Kárment?Közélet: Ellenszer léhaságra

2007. február 17., szombat, Archívum 2003–2007

Noha a budapesti rend?r-f?kapitányságra leadott gépfegyversorozat zaja vélhet?en minden magyarországi visszhangját háttérbe szorítja, a köztársasági elnök, Sólyom László romániai, erdélyi látogatásának kijelentése, miszerint az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, viszonyítási lehet?séggé, kiindulóponttá vált. Nem csak azért, mert a Magyar Köztársaság legf?bb közjogi méltósága mondja, hanem azért is, mert az államf? elismert alkotmányjogász, kisebbségi ügyekben következtes. Mint ahogy emlékezetes marad az a megjegyzése is, hogy az erdélyi magyarságot nem kisebbségnek, hanem nemzeti közösségnek tekinti, melynek a jöv?ben gyakori látogatója lesz.
Sólyom László szavai felrázhatnák a következetesen egymásnak feszül? erdélyi feleket is, akik az autonómiadiskurzusban változatlanul követik a régi slágert, miszerint ,,mindenki másképp csinálja”. (,,Van, aki megmondja, hogy mit szabad/Van, aki nem teszi, amit nem szabad”...) Szóval, nem csak e dal feledhetetlen, hanem egy minapi, az RMDSZ megrendelésére készített közvélemény-kutatás is, amely számokba, százalékokba csomagolva azt az egyszerre közhelyesen nevetséges, üresjáratba torkolló frázist próbálja meg lenyeletni a félrehúzódó szemlél?vel, hogy ,,az autonómia csak részleges megoldást kínál a romániai magyarok sajátos problémáinak megoldására”. A szakmunkát értékel? szociológus úgy fogalmazott: ,,az emberek már átlátják az önrendelkezés összetettségét, nem tekintik csodaszernek”. Vív­mányként közölték, hogy a megkérdezettek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió teljes mértékben megoldaná a romániai magyarok problémáit, 39,8 százalék szerint ez nagymértékben jelentene ,,gyógyírt”, míg 32,5 százalék szerint a fejlesztési régió megalakítása csak kismértékben szüntetné meg gondjaikat. Érdemes felidézni a megrendelt tanulmány további remek számadatait is: a területi autonómiáról a válaszadók 16,5 százaléka hiszi azt, hogy teljes mértékben megoldást kínál; 42,1 százalék szerint nagymértékben, 31,6 százalék szerint pedig csak kismértékben oldaná meg a romániai magyarok sajátos problémáit. Továbbá a kulturális autonómiába ,,vetett hit” ennél is kisebb, ugyanis 10,8 százalék véli úgy, hogy ez ,,teljes mérték?” megoldást kínál - 25,9 százalék szerint nagymértékben, illetve 51 százalék szerint kismértékben jelentene megoldást a kulturális autonómia...
Szögezzük le indulásból: sem gyógyír, sem csodaszer nincs. Csodák sincsenek. Van viszont véget nem ér? vita, csatazaj, holott az erdélyi magyar emberek valójában nem magyarázatokat és szakszer? kifogásokat várnak, hogy miért nem lehet megvalósítani az önrendelkezést, hanem végre lehet?ségeket szeretnének, hogy egyenrangú közösség tagjaiként méltóságban, anyagi jobblétben élhessenek. Sólyom elnök szavai és a jelenlegi referendum valós adatai talán ráébresztik szélmalomlovagjainkat, hogy mindenekel?tt saját léhaságunknak, pipogyaságunknak kellene hadat üzenniük.
Mózes László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-02-17: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta