, a válogatott-edz?táborozás sem. Akkor örvendtünk, pedig ez lett Erzsébet veszte. Igen, mert ezekbe a táborokba nem hívták meg edz?jét, mesterét, Kalith Attilát is, más edzésterveket írtak el?, és mi cs?rés-csavarás, tiltott szereket diktáltak étrendjébe. Erzsébetet mindez megviselte, ellenkez? hatást váltott ki bel?le.
Közben megvált Kézdivásárhelyt?l, s több hónapos kihagyás után a sepsiszentgyörgyi 2-es számú Líceum (a Mikes Kelemen F?gimnázium el?dje) sportprogramos osztályába került. Tizennyolc kg-os súlyfölösleggel érkezett, s kezdett el dolgozni új edz?jével, Kiss Andrással. A kislány három hónap alatt visszanyerte versenysúlyát, s a Tavaszi Versenyen hosszú kihagyás után a negyedik helyre tért vissza. Ekkor váratlan fordulat állt be életébe. Történt ugyanis, hogy elveszettnek hitt édesanyja újságokat olvasva meglátta leánya nevét, megtudta hollétét, és fel is kereste leányát. A találkozás végkimenetele az lett, hogy Erzsébet érettségi el?tt édesanyjához költözött. Nem sokkal kés?bb férjhez ment, kislánya született.
Ambrus Erzsébet üstökösként t?nt fel az atlétika egén, és üstökös módra távozott.
Míg Erzsébet sikereit összesítettem, újra eszembe jutottak Kalith Attila szavai: Nagy tehetség… Az összes között a legnagyobb.
Áros Károly
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.