
Várható volt, már tavaly jött a hír, hogy ez év január elsejét?l úgymond uniós felzárkózási törvény jelenik meg, melynek célja a pálinkaf?zdék ráncba szedése, az EU-normák szigorú alkalmazása, hisz az alkohol állami monopólium, s az utána járó jövedéknek, azaz luxusadónak az állam kasszájába kell befolynia. Nos, szél fúvatlan nem indul. A 2003/571-es adózási törvényt a 2006/343-assal módosították, s az 1861-es kormányhatározattal megjelent annak alkalmazási szabályzata is.
Az unió beleszól a pálinkaf?zésbe
Nem telt el még olyan sok id? az év els? feléb?l, a megye pénzügyi kirendeltségei ismerkednek az új el?írásokkal, de a f?zdék, a lakosság, a gyümölcstermeszt?k, akiknél hordókban áll a cefre, jobbára nincsenek tisztában az új és, mondhatni, drasztikus rendelkezésekkel. A hazai román média hangot is adott a termel?k-f?z?k elégedetlenségének, s a regáti cujkások kijelentették, hogy ,,márpedig mi a hagyományos pálinkacskáról még az Európai Unió kedvéért sem mondunk le. Felháborító a törvény, ki kell törni a nyakát. Mit ért az unió a cujkaf?zéshez? Majd lefizetünk-leitatunk minden ellen?rt. Népünkt?l e hagyományos specialitását, a cujkát még a Ceau?escu-rezsim sem vette el!”
A megszorítás abban áll, hogy pálinkát f?zni csak annak szabad, akinek kazánja is van (!?). Szinte érthetetlen. Méltán lehetnek elégedetlenek az illetékesek, mert mint mondták, legalább valamelyes átmeneti intézkedésbe belenyugodtak volna, de arra nem számítottak, hogy államunk egyik évr?l a másikra szolga módra a legszigorúbb uniós normáknak szerezzen érvényt, népe kárára. Azt is megsúgták, hogy nem lennénk Romániában, ha e törvénynek valamelyes kibúvóját nem találnák meg. Márpedig a törvény, az törvény - mondják többen -, s a büntetések borsosak. El?írásairól Szabó Istvántól, a Kovászna megyei pénzügy-igazgatóság munkatársától érdekl?dtünk.
- Az adótörvénykönyv 171. cikkelye rendelkezik a f?zött pálinkák készítésér?l - tájékoztatott. - Az új törvény egy családnak saját használatára, és nem eladásra, 50 liter százszázalékos alkoholtartalmú itóka f?zését engedélyezi. Ha 50 fokos az a pálinka, akkor a fels? határ természetesen 100 liter. Szigorúan megtiltja a f?zdéknek, hogy a pálinkából vámot vegyenek. A törvény értelmében a kif?zött 50 fokos pálinka egy literének luxusadója 13 új lej, amit be kell fizetni az államkasszába. Ha a f?zde a megengedettnél többet készít, mert hát mindenkinek - ukmukfukk - nem lehet saját kazánja, avagy meg sem éri kazánt építtetni, arra a luxusadó az említettnek kétszerese!
Részletes felvilágosítást, engedélyt a területi pénzügyi kirendeltségeken adnak. Ezeknek van joguk lezárni (lepecsételni), felnyitni a kazánokat - mondja a törvény -, náluk kell bejegyeztetni a f?zdét, a cefre mennyiségét, a f?zési id?t, s minden hó 25-éig befizetni a luxusadót. Az alapnyilvántartást a f?zdének kell vezetnie.
Megyénkben durván számolva, hisz összesített statisztika birtokába nem jutottunk, közel harminc körüli a f?zdék száma. A jó szilvórium, a gyümölcspálinka készítése a jó cefrén, annak kezelésén és a f?z?mester tudásán alapszik, s apró részleteit tanulmányozva egyfajta boszorkánykonyha, ha azonban a dolog mostani törvényes oldalát bogozgatjuk, tébolyítónak t?nik. Lehet, hogy a regáti cujkaf?z?k többet meg mernek engedni maguknak, keresik majd a mellékösvényeket, de a magunkfajta ember törvénytisztel?. Körutunkon arra kerestük a feleletet, hogy mi a pálinkaf?z?k véleménye, miként sikerül úgy dolgozniuk, hogy a törvényt se sértsék meg, és a termel?ket is ki tudják szolgálni. A törvények készít?inek is ezt a célt kellett volna követniük, anélkül hogy az állam érdekeit sértenék. Mert: a sok munkával összegy?jtött gyümölcsöt-cefrét úgysem öntheti el senki. Hogy lesz-e, aki a maga számára kazánt fog beállítani, vagy ezek után mennyire ugrik fel majd a kisüsti literének ára, az még a jöv? titka. Hogy ilyen intézkedésekkel az unió szabad utat ad a gyenge hazai és külföldi festett italoknak, az csak sejthet?, az azonban szinte biztos, hogy a magunkfajta ember nem lesz hajlandó felcserélni a szilvóriumot a szánkós vodkával!
A policok már szimatolnak
- Hallottam és érdekl?dtem is az új pálinkatörvény fel?l - mondta Ferencz László, a Kovásznán m?köd? egyetlen f?zde, az L-G családi vállalkozás tulajdonosa. - Szigorától tartva, bár hivatalosan senki nem értesített, mindaddig nem indultam el a f?zéssel, amíg nem láttam magam biztosítva a pénzügyi kirendeltség részér?l. Indulnom kellett, mert sok a jelentkez? helyb?l, Pákéból, Barátosról, Páváról, Csomak?rösr?l, de már a rend?rség figyelte, hogy füstöl-e nálam a kémény. Nekik is feladatuk ellen?rizni ezt a tevékenységet.
A 200 liter ?rtartalmú üstöt maga Ferencz László készítette, és 1988-ban szerelte fel vajnafalvi udvarán. 2004-ben el kellett költöznie, mert - szólt a parancs - f?zde csak ipari zónában m?ködhet. Vámot soha nem vett, tavaly 30, idén 40 lejt akar kérni egy üst cefre lef?zéséért, másodpárlásáért. A kovásznai pálinka min?ségét dicsérik a helybeliek. Ferencz László valóságos alkimista, mint vegytant ismer? ember hosszan és hasznosan tud mesélni a cefrekészítés m?vészetér?l. Szerinte, ha tökéletes az erjedés, 10 liter min?ségi cefréb?l egy liter 50 fokos pálinka ered.
Híre ment,
de parancs nem érkezett
Erd?vidék alacsonyabb tengerszint feletti fekvése kedvez?bb a gyümölcstermesztésre. Így aztán jeles pomológusok hazája volt ez a régió. Itt nemesített és dolgozott a bodosi Budai József, a baróti Nagy Mihály és az olaszteleki Nagy Imre. Utóbbi a cefrekészítés igazi mestere volt. A nehéz munkát végz? bányásztársadalom a megmondhatója, hogy min?sége, zamata és tisztasága miatt volt híres a vargyasi Gál Vilmos-féle pálinka (sajnos, most nem f?znek) - s az ma is az erd?fülei Borbáth-féle szilvórium.
Erd?füle hámori részén, Borbáth József ,,boszorkánykonyhájában” régi ismer?sként köszöntött Kovács Balázs, aki nyugdíjas bányászként gyakorolta be magát a lepárlás titkaiba. Elmondta, hogy a tavalyi gyenge termés miatt képessége alatt teljesít a f?zde. Fülébe is eljutott az új ,,pálinkatörvény” híre, anélkül azonban, hogy életbeléptetése ügyében valamelyes intézkedés érkezett volna. A jó fülei szilvórium 10 literéb?l 3 liter vámot vesz a f?zde, pénzbeli kiadással nem tartozik a kuncsaft.
- Ez a f?zde 1964-t?l m?ködik folyamatosan. Én apám örökségében vagyok - magyarázta az 51 éves Borbáth József. - T?sgyökeres fülei a família, anyám magyarhermányi volt. A felszerelést én módosítottam. A pálinka min?ségére ügyelünk. Egyik titka az, hogy 48 és 50 fok között f?zzük, ügyelünk a folyamatra.
Hogy a fülei szilvapálinka nem mulatni való itóka, arra éppen e sorok írója is tanú. Ploie?ti-i ellen?rök, magas beosztású mérnökök érkeztek a köpeci szénbányához annak aranykorában (amikor még közel évi egymillió tonna szenet adott, 4000-nél több volt alkalmazottai száma a halálra ítélt bányaiparnak). Boros Árpád igazgató súgta: ,,visszük Fülébe ?ket puhítani. Maga ne igyon, Zoli, én sem iszom, két józan embernek kell lennie, ezeket haza kell vinni!” Jól is fogott a két józan, markos ember, mert a vendégeket, regátiakat és hazaiakat, mint az ölfát, keresztbe kellett berakni a terepjáróba, s behordani házukba. De volt úgy is, hogy az öreg Borbáthnál kötöttünk ki - Erd?vidék-néz?ben - Vígh István grafikussal, néhai dr. Demeter Jen? belgyógyász mecénással, Sylvester Lajos akkori kultúrvezérrel, mai kollégámmal. A zenét szálegyedül Varga Gyurka ,,kultúrás” szolgáltatta: énekelt, amíg tudott…
Jó, ,,min?ségi pálinka” hírében állt Erd?vidéken a ma már ismeretlen nagybaconi szilvórium is. Annak erejénél restaurálta említett Vígh István a bibarcfalvi Szent László-falfreskót. Ameddig bírta. ,,Sajnos - így mondták -, befejezni sohasem tudta.” Azóta nevezzük Antal keser?nek a baconi dühüt. Ugyanis az Antal család f?zdéjében készült.
Nem volt rossz a vargyasi ned? sem. A ma betegesked? Gáll Vilmos bátyánk megígérte, hogy ócskavasból létrákat, pallókat készít az Almási-barlanghoz és a Vargyas patakára. A terv valóra vált, a szerelékeket utánfutós traktorral szállítottuk fel, és éneklés közepette szereltük fel a völgyben. A szemtanúkból, aprómunkásokból ma is sokan élnek kies Erd?vidéken. Munka végeztével, annak rendje és módja szerint, Vilmos bátyánk maga f?zte szilvóriummal tisztelte meg a munkásokat: végkimerülésig! Hazafelé csend volt, már senki sem énekelt, csak napok múlva mondogatták: sikeres, jó munka volt, de a befejez? részre már nem emlékszünk!
A papolci párlat páratlan
Különleges a papolci f?zde. Kavargatós: kézzel kell keverni a cefrét, hogy oda ne égjen az üstben. Különleges felszerelés méri a párlat mennyiségét, beépített fokoló pedig az er?sségét. Még sz?r? is van a két párlat között. A cujkát (els? párlatot) kézi szivattyúval pumpálják át a 180 literes tisztálókazánba. A kliens figyeli, mekkora a pálinka foka, s szól a tulajnak: megállunk! A f?zdében Gáll Ferenc tulajdonos fogadott, s a kever?t a 83 éves, magyarul jól beszél? papolci román asszony, Garofina (Fina néni) tekerte.
- Én a nagyapámtól-apámtól örököltem ezt a felszerelést - felelt kérdésünkre a tulajdonos. - Nagyapám szemét kiverte a szilánk a háborúban, s ezt a felszerelést hadisegélybe kapta. Akkor nem volt veteránpénz! Ott van a gyártó cég neve, olvassa el.
A rézplaketten ez a szöveg áll: ,,Szíjjártó rézm?vesek, Kiskunfélegyháza”. Bár a környéken nem egy pálinkaf?zde m?ködik, Zágonban, Kovásznán, Feldobolyban, mégis van termel?, aki a papolcit kedveli, mondták, hogy ,,a papolci párlat páratlan”. A tulajdonos megjegyezte, soha nem engedi, hogy a pálinka 50 fok alá híguljon: megzavarodik, opálos lesz, kissé kesernyés. A f?zdének saját vízellátása van, a malátát (a kif?zött cefrét) tartályban felfogják, nem jut a patakba, a gazdák feletetik állataikkal.
- Hallotta-e, hogy új törvény igazgatja január 1-jét?l a f?zést? - kérdeztük.
- Nem hallottam. Én az engedélyt kiváltottam, s ott azt mondták, ha valami újabb dolog jön közbe, üzennek.
*
Február még a székely pálinkaf?zés dandárja. Az új törvény rugalmasabb értelmezése-alkalmazása az ellen?rök jóhiszem?ségén múlik. Bekopogtattunk a megyei fogyasztóvédelemhez is, ahol Rodica G?zdac igazgató elmondta, nem feladatuk ellen?rizni a f?zdéket, csak azokat az egységeket, ahol vegyítik az italokat. Hasonló módon nyilatkoztak a megyei élelmiszer-biztonsági hatóságnál is. A környezetvéd?k - merthogy ellen?rökben nincs hiány mifelénk -, természetesen, mint eddig, végzik munkájukat.
Kisgyörgy Zoltán