Nem kerül fel T?kés László az RMDSZ Európai Parlamenti jelöltjeinek listájára, a Szövetségi Képvisel?k Tanácsa (SZKT) szombaton jóváhagyta az operatív tanács által felállított sorrendet, elutasították, s?t, zsarolásnak nevezték az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) két nappal korábban megfogalmazott felhívását. Alig néhányan akadtak, akik a nyitást és az együttm?ködést szorgalmazták, a többség felszólalásában és szavazatában egyaránt a Markóék által megszabott irányt támogatta, szuperlatívuszokban szóltak a jelöltekr?l, és több ízben elhangzott, senkinek, még az egyháznak sincs joga beleszólni a lista összeállításába.
,,Nem fogadhatom el, hogy az RMDSZ nem az egyetlen és egységes képvisel?je lenne a romániai magyarságnak” - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában. Az EP választási lista értékelése el?tt a romániai belpolitikai helyzetet elemezte, kiemelte, az országban politikai és erkölcsi válság van, átrendez?d?ben vannak a politikai viszonyok. Ez az RMDSZ-re is kihat, mivel ismét ,,nagyon er?s megosztási kísérletek érik a szervezetet” - hangsúlyozta Markó, és kifejtette, ennek egyetlen eredménye lehet, ,,minket (RMDSZ-t - szerk. megj.) is magával sodor az, ami ma Romániában történik, még akkor is, ha látszólag a közösségen belülr?l jönnek ezek a megosztási próbálkozások”. Kitért arra is, hogy a valós gondok helyett ,,dossziék, levélkék, referendumok” vitája zajlik, amelynek egyetlen következménye van: az állam fontos intézményei lejáratják magukat és egymást, hitelüket vesztik, és helyet adnak egy olyan gondolkodásnak, miszerint Románia intézményrendszerét át kell rendezni. Az RMDSZ meglátása szerint a romániai magyarságnak nem érdeke ez az átrendezés, a parlamenti köztársaság mellett kell kiállniuk, mert csak ebben a rendszerben van lehet?ségük jelen lenni, megszólalni. Markó Béla kitért a megosztási kísérlet veszélyeire is, ha nem lesz a romániai magyarságnak parlamenti képviselete, ,,nem lesz erdélyi fejlesztés, önkormányzataink nem jutnak hozzá megfelel? alapokhoz, nem tudunk el?relépni a kisebbségi törvény, az egyetem dolgában, nem lesz megfelel? támogatás oktatási rendszerünk számára, mindez csak veszély, amely akkor következik be, ha a romániai magyarság érdekvédelme nem lesz er?s, egységes”.
Markó kifejtette, meggy?z?dése, hogy sikerül az RMDSZ-nek er?snek maradnia, a területi elnökök egy nappal korábban mindenhonnan azt az üzenetet hozták, hogy ,,gondok vannak, de baj nincs”. Az RMDSZ elnöke ezt követ?en az EP-lista összeállítására tért ki, meggy?z?désének adott hangot, hogy jól döntöttek, új távlatokat sikerült megnyitniuk, és ezzel a listával az ?rségváltást is el?készítették. ,,Nem a ’89 el?tti emlékekkel kell Brüsszelbe menni, nem viszálykodni, veszekedni kell ott. Olyan két emberre van szükség, akik komolyan, következetesen tudják képviselni az RMDSZ álláspontját” - fogalmazott, és ezzel utalt els? alkalommal arra, hogy nem ért egyet az egyház javaslatával. ,,Az egyház érdekében vissza kell utasítanom a református egyház álláspontját. Politikai vitába belekeverni az egyházat akkora hiba lenne, mint egyházi feladatokra kérni politikai vagy civil szervezeteket” - fejtette ki az elnök, majd kiemelte, tisztelik az egyházat, de a viszonttiszteletet is elvárják. Plurális társadalmat kell felépíteni, amelyben mindenkinek megvan a szerepe, és azzal foglalkozik. A politizálást a politikusokra bízza, s ebbe nem szólhat bele sem a civil, sem az egyházi szféra - mondotta Markó. Felolvasta a református egyház 2003 áprilisában kiadott közleményét, amelyben megtiltják papjaiknak a politikai szerepvállalást, és úgy értékelte, a mostani állásfoglalás ennek ellentmond. ,,Miért nem kaptunk a többi egyháztól is ilyen üzenetet, és akkor hátrad?lhetünk a székünkben, és ráhagyhatjuk a politikát másra” - hangsúlyozta, de rögtön hozzáf?zte, véleménye szerint nem ez a járható út. Az RMDSZ elnöke egyházellenes vádbeszédét békülékeny hangnemben zárta, ,,botlásnak” min?sítette az EREK állásfoglalását, és kijelentette, ,,az egyházzal együtt megyünk tovább”.
Az elnöki beszédet követ?en a platformok képvisel?i szólaltak fel. A Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Puskás Bálint támogatásukról biztosította Markót, kifejtette, a KDM az egység pártján áll, de ,,ultimátumokkal, fenyeget?zéssel nem lehet egységet teremteni”. Kónya Hamar Sándor más hangot ütött meg, felhívta az SZK figyelmét arra, hogy tanulniuk kellene a múlt hibáiból. ,,Tudomásul kell vennünk, hogy az erdélyi magyar közösség pillanatnyilag három dimenzióra szakadt. Hatalmon vagy RMDSZ-en belüli, kívüli, illetve RMDSZ-en aluli közösségre” - vélekedett, és gondolkodásra, okos döntésre szólította a testületet, mert megfogalmazása szerint ,,ott állunk, ahol a part vagy a párt szakad”. A hozzászólók többsége Markó érvelését er?sítette. Borbély László ,,kamikáze-akciónak” nevezte T?kés indulását, véleménye szerint a püspök ,,világosan tudja, hogy nem sikerülhet”. ? is leszögezte, az egyháznak és a politikumnak megvan a szerepe, ki kell egészíteniük egymást, ,,végezze mindenki a dolgát, és nem lesz baj” - zárta beszédét Borbély. Eckstein-Kovács Péter egy javaslattal próbálkozott, tárgyaljon az SZKT a listáról, ám hagyjon egy kiskaput, a szövetségi elnöknek utólag legyen módja változtatni rajta, ne zárják ki a további tárgyalások lehet?ségét. Verestóy Attila szenátor úgy vélte, a nyugodt többség az RMDSZ mellett áll, ugyanakkor azt is kijelentette: ,,Nem vagyok hajlandó szentté avatni azokat, akiknek sikereit, bukásait mindannyian ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat.” Sógor Csaba szenátor Markó Béla szavaira utalva fejtette ki, az egyház éppen az elnök által emlegetett erkölcsi válság okán érzete úgy, hogy meg kell szólalnia a jelöltállítás kérdésében. Kitért arra is, hogy az RMDSZ a püspökválasztásba még valóban nem szólt bele, de a pénzelosztással bizony befolyásolni próbálta a civil szervezetek és egyházak életét. ,,Senki nem kérd?jelezi meg az RMDSZ jelöltállítási jogát” - jelentette ki Toró T. Tibor. ,,Joga van az RMDSZ-nek nem odafigyelni a különböz? jelekre (…), nem figyelembe venni az EMNT javaslatait, törekvéseit, lefitymálni a református egyház véleményét, de jó, ha nem felejtik el a döntéshozók, hogy az egyház bizalmi indexe 88 százalék fölött áll, jóval magasabb, mint az RMDSZ-é” - fejtette ki Toró, aki arra is figyelmeztette a testületet, hogy amikor ezzel a joggal élnek, felel?sségük is van a döntés következményeit illet?en. ,,Ha mindezekre az int? jelekre nem figyelt oda, egy dologra nem lesz joga a testületnek: nem lesz erkölcsi joga és alapja az egységr?l beszélni. Pontosabban pártegységr?l igen, de nemzeti egységr?l nem” - érvelt Toró. Kifejtette, az SZKT konfrontatív politikára készül az egyházzal, a másképp gondolkodókkal. ,,Az RMDSZ-en kívül is van élet, ez egyre gazdagabb, igaz, egyre türelmetlenebb is” - fejtette ki Toró T. Tibor. A kialakult vita felkorbácsolta az indulatokat, és ez jól érz?dött Markó Béla záróhozzászólásán is. Indulatosan, id?nként remeg? hanggal fejtette ki, elkezdtek egy egyeztetést, amelyet ?k nagyon komolyan gondoltak, de lám, ,,így kell elrontani egy párbeszédet azáltal, hogy tulajdonképpen megzsaroljuk az RMDSZ-t”. Figyelmeztetett, senki ne fogja fel ,,kamaszos gyorsulási versenynek a választásokat”, ahol két autós rohan egymással szembe, s az okosabb az utolsó pillanatban félrerántja a kormányt. ,,Ilyen autóba nem ülök be a családdal a hátam mögött” - fejtette ki Markó a romániai magyarság apa szerepét magára öltve.
A szavazás meglepetést nem hozott, 87-en az operatív tanács által felállított listára szavaztak, Toró T. Tibor és a kézdivásárhelyi Bakk-Dávid László nemmel voksolt, heten tartózkodtak. Ezzel eldöntetett, az RMDSZ EP-jelöltlistáját Nagy Zsolt, Winkler Gyula és Korodi Attila vezeti, T?kés László pedig független jelöltként indul a májusi választásokon.
Farkas Réka