
Sebo Ferenc, a megzenésített vers, a tekerolant, és a táncház elválaszthatatlan egymástól. Régi és mai zenésztársaival kituno koncerten ünnepelte 60. születésnapját a minap a Muvészetek Palotájában.
Dalai, versei évszázadokat fognak át. Színes egyéniség, sok humorral, részletekben kalandozva mesélt pályájáról az MTI munkatársának. Szekszárdon született, Székesfehérváron zongorázni, csellózni tanult. Budapesten a gimnázium zenekarában bogozött. ,,Az egyetemi évek alatt Halmos Béla évfolyamtársammal, szobatársammal a Bercsényi Kollégiumban énekeltünk, gitároztunk, József-Attila-dalokat játszottunk” - idézte a kezdeteket. ,,Historikus zenével kezdtük, az autentikus késobb jött. Az énekelt vers történeti mufaj, egyetlen túléloje a népdal. A hangszeres zene megtanulásával jutottunk el a táncházhoz” - mondta.
Berek Kati a kollégiumban hallotta, s meghívta oket az Egyetemi Színpadra, majd késobb a 35. Színházhoz, majd együtt járták az országot. ,,A színházban középkori kínai operához kértek zenét, ezzel indult zeneszerzoi karrierem.” Akkor ötlött fel benne a tekerolant, az egyszólamú, dudaszeru hangszer, amely mellett lehet énekelni. A lantot Bársony Mihály bácsi csinálta meg neki Kecskemét környéki tanyáján, o pedig addig is gitározott. Késobb Martin György tánckutatóhoz irányították oket, aki feltárta gyimesi és mezoségi gyujtéseit, zenészekhez küldte oket technikát tanulni. Kodály-tanítvány volt, akire Kodály azért volt büszke, mert külföldön nem csak ismertette a táncokat, hanem be is mutatta. ,,A szakmabeliek háborogtak: hogy lehet népdalt gitáron kísérni? Vargyas Lajos népzenekutató csitította le oket” - emlékezett.
A Halmos-Sebo duó Koltay Gergely fuvolással Sebo együttes lett. ,,Az én nevem volt a legrövidebb” - indokolja. Éri Péter és Nagy Albert bogozött, 1973-ban Sebestyén Márta jött. ,,Mártikával a Kassák klubban kezdtünk játszani. Édesanyja Kodály-növendék volt. Akkoriban feljelentették, nem jöhetett velünk külföldre” - mesélte.
A táncház a Fovárosi Muvelodési Házban indult, a Kassák klubban folytatódott a klubvezeto támogatásával. Jött Nagy László, Weöres Sándor, Szécsi Margit, Szántó Piroska. ,,Nem fizettünk senkinek, ez nem pénzkérdés volt” - teszi hozzá. Nyári táborokat szerveztek a tanács és a klub támogatásával, a zenészeket Halmos Bélával tanították. Országos mozgalom lett a táncház, elsok között alakult a Muzsikás és a Bartók együttes.
Sebo a nyolcvanas években a Zenemuvészeti Foiskolán zenetudományt tanult, utána az Állami Népi Együttes muvészeti vezetoje lett. A táncegyüttesre, a zenét-táncot szolgáltató archívumra s a népzenei osztályra támaszkodva született A Hagyományok Háza, amely a szájhagyományban megmaradt muveltséget próbálja megörökíteni.
A közmuvelodési tevékenység, a táncház, a hagyományápolás és az egyéni produkció külön síkok - jelentette ki. A nyelvezet megorzéséhez kell a támogatás, hogy a produkciókhoz legyen háttér. ,,Azt, hogy ki hogyan adja el, magánügy. Állami pénzt sose kértem az együttesre” - tette hozzá. O maga soha nem nyomult, de a mai fiataloknak meg kell tanulni reklámozni magukat. Az emberek koldusszegények, nincs pénzük a szórakozásra. ,,Régen a falu eltartotta saját zenekarát, most a kétmilliós város nem tud eltartani egy operaházat” - dohog, hogy vannak zenészek, akiknek semmi nem jut, s a Sebo együttest is kevesebb helyre hívják.
,,A Benczúr Házban második éve van saját klubunk. Tánc már nincs, öregek vagyunk” - meséli. Megünnepelték Lázár Ervin születésnapját, meghívták Csukás Istvánt, fellépett Sebestyén Márta. Halmos Bélával, aki munkatársa a Hagyományok Házában, a Fonóban csinálják az öregek táncházát. Felidézi a koncerten is megjelent erdélyi Karsai Zsiga bácsit, aki 240 táncfigurát ismer, nyolcszáz népdalt gyujtöttek tole, továbbá Kovács Tivadart, Bársony Mihályt, Székely Zoltánt, akikkel Kanadában találkozott, s akiknek Bartók Béla a hegeduversenyt írta. Örül annak, hogy sok a fiatal tehetség. Kiemelte a háromnyelvu Agócs Gergelyt, aki a szlovák fiatalok között Pozsonyban, Kassán, Besztercebányán terjesztette el a táncházat. ,,Már Szlovákiában is vannak, akik elutasítják a soviniszta hangnemet” - jegyzi meg. Megemlíti a Söndörgo együttest is, a zenészek közül pedig Borbély Mihályt, Parov Nikolát. ,,Zenekarokkal jól állunk, a társadalmi helyzet rossz” - fejezte be a beszélgetést Sebo Ferenc.
Kovács Miklós
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.