
Maksa fölött, a Csobot-teto délkeletre nézo oldalában található az a Kupakonek nevezett sziklaformáció, amely ha mesélni tudna, a település régi nemes históriáját tárná fel elottünk, meggyozve az olvasót arról, hogy hajdanán sokkal jelentosebb faluja volt Maksa Kézdiszék e szegletének, mint ma. Vessünk egy pillantást a múltra, mert így értékelhetjük igazán azt, ami ma történik ebben a községközponttá avanzsált faluban, amely némiképpen vendégfogadója is lesz az eresztevényi Óriáspince-tetore tervezett, István király-napi Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának.
Kupa vezér elhallgatott,
nem mesél már Maksa múltjáról, pedig jutott ennek a településnek éppen elég megpróbáltatás a történelem folyamán, nemcsak török-tatár pusztításból, pestisjárványból, tuzvészbol, hanem a totalitárius rendszer kegyetlenségeibol is, mert nem egy maksai, ki merészelt nem egyetérteni az eroszakos kollektivizálással, tapasztalta meg a dobrudzsai internálótáborok szörnyuségeit. Emlékkopja örökíti meg a faluban annak az emlékét, amikor 1950-ben két asszonynak tüntetés közben golyóval oltották ki életét, további két személy a kényszerlakhelyrol és a munkatáborokból sohasem térhetett vissza szülofalujába, harminchárman meghurcoltatást szenvedtek.
Maksa volt a régi székely népgyulések egyik helyszíne. Fennmaradt, hogy a Kupako oldalában, ahonnan belátni Háromszék délkeleti sarkát, nemegyszer a falu régi temploma elott álló kotömbökön törvényt hozni gyultek össze a falu vagy éppen a környék vénjei, tapasztalt öregjei, tanácskoztak a székelység közérdeku dolgairól, s a disputa végén, mintegy jelezve, hogy a határozat megszületett, kivont kardokkal járták körül a tisztes koszorút, megtisztelve ekképpen a jelen levo törvényhozókat és a nép végrehajtás céljaira kijelölt ,,hadfiait”. A zsarolás és jogtiprás miatt fellázadt székelyek itt határozták el nemzeti jogaik és szabadságuk fegyverrel való védelmét. Szabadnak akarta mindig érezni magát ez a nép szüloföldjén, ki is állt jogai mellett, s most, lám, másfél évtized után sem teljesültek álmai, harcolnia kell a szélesebb szülohaza autonómiájának megteremtéséért, küzdelem és idegháború révén tudta-tudja csak visszaszerezni osi föld- és erdovagyonát - sot, azt a tavat is, amely ot illetné meg, melynek partján olyan turistaparadicsomot építhetne, mely némi pénzt is hozna önkormányzatának, népének.
Nincs olyan monográfia,
amely magában foglalná mindazt, ami e településen történt a lepergett évszázadok alatt. A XIX. század közepén Maksának 869 lakóját tartották nyilván. Nott ugyan azóta a népesség, ám a falusi lakosságot megtizedelo ipari forradalom itt is apasztotta a lelkek számát, 2002-ben a népszámláláskor 944-en lakták a falut, ebbol 918 magyar és 26 román nemzetiségu. A népességi mutató sok idon át apadást, a rendszerváltás után hosszú stagnálást mutatott, látogatásunk alkalmával azonban a helybeli református lelkipásztor, t. Rákossy Károly azt mondta, növekedik a népesség, családok települtek haza, további növekedés is várható.
A település gazdasági erejét, vagyonát nem állt szándékunkban felmérni, azt azonban tudomásul vettük, hogy a termoföld és a legeloterületek, az erdok egy része, ha nehezen, lassan is, de visszakerült a lakosság tulajdonába. Még mindig tetemes összegu állami és kollektívnyugdíjat hord ki havonta a postás, nincsen meg nem muvelt, parlagon hevero terület a faluban, nincs muveletlen zöldséges- és gyümölcsöskert, lassan az erdo-közbirtokosság hozadéka is a résztulajdonosokat szolgálja. Két-három tehetosebb farm, állattenyészto család él Maksán. Hamarosan megindul az uniós eloírásoknak is megfelelo Gocz-féle disznófarm, Oláh Badi Péter pedig népes tehénfarmot vezet. Többen - Hodor János, Badi Gyula, Deszke János - gépesített mezomuveléssel foglalkoznak, a helyi pityókatárolókban minoségi ültetni való gumót raktároznak, amit már árulnak is. Magánkézbe került az egykori malom is, s Lukács István cégvezetotol megtudtuk, a helybelieket is kiszolgálja, de o inkább jobb minoségu búzát oröl. A disznónakvalót otthonosan, kalapácsmalmokban is el tudja készíteni bárki magának.
- Tudja-e, mit - szólított meg egy magát megnevezni nem óhajtó, a bölcsesség korát megért maksai férfi. - Furcsa ez a mifajta népünk. Nehezen szólal meg, nem szófosó. Inkább hallgat, nem beszél, mindenki gondoljon róla, amit éppen akar. De o közben oröli magát, kénlódik, s ha élete nem sikerül, akkor sem sír, inkább feladja a harcot.
A jóból, a hasznosból sohasem elég
A község polgármestere, Oláh Badi Álmos nyilatkozott így:
- Ha valamit nem végeztünk el, ha szemmel látható hiányosság kerül a faluban, az még nem jelenti azt, hogy nem látjuk, nincs tudomásunk róla, az önkormányzatnak van annyi tapasztalata, tudja, miként mutatna az ideális Maksa község az unióban. Nekünk a harc mikéntjét kell ismernünk: a törvényeket, kijátszani, ha lehet, mert eléggé rugalmasak, halomra kell készíttetni a pályázatokat, állandóan felszínen lenni, szimatolni a pénzforrások után, kihasználni minden adódó alkalmat, s azt a falu javára fordítani. Nem mindig a jóakaraton múlik minden, az anyagiakon... Mégis tavaly több sikerünk is volt, mert az év végén nagyobb pénzösszeg folyt be költségvetésünkbe, és egy lejt sem akartunk elveszíteni belole. Elsorendu fontosságú számunkra az infrastruktúra megteremtése-kiépítése, foleg az ivóvíz- és a szennyvízhálózatra gondolok. Február 8-án döntünk a helyi költségvetés elosztásáról. Szándékunk tovább javítani az utak-utcák burkolatát, új muvelodési otthon építését tervezzük, mert a jelenlegi egyházi tulajdon, mi csak béreljük az épületet. Eresztevény, bár önálló kis lakóközösség, tulajdonképpen Maksa egy része. Itt kijavítjuk az egykori üzlethelyiséget, hogy megfelelo helyet tudjunk biztosítani a falugyuléseknek, de legyen szórakozóhelye is a helybeli fiatalságnak. Mert a településen halad át az E-574-es nemzetközi út, elhatároztuk, hogy elterelo utat építünk Eresztevény és Maksa között a szekeres forgalom számára. Erre adott is a lehetoség: a Besenyo-patak völgyén csupán két helyen kell átjárót kialakítani, persze, valamelyes földterületet is kell majd vásárolnunk a tulajdonosoktól erre a célra. A tereloutat uniós pénzbol szeretnénk kiépíteni. Célunk mindenképpen megerosíteni a vállalkozói szférát, mert munkahelyekre van szüksége a népnek. Hangsúlyt fektetünk ezután olyan pályázatokra, amelyek a mezogazdaság és az állattenyésztés fejlesztését-korszerusítését alapozzák meg.
Egyedül Istené a dicsoség
- olvasható az 1537-ben öntött maksai kis harangon. Még pápista idobol maradhatott meg, s most is muködik, szép magas hangjával dicséri az Urat.
- Mit jelent egy ilyen osi eklézsiában jeles lelkészek utódjának lenni? - kérdeztük Rákossy tiszteletestol, a jelenleg 587 lelket nyilvántartó református egyház lelkipásztorától, aki visszavarázsolta a falu jelenlegi templomának egykori késo reneszánsz kazettás mennyezetét, amit a régi templom elbontásakor leszereltek és eladták a Budapesti Iparmuvészeti Múzeumnak. Az egyes kazettaszemek munkadíját a hívek fizették elhalt szülok, nagyszülok, keresztszülok emlékére. Az új kazettákat Orbán Erzsébet kézdivásárhelyi iparmuvész festette az eredeti fényképek után.
- Elodeim munkás papok voltak, egytol egyig. Nekem is munkával lehet bizonyítani, és igyekeztem is bizonyítani túl a gyülekezeti élet és a lelkek muvelésén, mert a lelkész feladatában mindig ott volt a hétköznapok gondja-baja. Templomunk valamiképpen rendben lenne, de a papi lakás tetozetét az elkövetkezo két esztendoben fel kell újítanunk. Nem kaptuk még vissza teljesen egyházi vagyonunkat, kéthektárnyi területet a tó mellett mindenképpen visszakövetelünk. Még mindig folynak az azonosítások, kértünk topográfiai felmérést. Van 50 hektárnyi visszakapni való erdonk. Ez jelentos vagyon, mert a múltban is ez húzta ki a bajból az egyházközséget. Egyik jeles elodöm, Jancsó Máté abból építette, s 12 000 arany forintból a jelenlegi templomot.
Az egyház tervében szerepel egy ravatalozóház építése a templom mellett, a temeto bejáratánál. Jól fogna hát erre a célra a visszakövetelt erdovagyon hozadéka, hisz a ravatalozó uniós követelmény, bár a maksaiak egy különlegesen jó gyászkocsi építésébe is befektettek már.
Bovül az iskola, haldoklik a falumúzeum
Szóról szóra így van, meg is gyozodhettünk errol az egyetlen iskolában, amely a legnagyobb székely, Orbán Balázs nevét viseli. Egy hoközpont beszerelése már folyamatban - tájékoztatott a polgármester. A futotestek, a hálózat már helyén, ám a kazán még nem érkezett meg. Az igazgató hiányában Dálnoki Sándor testnevelo tanár mutatta be az iskolát: tornatermet rendezett be az asztalitenisz gyakorlására, s a maksai tanulóknak nem egy versenyen kapott díjáról tanúskodnak a folyosón látható oklevelek. Az iskola épületéhez kötötték azt az új szárnyat, ahol korszeru vécé és kézmosó kap majd helyet. A folyosóvá alakított kis teremben raktározzák azt az eléggé gazdagnak mondható régiséggyujteményt, amely méltán szolgálhatna egy kis maksai tájmúzeum kezdeményéül. Dálnoki tanár helyet keres e gyujteménynek, egyelore eredménytelenül. Magunk is meghúzzuk ezúton a harangot: ez közügy. Kerülnie kell a gyujteménynek méltó hely, hisz tájmúzeummá is alakítható a közeljövoben.
Kisgyörgy Zoltán