Riport: A nyíltságnak kezdetében...

2007. január 23., kedd, Archívum 2003–2007

Az oltszemi Mikó-kastély homlokán levo emléktábláról idézzük a címet. Akkor egy megújulni akaró kor küszöbét jelölte ezzel az építteto Mikó Miklós. Úgy érezzük, most ismét idoszeru: többévi csendes vegetálás után, ha lassan is, de ráállott a település az 1989 utáni korszak áldozatot, munkát és kitartást követelo útjára. Nem kis köze volt ehhez a községközpont Bodok önkormányzatának, a falu községi képviseletének, egyházának, közösségének.
Nem fél tégla
Nem Fodor István bodoki polgármesterrel, hanem a helybeliekkel vesszük leltárba, mit sikerült közösen megvalósítani Oltszemen néhány év alatt. Most nem azt kérdi az oltszemi ember, hogy mire használja fel adóját az önkormányzat, hanem azt, hogy az új objektumokat ugyan bizony milyen és mennyi pénzbol valósították meg. Ezekre gondoltunk, amikor egyfajta nyitásról beszéltünk ebben a faluban.
Elkészült az ivóvízhálózat kivitelezési terve, és februárban sor kerül arra a versenytárgyalásra is, amelyen eldol, melyik szakvállalat vezeti be a zaláni Rókalikak nevu helyrol a forrásvizet a faluba. Néhány éve muködik Oltszemen a tanács által felújított épületben a diakóniai központ, s megépült nem kis erofeszítés révén a híd az Olt folyón. Sokan nem hitték, hogy itt új iskola is lesz, miként az is áldás volt a falu számára, hogy a Dimény Kft. rendezte a faluközpont képét, vállalkozást, új munkahelyeket teremtett, s az önkormányzat segítségével Oltszem ma madárbarát falunak mondhatja magát. A faluszépítés koronája volt az emlékpark, ahol az utókor leróhatja kegyeletét azok elott, akik életüket szentelték a haza szabadságáért. S ha minden az elképzelések szerint halad, s ha megvalósulhat A borvíz útja program kissé módosított változata, újra olyan lenne az oltszemi kastély mögötti csendes és festoi környezet, mint valamikor a Mikó grófok idejében. Megépülne Szentjánosban a megálmodott mofetta, s a már nem muködo malomban vízikerekes malommúzeum, panzió kapna helyet…
Gondokból sem fogynak ki
Határozottan állította ezt Dimény Gábor, Oltszem egyik képviseloje a bodoki helyi tanácsban.
- Itt van az új kényelmes iskolánk - mondta -, s most megszületett egy olyan elképzelés is, hogy az épület mögötti üres telken sportpályát kellene építeni, olyant, ami multifunkcionális. Valami modern mu gyepszonyegest, amolyan euronormás kézilabdapályát…
Dimény Gábor vezeto beosztást foglal el a helyi erdo-közbirtokosság választmányában is. Szerinte a birtokosság dolga nem kimondottan sajtóba kívánkozik, de ha közügyrol van szó, szívesen válaszol. Elmondta: tét, hogy maradéktalanul visszaszerezzék azt az erdovagyont, ami annak idején az osöké volt. Közel négyszáz hektárnyi területet visszaszereznek a szomszédos községek (Bodok, Málnás és Nagybacon) területén. A baconi részrol jobbára legelot kapnak vissza, Bodoktól már visszakapták részüket, Málnáson az oltszemi területbol egyéneknek erdot mértek ki, de ígéretet kaptak, hogy ezt kiegyenlítik. Megegyezés született, hogy más terület ellenében azt az útszakaszt is átengedik Málnás községnek, ahol a Zalánpatak felé tartó összeköto utat építteti az ottani önkormányzat.
- Van nekünk egy álmunk - mondja Dimény Gábor. - Ha már annyi borvíz, gyógyvíz, mofettagáz van ennek a falunak az altalajában, jó volna, ha megszülethetne itt a betegek, öregek gyógyulására egy piheno-gyógyövezet a Szentjános nevu mezorészen.
A püspök neve kötelez
Meleg, csend és tisztaság a falu vadonatúj iskolájában. Tanévkezdéskor avatták, s homlokán ott látni az író és jeles erdélyi református püspök, Makkai Sándor nevét. Egy óvóno és két tanítóno készíti fel itt a gyermekeket arra, hogy vagy Bo­dokon, vagy Mál­náson folytathassák tanulmányaikat a felsobb osztályokban. Dimény Éva iskolafelelos osztályában például roma gyerek a legjobb tanuló, s a huszonnyolc iskolásból huszonketto roma. Timike és Ildike jó táncosok - magyarázta a cigány vajda -, Florika jó énekes. Gyöngyi, egy fiatalasszony, a legszebben énekli Oltszemen a magyar nótákat! Az óvodában fordított az arány: huszonkilenc gyerekbol csak kilenc roma. Felfelé ívelo a magyarság lélekszáma is - tudtuk meg. Néhány év múlva nem kell a szüloknek más iskolába vinniük I-IV. osztályos gyereküket azzal az indokkal, hogy a roma tanulók miatt alacsonyabb Oltszemen az oktató-nevelo munka szintje. Makkai püspök szelleme kötelezi elsosorban a pedagógusokat: a maximumot adják kisgyereknek, tanulónak egyaránt.
Makkai püspök neve a falu kálvinista eklézsiájában is kötelez mindenkit: lelkészt, presbitériumot és a noszövetséget egyaránt. Erre t. Egyed Sándor, az 518 lelket számláló gyülekezet lelkipásztora is rábólintott, akitol az egyházgondok felol érdeklodtünk. A tavaly nyáron megszépült a református kultúrház elotti térség, ide épült Oltszem emlékparkja. Ebben az évben a kultúrotthonon a sor - jelezte a lelkész. Elvégzik az épület belso javítását, s bár az egyház önerobol áll mindent, a parókia fedélzetén is meg akarják forgatni a cserepeket. 2007 a testvérgyülekezeti kapcsolatok erosítésének éve is lesz. A tavasszal fogadják a székelykövesdi hívek képviseletét, de kinéz egy magyarországi kirándulás is: a miskolc-tetemvári gyülekezet vendégeiként látogatnak Magyarhonba. Az oltszemi romák zöme - ha gyakorolja vallását, ha nem - református és magyar.
Kapaszkodnának, ha lenne, amibe
Nem a legutóbbi népszámlás (2002) adatait kell néznie annak, aki Oltszem magyar anyanyelvu cigányságának pontos lélekszámát akarja megtudni, hanem Dima Géza 53 éves cigány vajdát kell megkérdezni, mert nincsen olyan romákkal kapcsolatos kérdés, hogy arra o pontos feleletet ne tudna adni. O tartja a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal, értesíti-szervezi közmunkára a szociális segélyben részesülo romaságot. Nos, az említett népszámláláskor minden oltszemi cigány magyarnak vallotta magát!
- Kérem, mi pontosan 188-an vagyunk a faluvégi telepen - tájékoztat a vajda -, s ha sikerült volna Fodor polgármester, elnök úr terve, lehet, hogy sok család innen tiszta új szociális lakásokban lakna. Arról volt szó ugyanis, hogy azoknak a családoknak, melyek rendezett családi körülmények között élnek, valamilyen Kolozsváron muködo romaprogram építési pénzalapot biztosítana. Sajnos, éppen a kolozsvári irodán múlott, hogy ebbol nem lett valóság. De az elnök úr megígérte, és megújította a pályázatot. Sok család nagyon gyenge burdéban él, s nálunkfelé nagy a hideg, húz lefelé a huzat az Olt völgyén. Tudja ezt az elnök úr, s engedélyünk van arra, hogy nyírfákat vágjunk ki az Iskola nevu részrol: a fával futeni tudunk, s az ágakból seprut köt a nép, az Olt mellol levágott csigolyából kasokat, mert ha hiszi, ha nem, többségünk sepruk és kosarak árából pótolja a szociális segélyt vagy éppen a semmit! Nem sok az, mert itthon három lej egy sepru, hat-hét lej egy vékáskosár. Még a legjobb, ha pityókát vagy valami élelmiszert ad érte a vevo. Van úgy, hogy marad számunkra is csomag, ami az egyházon keresztül szokott jönni. Szerintem az a roma, aki kepét is fizet, megérdemli, hogy csomagot kapjon, sokszor még a másik nyomorult is. A szociális segélyrol nem panaszkodhatunk, mert eddig rendesen kaptuk, nem maradt el vele a polgármesteri hivatal. Oda járunk dolgozni, amit kér a polgármester, azt végezzük. Az egyszer biztos, hogy hasznunkat vette mindenütt. Itt, Oltszemen például mi bontottuk le a régi iskolát. Állom a szavam, hogy az oltszemi cigány nem lop. Tizennyolcadik esztendeje mindenkit tudok, hogy hol jár, és mit csinál, követem oket. Arra kérjük az elnök urat, hogy ha lehetosége lesz, valamilyen faanyaggal segítse azokat, akiknek hideg, rozoga a lakása, mert a telet nem eszi meg a farkas.
Az oltszemi elemi iskola tanulóinak nagy százaléka magyar cigány gyerek. A felsosök Málnáson tanulnak, s éppen látogatásunk napján indult meg az iskolabusz. Nem kell többet széllel, esovel és hóval szemben gyalogolnia kilométereket a tanulni vágyó oltszemi magyar és magyar roma tanulónak. Valóság az, hogy szukösen élnek. Drága az élelmiszer. Elismert, hogy dolgozni szeretnek, s belolük telik ki - nyáron-osszel - az oltszemi gazdák napszámos-társadalma. Az még hoz valamit a cigány konyhára, ha sok egyebet nem, legalább a nélkülözhetetlen alapélelmet, a pityókát. Magyar­országra az sem jár most kereskedni innen, aki azt már megkóstolta. Lassan lezárulnak a kapuk. Sokan kevés pénzzel, mások pénz nélkül jöttek haza az anyaországból. Aki ott dolgozott, annak itthon a tanács nem adott szociá­lis segélyt. Sem ott, sem itt - mondták. ,,Meg­bánkódtak”, s maradtak a hazaival. Most van néhány ügyes, fiatal, sokgyermekes roma, aki megkísérelné dolgozni ,,Magyarban”. A közel félszázból egyetlen fiatal oltszemi roma, Kozák Géza dolgozik munkakönyvvel a málnásfürdoi borvíztöltonél.
Távozásunkkor, kora délután hangos még az út menti cigány negyed. Nem panaszkodunk, nem rossz emberek az oltszemi magyarok - mondták visszafogottan. Sokszor utánuk élünk, de ne adja az Úristen, hogy egyszer megkóstolják, milyen keseru a cigány sors!
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-01-23: Archívum 2003–2007 - :

Gazdakör: Hírlugas

2007-01-23: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás