
Január 18-i ülésén a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetotanácsa két fontos kérdésrol tárgyalt: Háromszék fejlesztési stratégiája, különös tekintettel az uniós beilleszkedésre, valamint olyan lehetséges kiegészítések a posztprivatizációs törvényhez, melyek kioldanák a megye gazdasági fejlodését visszafogó kerékkötoket.
Az ülésen részt vett Demeter János, a megyei tanács elnöke és György Ervin prefektus is - adja hírül a vállalkozói szövetségnek az ülésrol kiadott közleménye.
A megbeszélésen kiemelték, hogy a megyét érinto két jelentos beruházás is születoben: a vidombáki repülotér és az észak-erdélyi autópálya. Szóba került, hogy a befektetok érdeklodésének felkeltésében jelentos szerepet játszik a strukturális alapok lehívásának képessége, illetve hogy a ritmus gyorsításával a megye közelítsen a fejlettebb vidékek felé. Rövid távon 2013-ig, hosszabb távon pedig az uniós beilleszkedésre jósolt 2027-ig lenne elengedhetetlen a fejlesztési stratégia. A kérdés fontosságát figyelembe véve megállapodtak, hogy a témát taglaló vitafórumot szélesítik, a tágabb köru következo összejövetelt pedig március végéig megszervezik. A véleményeket a ccicov@ccicov.com e-mail címre várják.
Az ülésen bemutatták azt az elképzelést is, mely a megye gazdasági talpra állítását a posztprivatizációs törvény kiegészítésével látja megvalósíthatónak. A bemutatott vázlatban leszögezik: a magánosításnak nem néhány ember meggazdagodását és ezrek munka nélkül maradását kellett volna eredményeznie, ezért elengedhetetlen a vizsgálat és a kiértékelés, a kihasználatlan álló termeloeszközök és földterületek mielobbi visszakapcsolása a gazdasági körforgásba.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleménye szerint a megye 1999-2006 közötti gazdasági hanyatlásának egyik oka az állami vállalatok sikertelen magánosítása. Ezek között említik a kézdivásárhelyi csavargyárat, az uzoni szeszgyárat, a sepsiszentgyörgyi gabonaforgalmazó vállalatot (Comcereal), a dohánygyárat, a villamos berendezéseket és villanymotorokat gyártó vállalatot (IAME), a szépmezoi Zoocompot, a Horticomot, az Olt Turisztikai Társaságot - ahonnan a háromszékiek ezrei kerültek utcára. Ezeknek a vállalatoknak a vagyonát nem lehet újraállamosítani, ezért olyan törvényre van szükség, mely lehetové teszi, hogy a privatizációs szerzodésekhez kiegészíto okiratokat csatoljanak.
A kamara öt kérdésnek az elemzését látja kötelezonek: foglalkoztatott alkalmazottak, befizetett áfa és profitadó, kifizetett osztalék, megvalósított beruházások. A kiegészíto okirat rövid határidoket szabna meg mind a talpra állításra-átszervezésre vagy pedig a felszámolásra, fúzióra stb., hogy a jelenleg haszontalan termeloeszközök ismét beinduljanak. Egyik konkrét példaként a kézdivásárhelyi csavargyárat említik, mely iránt a termelés újraindításának szándékával tavaly három német cég is érdeklodött a kamaránál, de az átláthatatlanság, az eljárási lehetoségek hiánya kizárta, hogy lépni lehessen. Jelenleg a jogi felszámoló cégek érdeke az idohúzás, hiszen ok ebbol élnek, az igazságszolgáltatásban pedig nem élveznek elsobbséget az ilyen fontos kérdések, megfelelo posztprivatizációs törvény lenne hivatott arra, hogy felgyorsítsa annak helyrehozását, ami még helyrehozható - vonja le következtetést a kamara.
Incze Ibolya
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.