Az erdélyi magyar közösséget - vagy legalább annak egy részét - nem csak az foglalkoztathatja, kik lesznek európai parlamenti képvisel?i (ha lesznek egyáltalán!), hanem az is, hogy a közelg? aradi RMDSZ-kongresszuson milyen változásokra, irányváltásokra lehet számítani. Az majdnem köztudott már, hogy a szervezet elnöki tisztségére egyetlen személy pályázik továbbra is: Markó Béla. Nincs ellenjelöltje. Jó ez, vagy rossz, azt bajos eldönteni. Az örökös egyszemély? jelöltség gyanút is ébreszthet, másrészt viszont elhárítja a táborokra való szakadozás veszélyét. Érdekesebb, hogy milyen csúcsvezetés áll majd fel, képes lesz-e újítani, fiatalítani az RMDSZ a legfels?bb döntési szinteken, de ennél még érdekesebb: képes lesz-e a szervezet stratégia- és taktikaváltásra, mert ez a mostani irány - sajnos! - nem sokra vezetett. Pedig ott voltunk a kormányban, koalíciós partnereink száz ünnepélyes fogadalmat tettek a szövetségesi h?ség oltárára, de dolgaink alig-alig mentek elébb. Az nem eredmény, hogy kormányzati stallumokból elég b?ven szereztünk. Az eredmény az lett volna, ha lenne már méltányos kisebbségi törvény, ha a Bolyai Egyetemet legalább a független magyar karok szintjéig juttathattuk volna a helyreállítás göröngyös útján. De a sort lehetne folytatni a visszaszolgáltatások területén tapasztalható durva diszkriminációkkal is, s példaként elég lesz itt most felhozni, hogy Maros megyében egyhektárnyi erd?birtokot sem hajlandóak visszaszolgáltatni a Kemény, a Teleki, a Bánffy és más magyar történelmi családoknak, káricsolván háborús b?nökr?l, á la Wass Albert-mintára. Közben a Sturdza hercegek leszármazottainak odaloccsintják fél Moldvát, egy Habsburg-finak a törcsvári kastélyt, I. Mihálynak Soborsint, az Erzsébet-palotát, a Pele?-kastélyt... Milyen méltányosság ez? Az említett három magyar f?úri családról illik tudni, hogy energiájukat és vagyonuk jövedékeit a kultúra fenntartására és támogatására fordították, s oly szegényen végezték, mint a templom egere. A nagy román ,,kárpótoltakról” ez nem éppen mondható el.
De térjünk vissza a másik, az európai választáshoz. Az szinte nyilvánvaló, hogy egymás ellenében mi semmire sem megyünk (mindegy, hogy májusban vagy ?sszel tartják meg a voksolást), kiderülhet ,,a pipék összeszámolásánál”, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem T?kés László nem fog majd a parlament széksoraiba ülni. Ha még egyeztetni lehetne - id? volna rá! -, akkor mindenképpen lehetne erdélyi magyar képviselet. S?t: székely is, mert nem állja helyét az az állítás, hogy Székelyföld fehér folt lenne az RMDSZ-es jelöltlista esetében. Egyetlen példa: az els? helyen rangsorolt Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter ugyan Marosvásárhelyen született, tanult és n?tt fel, de szülei és minden felmen?je sepsiszentgyörgyi volt. S különben is: mióta nem Székelyföld Marosvásárhely?! Ez csak egy adalék, de folytathatnánk.
Igazán nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy az önemészt? szembefeszülések helyett valamilyen erdélyi magyar konszenzust kell találni végre.
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.