
Több mint egy éve kongatjuk a vészharangot: veszélyben a kézdivásárhelyi kórház. Hiába készült el az új épületszárny, rendezték be a megye s a régió egyik legmodernebb egészségügyi intézményét, továbbra is finanszírozási gondok támadnak, és megtörténhet, amit már jeleztünk: cs?dbe megy a kórház.
Hólabdaként görgetjük magunk el?tt az adósságot - mondja Kelemen András igazgató. Rendkívül büszke intézményére, véleménye szerint kevés ilyen modern, jól felszerelt kórház m?ködik ma Romániában, ám ugyanakkor egyre megkeseredettebben szembesül azzal, számtalan próbálkozás ellenére sem sikerül elérniük, hogy megfelel? fejpénzt kapjon a kézdivásárhelyi kórház. A bajok gyökere 2003-ban keresend?, a kórházak finanszírozását szabályozó, akkor megjelent törvény hibásan sorolta be a kézdivásárhelyi kórházat, és kevesebb pénzt juttat számukra a biztosító, mint a megye másik három intézményének: a sepsiszentgyörgyinek, a kovásznainak és a barótinak. ,,2003-ban új rendszert akartak bevezetni, a DRG-t, amely a diagnosztikai csoportok szerinti finanszírozást jelenti. Ezt Nyugaton ma is használják, nem rossz rendszer, azt jelenti, hogy a megoldott esetek száma és milyensége szerint kapja a kórház a pénzt a biztosítótól. Egy vakbélm?tétért Kézdin is ugyanannyit fizet a biztosító, mint Bukarestben. Ez volt a terv, azonban nem ez történt” - mondja a kórházigazgató.
Amikor meghatározták az adott kórházak pontértékét, azt vették alapul, hogy addig mennyit költöttek a biztosító pénzéb?l. Aki sokat költött, sokat kapott, s ?k úgy jártak, hogy múlt évben több milliárd lejes támogatáshoz jutottak a helyi vállalatoktól, gyógyszert, élelmet vásároltak a kórháznak, s a biztosító pénzéb?l alig költöttek. ,,Így, amikor a képlet szerint kiszámolták a nekünk járó finanszírozást, 25 százalékkal kevesebb jött ki, mint a Háromszéken m?köd? másik három kórháznak. Gyakorlatilag egy ugyanolyan eset kezelésére nekünk 25 százalékkal kevesebb pénzt adtak” - meséli Kelemen András kórházigazgató a hiba eredetének okát. Ez a jövedelemkiesés, az azóta is fennálló különbség sodorta veszélybe a kézdivásárhelyi kórház létét. Az adósság évr?l évre gy?l, a büntet?kamatokkal növekszik, perek sorozatával kell megbirkózniuk, a szolgáltatók állandó fenyeget?zésével szembesülnek, és már a végrehajtó is megfordult náluk. Székelyföldön még egy kórház, az udvarhelyi jár hasonló cip?ben, ?k is ugyanannak a tévedésnek az áldozatai, de talán még rosszabbul állnak, mert már a gépkocsijukat is elvitte a végrehajtó.
Romániában 276 kórházat tartanak számon. A min?ségi mutatók alapján - az esetek összetettsége, az ágyak kihasználtsága, átlagos bennfekvési id? - a kézdivásárhelyi kórház a 103. helyen áll, a finanszírozási listán a 253. A 2003-ban megállapított, betegenként juttatott összeg 5,5 millió lej volt, ezt minden évben emelték, ám a rés megmaradt. Idén a sepsiszentgyörgyi, a kovásznai és a baróti kórházak betegenként 1220 lejt, a kézdivásárhelyi 970 lejt kap. Kelemen András igazgató azt is kiszámolta, ha nincs ez a különbség, az elmúlt két év alatt 35 milliárd régi lejjel kapott volna többet intézménye, ebb?l nemcsak a jelenleg 19 milliárdra rúgó adósságot fizethették volna ki, de még fejlesztésre is maradt volna pénzük b?ségesen. Így a biztosítótól kapott összeg éppen csak fedezi a béreket, esetleg még a villanyszámlát törleszthetik, nem marad bel?le gyógyszerekre, élelemre, az egyéb szolgáltatások költségeinek megtérítésére. Ennek ellenére a helyi támogatásokat nem fordítják ilyen jelleg? kiadásokra, kizárólag fejlesztésre használják. Európai normáknak megfelel? intézményt igyekeznek kialakítani, tavaly a helyi vállalkozóktól kapott hétmilliárd lejb?l a sebészetet újították fel, de az elmúlt években kicserélték a f?tési rendszert, modernizálták a mosodát, idén a pszichiátriát akarják felújítani, a járóbeteg-rendel?t kijavítani. Felszereléseik is egyre inkább közelítenek az elvárásokhoz, nyolc évvel ezel?tt itt kezdték el a megyében els? ízben a n?gyógyászaton a laparoszkópos m?tétek végzését, ma már a sebészeten és az ortopédián külön-külön laparoszkópos torony van. Színes dopplerekkel, modern röntgenlaborral rendelkeznek, és itt m?ködik Háromszék egyetlen mammográfja is. Nagyon nagy az igény rá, sokan keresik ?ket, ám a biztosító tavaly nem szerz?dött elegend? számú vizsgálatot, így azzal szembesültek, hogy nem tudják kiszolgálni a hozzájuk fordulókat. Most éppen err?l folytatnak tárgyalásokat: emeljék a vizsgálatok számát, hogy legalább a háromszéki betegeket tudják fogadni.
A pénzhiány, az adósságok a kórház mindennapi életére is rányomják bélyegüket. Több mint tíz perük van, a szolgáltatók követelik a pénzüket, és nemrég a törvényszéki végrehajtó majdnem elvitte a gépkocsijukat is. ,,Tavaly megjelent a 72-es kormányrendelet, amelyben a minisztérium átvállalta a kórházak 2005. december 31-e el?tti tartozásait. Papíron intézkedtek, ám gyakorlatban semmi sem történt, engem pedig naponta hívnak a hitelez?k, hogy miért nem utaljuk a pénzt. A fizetésemelésr?l a tárcavezet? aláírta a döntést, ám arról nem szól a fáma, hogy mib?l. Hasonló a helyzet az ebédjegyekkel. Beperelt már a szakszervezet is. Nehézkes az élelmiszer-, a gyógyszerellátás. El?fordult, hogy a vállalkozó azt mondta, nem ad kenyeret, más pékséget kellett keresnünk. Hiába cseréltük ki méregdrága gépekre a mosoda felszerelését, egy hónapja nem tudunk vízlágyítót venni. Nem tudjuk kifizetni az orvosi m?szerek, gépek technikai ellen?rzését, nincs pénz a röntgengépekre szervizszerz?dést kötni” - sorolja a napi gondokat az igazgató.
A kézdivásárhelyi kórház nemcsak a várost, de egész Fels?-Háromszéket kiszolgálja, s pont a modern épület, a jó felszereltség miatt egyre többen keresik fel a megye más részeib?l is. Évi 60 000-67 000 beteget látnak el, és míg országosan egy orvosra 237 beteg jut évente, itt 317-et vizsgál meg egy szakember, n?véreknél az országos átlag 87, Kézdin 114. Az orvoshiánnyal itt is szembesülniük kellett: fiatal magyar orvos ma már alig akad, a marosvásárhelyi egyetem végz?seinek teljes évfolyamai hagyják el az országot. A végz?s román orvosok elvándorlása 80 százalékos, a magyaroké 94.
,,Körülményeket kell számukra teremteni, és meg kell fizetni a munkájukat - véli Kelemen András -, elképzelhetetlen, de egy fiatal szakorvos tizenegy-tizenkét év tanulás után 6,5 millió lejes fizetést kap. Ennyi pénzért nem lehet idecsábítani ?ket.” Kézdivásárhely mégsem áll olyan rosszul, tavaly hat fiatal orvost vettek fel, nagy vonzer?nek számít, hogy a városi önkormányzat szolgálati lakást biztosított számukra. Hiány még mindig van, most reménykednek, hogy két év keresgélés után végre sikerül szemészt találniuk.
Sokéves lobbi, rengeteg áldozat árán felépült a kézdivásárhelyi kórház új szárnya, 2005 ?szén nagy csinnadrattával miniszterelnök-helyettesek, miniszterek jelenlétében adták át, egy éve teljesen elkészült, minden ide szánt részleg beköltözhetett. Az RMDSZ-es lobbiból azonban a finanszírozási hiba kijavítására már nem futotta. A megyei egészségügyi hatóságok, a prefektúra, a helyiek mindent megpróbáltak, rengeteg bukaresti út, kilincselés a hátuk mögött, de továbbra is csak ígéretekkel fizetik ki ?ket. Van ugyan RMDSZ-es államtitkár, Markó Béla miniszterelnök-helyettest több ízben megkeresték szül?városa ügyében. Legutóbb, tavaly nyáron elveszítette a neki átadott teljes dokumentációt. A visszajelzések szerint most sikerült jobb belátásra bírnia Eugen Nicol?escu egészségügyi minisztert, egy helyi küldöttség Bukarestbe készül a napokban, hogy aláírassa a módosításról szóló dokumentumot, ám nem könny? egy miniszterhez bejutni. Kézdivásárhelyen és környékén pedig egyre többen aggódnak a kórházbezárás, a cs?d miatt. ,,Mi nem kérünk többet, mint ami járna, azt szeretnénk elérni, javítsák ki a hibát” - mondja az igazgató, ám a gyors megoldásban valahogy nem hisz. Addig pedig folytatódik a kínlódás, a túlélés egyik napról a másikra, ami éppen a kórház legfontosabb szerepér?l, a gyógyításról tereli el a figyelmet, és vonja el az energiát.
Farkas Réka